A Roding Roadster német sportautó sok nézelődőt vonzott a tavaly szeptemberi Frankfurti Autókiállításon. Még többet a Tesla standja. A Müncheni Műszaki Egyetem ( TUM) hallgatói és tanáruk, Markus Lienkamp úgy vélik, hogy az elektro-mobilitás vagány dolog. Ők állnak a Roding mögött is. Egyébként a Tesla pedig nemrég nyitott szalont a BMW gyár szomszédságában…

Németország adta a világnak a modern belső égésű motort és továbbra is az élvonalban kíván maradni az autóiparban. Nekik köszönhető az az elgondolás is, miszerint a modern mobilitás lehet környezetbarát. A német kormány igyekezete, hogy 2020-ig 1 millió elektromos autó fusson az utakon, jól mutatja, hogy a németek felvették a bokszkesztyűt. A Tesla-szalon megnyitását mindazonáltal vegyes érzelmekkel fogadta a közvélemény. A tökéletességig vitt német mérnöki precizitás lefőzi majd az amerikaiakat – mondják a hazaiak. Ez azonban egyelőre remény, de nem bizonyosság. Lienkamp örül a kihívásnak: „ha a német mérnökök egyszer felhúzzák magukat… jobb lesz vigyázni!” – tanácsolja.

Németország vegyesen viszonyul a technológiához. Egyfelől negyedik a világon az egy főre jutó szabadalmak tekintetében, másfelől azonban elenyésző azon garázsvállalkozások száma, amelyek aztán felforgatják a világot. A Google (amely jó példa erre) legközelebbi német megfelelője az SAP, ami idén lesz 40 éves. Azok a németek, akik egy jó ötletből vagyont akarnak kreálni, Amerikába mennek – mondja egy McKinsley szakértő. A teljes munkaerő 4 százaléka dolgozik valamilyen kezdeti stádiumban lévő vállalkozásban, míg ez az USA-ban 8%.

Mégis, mennyire fontos ez? Németország kiválóan teljesít az autók, gépek, kemikáliák terén, illetve a közepesen technika intenzív (mid-tech) termékek terén. Ennek ellenére, csak azért, mert nem látszik, a német csúcstechnológia létezik. „Egy BMW-ben több szoftver van, mint egy űrhajóban.” – nyilatkozza Manfred Broy, a TUM információs technológia professzora. Németország jó néhány zöld technológiai iparágban élen jár, mint a megújuló energiaforrások vagy a hatékony közlekedés. A Tesla megérkezése azonban azt mutatja, hogy a verseny még elveszthető.

A döntéshozók jól tudják, hogy az ország egyetlen igazán versenyképes „nyersanyaga” a szürkeállomány – amiből egyre kevesebb van. A versenytársakhoz képest kevesebbet költ oktatásra és kutatás-fejlesztésre, illetve mérnökeinek mindösszesen csak egyötöde esik a 25-34 éves sávba, ami az EU legrosszabb aránya. Az egyetemeik, mint az új ötletek katalizátorai, az amerikai és angol intézmények mögött kullognak. A kockázati tőke áramlása is későn indult be és alacsonyabb szinten maradt a versenytársakhoz képest. Merkel kancellár, aki maga is fizikus, nagy elszántsággal kezdett ezen területek megreformálásába. 2005-2009 között számos programot indított, ami a csúcsegyetemek számára többletforrásokat jelentett. A mostani kormánya további 12 milliárd eurót allokált erre a célra, illetve jelentős adókedvezményeket biztosít a kutatás-fejlesztés területén tevékenykedő vállalatok számára. „Olyan üzenetet küldtünk ezeknek a szektoroknak, mint senki más!” – nyilatkozta Annette Schavan oktatási miniszter.

