Az autógyártó üzemek feltámadása Japánban

2011.10.04.

A Japánban márciusban bekövetkezett földrengés és cunami a rongálások révén egyrészt közvetlenül károsította az autógyárakat, másrészt beszállító partnereiket, közvetett módon pedig még a károk helyreállítása után is akadályozza a termelést a tragédiák nyomán bekövetkezett elektromosenergia-hiány. Mindezeket figyelembe véve imponáló, már-már a csodával határos, hogy a japán gyárak óriási erőfeszítései nyomán milyen hamar helyreállt a termelés.

Nézzük meg elsőként a Toyota esetét. Áprilisban – a katasztrófát követő első hónapban – 78%-kal esett vissza a cég japán gyárainak termelése, májusban pedig 54%-os volt a csökkenés. Júniusban 249.600 autót gyártott Japánban a Toyota, s ez már csupán 15,9%-kal volt kevesebb a 2010 júniusában gyártott darabszámnál. Júliustól pedig már ismét az elmúlt évivel azonos szinten folyik a termelés.

Pedig márciusban olyan nagyok voltak a károk, hogy a Toyota-csoport 30 japán üzemében le kellett állítani a gyártást. Áprilisban közölték ugyan, hogy a gyárak augusztustól fokozatosan felveszik a munkát, s november-decemberre már ismét a megszokott módon folyik a termelés. Ehhez képest júliusban már az összes Japánban működő Toyota-gyár a lehető legtöbb autót gyártja, és csak a villanyenergia hiánya akadályozza a teljes kapacitás kihasználását. Az év végére azonban a tervek szerint az összes termelés-kiesést pótolják, és az elemzők szerint a negyedik negyedévben a Toyota csak Japánban 1,1 millió autó gyárt majd.

Részben a véletlennek is köszönhető, hogy a Nissan földrengés-kárai viszonylag csekélyek voltak. A földrengést megelőző héten ugyanis a cég összes japán gyárában katasztrófa-elhárítási gyakorlatot tartottak. A második legnagyobb japán autógyár termelése Japánban júniusban már a normál módon folyt, a márka pedig világszerte a cég életében rekord-mennyiségű, 388.680 autót gyártott, és még a hazai piacon is 15,3%-kal nőtt az eladások száma. A Honda összes japán gyártóhelye tulajdonképpen olyan állapotban van, hogy 100%-os kapacitással üzemeljen, de gondok vannak a beszállítókkal. De már nem tart sokáig, amíg ezzel együtt is helyreáll a normál termelés.

A Mazda júniustól már elérte az előző évi gyártási kapacitást. A Mitsubishi gyárait nem érte közvetlen kár, április közepén már elérte a 90%-ot a termelés, júniustól pedig már a megszokott szinten zajlik.

A Subaru esetében sem számoltak be különösebb károkról. A cél az, hogy a beszállítói kiesések pótlását követően, októbertől újra a 100%-os kapacitással folyjon a termelés. A Suzuki szeptemberre tervezte a kapacitás helyreállítását.

A beszállítók üzemei – a gyártókkal ellentétben – egy-egy városra vagy régióra koncentrálódtak, és ez okozza a katasztrófa utáni kapacitás-nehézségeket. Ebből következik a Toyota elhatározása (amit több más autógyár is követ): el akarják érni a beszállítók decentralizálását. A japán gazdasági minisztérium vezetése még egy gondolattal tovább ment: azt kéri az autógyártóktól, hogy szabványosítsanak egyes autóalkatrészeket, részegységeket, és használjanak közös alkatrészeket. Mindenki egyetért azonban abban, hogy ezt nehéz lesz megvalósítani.

Forrás: Auto Motor und Sport