2011 november közepén a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) sajtótájékoztatón számolt be a magyarországi márkakereskedők földrajzi, tulajdonosok és márkák szerinti megoszlásáról, számuk jelentős visszaeséséről, és ezek alapján helyzetértékelést adott. Az alábbiakban közöljük a bemutatott adatokat és az értékelést.

A válság által hazánkban legsúlyosabban érintett ágazatok egyike az autókereskedelem. A szakmának hatalmas veszteségeket kellett elszenvednie, amelynek hatására több mint 10.000 munkahely szűnt meg, illetve európai szinten is kiemelkedő beruházások lehetetlenültek el, lettek az enyészeté vagy váltak az egyes bankok portfóliójának részévé – a helyzet pedig napról napra romlik.

GÉMOSZ felmérés a magyarországi autókereskedések számáról

A GÉMOSZ 2011 szeptemberében felkérte az importőröket, hogy juttassák el hozzá hálózatuk létszámára vonatkozó adataikat. A statisztikához felhasznált adatok az importőröktől, illetve, amennyiben a márkától nem kaptunk választ, a nyilvános felületekről származnak.

A felmérés során alkalmazott fogalmak meghatározása:

• Szalon: ahol egy márka árusítása folyik

• Telephely: ahol egy vagy több szalon található

• Márkakereskedő cég: egy vagy több telephelyen gépjármű márkakereskedelemmel foglalkozó cég

• Tulajdonos: egy vagy több, márkakereskedelemmel foglalkozó cég birtokosa

• Márkakereskedés=telephely

Felmérésünk a 2011. szeptemberi állapotot tükrözi. Az azóta bekövetkezett változások még nem jelennek meg benne.

Kiindulási pontunk a 2007-es, válság előtti hozzávetőleges adatok voltak, amelyek alapján Magyarországon hozzávetőleg 850 tulajdonos kezében volt hozzávetőleg 1100 autószalon.

A 2011. szeptemberi adatok szerint a fenti számok mára jelentősen csökkentek: hazánkban 329 tulajdonos, illetve 470 kereskedésben 722 márkaszalon található.

A márkakereskedések megyénkénti eloszlása óriási különbségeket mutat: míg Budapesten 87 kereskedés található, egyes megyékben ez a szám nem, vagy csak alig éri el a 10-et.

A kereskedések túlnyomó többsége ma is egy márkát forgalmaz, azonban mára már a több márka párhuzamos forgalmazása is kezd elterjedni.

A következő ábrán látható, hogy az egyes márkák értékesítése hány szalonban folyik (az adatok kereskedői becsléseken alapulnak). Látható, hogy a szalonok számának megoszlása nem okvetlenül követi a jelenlegi piaci részesedési viszonyokat.

Ezzel együtt koránt sincs minden márka jelen minden megyében, mint a következő ábrán látható.

A márkakereskedéssel foglalkozó cégek száma: 356, ezek megyénkénti megoszlása látható a következő oszlopdiagramon.

A telephelyek tulajdonosok közötti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a márkakereskedés-tulajdonosok 69%-a egy, 18%-a két telephellyel rendelkezik, és elenyésző számú az ennél több telephelyen működők száma – elmondható tehát, hogy döntő mértékben kisvállalkozókról van szó.

Ennek tükrében különösen szomorú az a tény, hogy szakmánk immár harmadik éve negatív jövedelmezőségű, és sajnos az előrejelzések szerint a következő években sem várható változás e téren.

Éppen ezért kifejezetten sérelmezzük, hogy minden kérésünk és javaslatunk ellenére a minket sújtó válságadó alól nem kaptuk meg a nekünk ígért mentesítést. Különösen fájó ez azért, mert az importőrök, amelyek külföldi tulajdonú, multinacionális vállalatok, gyorsan kikerültek a válságadó hatálya alól, miközben a magyar tulajdonban lévő KKV szereplőket messze erejükön felül terheli ez az adónem.

Látva a jövő évre tervezett adóteher növekedést, az - a fentiekkel együttesen - további bezárásokhoz és munkahely-elvesztésekhez fog vezetni, és könnyen lehet, hogy néhány év múlva a ma még magyar tulajdonban lévő vállalkozások jelentős része külföldi kézre kerül, és így az itt megtermelt jövedelmek jelentős része is külföldre vándorol.

Forrás: Gablini Gábor GÉMOSZ-elnök sajtótájékoztatója