Laikus autós berkekben mai napig tartja magát az a felfogás,  mely szerint évi 30 ezer kilométeres futásteljesítmény alatt, alacsonyabb fogyasztása ellenére sem éri meg dízelautót fenntartani, tekintettel a magasabb beszerzési árra, a szervizelési költségekre és a dízelüzemmel járó fokozottabb környezeti terhelésre. Az igazi kihívás valamennyi gyártó és fejlesztő számára a mind szigorúbb környezetvédelmi kritériumok teljesítése; e téren verseng egymással legkiélezettebben a két technológia. Miként vélekedik a benzines és dízelüzemű motorok piaci kilátásairól a Bosch, mint a dízeltechnológia térhódításának egyik meghatározó innovátora?

Napjainkban a világ számos országában kölcsönösen megállapított vagy törvényileg szabályozott határértékek vonatkoznak a CO₂–kibocsátásra. 2009-ben egy átlagos személyautó Európában 146 gramm szén-dioxidot bocsátott ki kilométerenként. Az Európai Bizottság azt a célt tűzte ki tagállamai számára, hogy 2015-re 11 százalékkal, 130 grammra csökkentsék ezt az értéket. 2020-ra pedig még tovább, 95 grammra kell csökkenteni a kilométerenkénti CO₂-kibocsátást, ami a 2009-es szinthez képest 35 százalékos csökkenést jelent. A Bizottság célja, hogy 2025-ben egy átlagos új jármű 70 gramm szén-dioxidot bocsásson ki kilométerenként. Ez megközelítőleg száz kilométerenként három literes benzin vagy 2,6 literes gázolaj-fogyasztásnak felel meg, ami bő 50 százalékkal kevesebb a mai átlagnál. A Bizottság a 3,5 tonna össztömeg alatti kisteherautók számára is állapított meg célértéket 2020-ra. A meghatározott 147 grammos kilométerenkénti CO₂-kibocsátás megközelítőleg 30 százalékos csökkenést jelent. Noha a környezetvédelmi szempontból legkedvezőbb jármű-üzemanyagról megoszlanak a nézőpontok a világon, mégis csak egyetlen út vezet előre: a 2025-re kitűzött CO₂-kibocsátási célok elérése.

Ahány kontinens, annyi válasz
Az európai járműipar a dízelüzemet tartja megoldásnak, az Európában forgalomba kerülő járművek fele dízelmeghajtású. India szintén erős piacot jelent a dízelüzemű járművek számára. Az Egyesült Államokban továbbra is a benzines motorok lesznek a legnépszerűbb erőforrások; a járművezetők csak kis, ám egyre növekvő csoportja választja a dízelmotoros autókat. Kínában, a világ leggyorsabban növekvő járműipari piacán jelenleg az újonnan forgalomba helyezett autók több mint 99 százaléka benzinnel üzemel. A minibuszok 3 százaléka dízelüzemű, míg az újonnan forgalomba helyezett kishaszonjárművek háromnegyede kap dízelmotort. A Bosch globális szinten a dízelmotor felé történő elmozdulására számít, annál is inkább, mivel a kínai kormány is törekszik a kis CO₂-kibocsátással járó közlekedés meghonosítására, bár nem részesíti előnyben egyik technológiát sem.  A  cég már korábban  kifejtette véleményét ebben a témában: középtávon a belső égésű motorok üzemanyag-fogyasztása és CO₂-kibocsátása 30 százalékkal csökken – a benzines és a dízelmotorok esetében egyaránt. A hibrid hajtásláncok emellett a fogyasztás és a CO₂-kibocsátás további 10 százalékos csökkentésére kínálnak lehetőséget. Ehhez hozzáadva azokat a változtatásokat, amelyeket az autógyártók saját maguk végeznek el járműveiken, mint például az alacsony gördülési ellenállású gumiabroncsokat, a kis tömegű felépítést és a légellenállás csökkentését, az üzemanyag-fogyasztás és a CO₂-kibocsátás összességében a mai átlagos szint megközelítőleg felére csökkenthető.

