Nagy örömünkre olvasóink körében nagyon népszerűek interjúink, iparági elemzéseink, azonban ezen rovataink legnépszerűbb cikkei sem közelítik meg látogatószám alapján az Autoszektor legolvasottabb szekcióját, a havonta rendszeresen publikált magyarországi új gépkocsi értékesítési darabszámokat. Érthető szakmai olvasóink érdeklődése, a hazai autókereskedelem állapotának nincsen fontosabb mutatója, mint a havi eladott újautó darabszám. Az iparágban dolgozók számára kulcskérdés, van-e még lejjebb, meddig tart még a mélyben történő stagnálás, mikor indul meg végre a piac.

Az új gépkocsi értékesítés darabszáma kétségtelenül nagyon jól jellemzi iparágunk helyzetét. A mutató azonban utólagos, a tényadatokat rögzíti egy adott periódust követően. A regisztrációnak és az MGE statisztikáinak köszönhetően az előző hónap eladási számai már a következő hónap első munkanapján rendelkezésünkre állnak. A mutató azonban akkor is utólagos, már megtörtént eseményeket rögzít. Az Autoszektor szerkesztőségében arra vállalkoztunk, hogy találjunk egy olyan mutatót, amely a közeljövő autó eladási irányát (növekedés, stagnálás, csökkenés) képes előre jelezni. A megoldást a lakossági bizalmi indexek, vagy más néven konjuktúra mutatók egyik komponensében találtuk meg.

A fejlett országok gazdaságainak mintegy háromnegyedét a belső lakossági fogyasztás adja. Ha az emberek optimisták, akkor költenek, ha költenek, akkor nő az ipari termékek és a szolgáltatások iránti kereslet, bővül a GDP. A lakossági bizalmi indexek fontosságát jól jellemzi, hogy az Egyesült Államok gazdasági állapotának talán legfontosabb mutatója Michigani Egyetemi által kidolgozott lakossági bizalmi index. Az un. Michigan lakossági bizalmi index sok évtizedes tapasztalatok alapján ugyanis nagy pontossággal előrejelzi az amerikai GDP jövőbeli alakulását. A lakossági bizalmi indexek ezért ma már a világ minden jelentős gazdasági régiójában – a GDP- és foglalkoztatási adatok mellett- a legjobban figyelt gazdasági mutatók közé emelkedtek.

Az Európai Unió -hasonlóan más statisztikáihoz - egységes módszertan alapján számolja az Unió 27 országának lakossági bizalmi indexét. Az uniós statisztikát negyedévente publikálják. A lakossági bizalmi indexet Magyarországon az Unió megbízásából - reprezentatív módszerrel kiválasztott 1.000 fő megkérdezésével - a GKI készíti el.

A kiválasztott körnek számos, az ország gazdasági állapotára, saját anyagi helyzetére vonatkozó várakozásával illetve lehetőségével kapcsolatos kérdésre kell válaszolni.

Az egyik kérdés kifejezetten az új gépkocsi vásárlással kapcsolatos: Tervezi-e, hogy a következő 2 évben új személygépkocsit vásárol?

A választ egy ötfokozatú skálán kell megadni, 1 és 5 között. Az 1-es érték jelentése: „egyáltalán nem”, az 5-ös érték jelentése „nagyon valószínű”. A válaszok kiértékelése során az 1-5 értékek -1,5 illetve +1,5 értéket kapnak, a 2-4 értékek -0,5 illetve +0,5 értéket, míg a 3-as értékekhez nullát rendelnek. (A mutató magyarázatát és értelmezését ld. külön keretes írásunkban)

Az alábbi táblázatban látható a mutató negyedéves változása 2000-től:

A grafikon kék vonala a negyedéves értékeket mutatja, míg a piros vonal az előző négy negyedév trendjét rajzolja fel. A négy negyedéves mozgóátlag azért megbízhatóbb, mert a gazdasági helyzet megítélésével kapcsolatos rövidtávú kilengéseket képes kiszűrni és így pontosabb előrejelzést ad a jövőbeli új személyautó vásárlásokkal kapcsolatban.

Látható, hogy a mutató óriásit esett 2003. végén és 2004. évben. Ez a zuhanás érthető, hiszen a lakossági újautó piac ebben az időszakban telítődött, az előző években hatalmas mennyiségű új gépkocsi került a piacra. A lakosság egyre kevésbé érezte, hogy a következő két évben újautót akar venni. A lakosság újautó vásárlási kedvének jelentős megcsappanása az értékesítési darabszámokban ekkor még kevésbé jelent meg. Az eladások kisebb visszaesése csak megerősíti azt a ma már általánosságban elfogadottá vált álláspontot, hogy ebben az időszakban a magas értékesítési darabszámok mögött már nem valós piaci igények álltak, hanem az egyre durvább importőri akciók és az irreális finanszírozási feltételek tartották magasban az eladásokat. A 2004. évi vásárlási hajlandósági mélypontot követően a mutató lassú emelkedésbe kezdett, egészen 2006. közepéig. A vásárlási hajlandóság azonban még ekkor sem közelítte meg a 2000-2003. között mért kiugró értékeket. A 2006-os megszorítások követően a mutató egy mérsékelten, de folyamatosan csökkenő pályára váltott, amit 2008. októberében ismét meredék esés követett. Az újautó vásárlási szándék -90 alatti értékkel 2009. júliusában érte el mélypontját, majd több negyedéven keresztül ezen a szinten stabilizálódott. A 2010. januári mélypontot követően az index emelkedésnek indult, a 2010. áprilisi mérsékelt növekedést követően a júliusi index már markáns emelkedést jelez. A mutató értéke júliusban -87,5 volt, ilyen “jó” értéket 2008. júliusa, tehát a válság kirobbanása óta nem mértek a statisztikusok. Csak bízni tudunk abban, hogy a lakosság gépkocsi vásárlási szándéka a következő negyedévekben tovább erősödik és az újautó vételi kedv gyarapodása a személygépkocsi eladási statisztikákban is megjelenhet.

A fenti statisztikát a GKI bocsátotta az Autoszektor rendelkezésére. A GKI támogatásának köszönhetően a személygépkocsi vásárlási szándék részstatisztikáját a jövőben negyedévente publikálni tudjuk és fogjuk. Októberben jelentkezünk az újabb negyedéves adattal, bízva abban, hogy a mutató ismételt növekedéséről számolhatunk be.

Pintér Tibor
Autoszektor- GKI együttműködéssel