A legtöbb támogatás a németek legnagyobb ötletére jut: a mérnökök és környezetvédők összefogására. „Aki először hódítja meg ezt a piacot, végig megtarthatja előnyét” – vélekedik Angela Merkel. A zöld technológia, mint fogalom azonban meglehetősen ködös. Majdnem minden dolgot lehet még tisztábban (zöldebben) végezni, és meglepő lenne, ha pont nem a németek tennék ezt vezető iparágaikban. A német kormány folyamatosan határozott „zöld jeleket” küld a piac számára immáron évek óta. A hulladék-újrahasznosítási törvényük 1991-ben úttörő volt. Csakúgy, mint az az intézkedés, miszerint az energiaszolgáltatók kötelesek megújuló energiaforrásokból létrehozott energiát vásárolni. Jelenleg a megújuló energiaforrásokból előállított elektromosság 15 %-os arányt ér el Németországban. Napkollektoraik, szélturbináik a világ legjobbjai között vannak.

Az olyan, autókban alkalmazott hatékonysági megoldásokban, mint például a könnyített anyagokból épített karosszéria, vagy a stop-start rendszerek, Németország az élen jár az egész világon. Roland Berger tanácsadó szerint a globális zöld technológiák piaca jelenleg 1,4 trillió euro, és minden bizonnyal eléri a 3,1 trilliót 2020-ra, megelőzve ezzel a gépjárműgyártást. Németországnak jók a pozíciói, hiszen az energiaszektorban 30%-os részesedéssel bír, míg a „fenntartható mobilitás” terén ez az arány 20%. A zöld technológiák 1 millió új munkahelyet jelenthetnek 2020-ig.

Merkel kancellár reményei a zöld piac meghódítására optimisták. A versenytársak, csakúgy, mint más területeken, itt is ádázak, miképpen ezt már megtanulhatták a napkollektorok piacán. A kínaiak máris alacsony áraikkal szálltak versenybe. Tavaly a visszaesett kereslet, magával rántotta a szilikon árát, ami a fő alapanyaga a napkollektoroknak, így okozva kétszeres fejfájást az olyan cégeknek, akik korábban még magasabb áron kötöttek szilikon-beszállítási szerződést. Németország további kedvezményekkel akarja segíteni az ezen a piacon küzdő vállalatait. A Q-Cells, Németország legnagyobb napkollektor-gyártója már így is arra kényszerült, hogy az egyszerűbb eljárásokat igénylő folyamatokat egy maláziai gyárába telepítse.

Kicsit furcsa lehet, hogy az az ország, amely gyors autókat gyárt olyan embereknek, akik nem aggódnak a benzinárak miatt, ilyen nagy hangsúlyt helyez a környezetvédelemre. Sokan úgy gondolják, Németország profitálhat ebből az új hullámból. Emellett persze nincs is más választásuk. Az EU előírásai szerint 2020-ig a CO2-kibocsátásást jelentősen csökkenteni kell. A BNW eltökélt, hogy mindez ne vezessen a FAHRFREUDE (vezetési élmény) csökkenéséhez. Hatékony dinamizmus (EfficientDynamics) az a kifejezés, amivel erőfeszítéseiket elnevezték.

Vajon a német autógyártók mestereivé válnak annak a technológiának, amelyek eddig a videojátékokat hajtották? A válasz nem csak egy iparág számára érdekes, hanem egy egész ország számára is. A BMW szerint az elektromos autók nem fogják egyhamar helyettesíteni a hibrid vagy a hagyományos autókat: hatótávolságuk túl rövid, töltésük ideje pedig túl hosszú. Mindazonáltal a vállalat készen áll. Új, mobilitási koncepción dolgozik, városlakóknak. Tavaly megállapodást írt alá a Bosch alkatrészgyártóval, illetve a Samsung-gal, elektromos autók hajtásához alkalmas akkumulátorok fejlesztésére és beszerzésére. Nem az üzemanyag forrása, de nem is a motor teszi a BMW-t! Ulrich Kranz, a gyár jövőkutatója szerint, a BMW egy nagy interaktív rendszer.

Mindazonáltal, a jövőkutatók is tévedhetnek. Jövedelmező ötletek bárhonnan felbukkanhatnak. Éppen ezért vezet Lienkamp a TUM egyetemen olyan csapatot, amely új ötleteken dolgozik. Olyanokon, amelyek egy napon piacképes elektromos autókba épülhetnek be. Egy innovatív társadalomban ugyanis minél több ötletre és gondolatra van szükség.

Forrás: The Economist