Gyakorlati példák

Ha közelebbről szemügyre vesszük az európai piac új járműveinek átlagos fogyasztását, láthatjuk, hogy néhány járműtípus, közöttük néhány középkategóriás modellel, már a 2015-ös CO₂-határéték alatt teljesít. A kompakt kategóriában például a 77 kilowattos benzines motorral szerelt VW Golf TSI CO₂-kibocsátása 121 gramm, és száz kilométereként 5,2 liter üzemanyagot fogyaszt. Ugyanezen Golf dízelmotorral 99 grammos, illetve 3,8 literes értékeket mutat. A Volvo C30D 84 kilowattos motorja szintén 99 grammot bocsát ki. De még a felső-középkategóriájú BMW 5-ös sorozat is 4,9 literes, illetve 129 grammos értékeket mutat, 135 kilowattos motorteljesítmény mellett. A benzinüzemű Peugeot 508 kibocsátása 144 gramm, míg a VW Passat 138 grammot bocsát ki. A kompakt kategóriában a Toyota benzines hibridjei jelentik a mércét, típustól függően megközelítőleg 90 grammos CO₂-kibocsátásukkal. A nehezebb járművek körében az új dízel hibrid modellekről jelentették be, hogy teljesítik a 2020-as CO₂-célértékeket, ilyen például a Bosch hibrid technológiát alkalmazó Peugeot 3008.

Versenyelőnyben a dízel, de nyomában törtet a benzines
A fenti példák alapján úgy tűnik, a benzines hibridek átlagos fogyasztási értékei közel esnek a velük összehasonlítható dízel járművek értékeihez, azaz a dízeltechnológia nyerésre áll. A Bosch azonban pártatlan, mindkét irányban elkötelezett fejlesztéseket végez és ösztönöz. Magát a motort tekintve a  méretcsökkentés a leghatékonyabb lépés. A lökettérfogat és a hengerek számának csökkentése mérsékli a súrlódási veszteségeket és kisebb mozgó tömeget eredményez. Az ilyen motorok termikus veszteségei is kisebbek. A motorfejlesztők feladata adott esetben a lökettérfogat és a hengerek számának csökkentése, a motorteljesítmény megtartása vagy fokozása mellett.

Több levegőt, tisztább levegőt!
A motor teljesítménye akkor is fenntartható, ha a fejlesztők csökkentik a lökettérfogatot és a hengerek számát, feltéve, hogy égési ciklusonként több levegőt juttatnak be, mint amennyit magától beszívhatna. Ennek megoldása a turbórendszerek fejlesztése. 2011 végétől a Bosch olyan korszerű turbófeltöltő rendszerek gyártásába kezd, amelyeket kifejezetten ezekhez az új, csökkentett méretű benzines és dízelüzemű személyautó-, illetve haszonjármű-motorkoncepciókhoz fejlesztett ki. Emellett jelenleg olyan alkatrészek és rendszerek egész sorát kínálja a járműipar számára, amelyek jelentősen hozzájárulnak a gazdaságosabb közlekedéshez és a kisebb CO₂-kibocsátáshoz, vagyis előrejelzése szerint a 2020-ra kitűzött flotta-kibocsátási célok a korszerű technika segítségével teljesíthetők.

Megéri a költséges innováció
Az átlagos európai éves futásteljesítményt és az aktuális üzemanyagárakat alapul véve egy 2010-es átlagos személyautó, illetve 2020-ban gyártásra kerülő autó üzemanyag-fogyasztásának különbsége hároméves működés során 1000-1500 eurós megtakarítást eredményezhet. Az autósok üzemeltetési költségei tehát valószínűleg több mint elegendő mértékben csökkenhetnek ahhoz, hogy ez ellensúlyozza azon kiegészítő technológiák költségeit, amelyek 2020-ban még gazdaságosabbá teszik majd autóikat. Ha figyelembe vesszük egy jármű átlagosan 12 éves üzemi élettartamát, ez az üzemanyag-megtakarítás 4000-6000 euró, a CO₂-kibocsátás csökkenése pedig 6-11 tonna lesz.

Forrás: Bosch sajtóinfomáció