Az idei év első felében több mint 32 ezer viharokkal kapcsolatos kárbejelentés érkezett a Generalihoz, melyek értéke meghaladja a 2 milliárd forintot. A számok évről évre nőnek, csak a viharkárokat tekintve (vihar, felhőszakadás, villámcsapás, jégverés – az egyéb természeti károk nélkül) például 2014-ről 2015-re a Generali Biztosító által regisztrált károk értéke közel megduplázódott, a tavalyi évben megközelítve a 7 milliárd forintot.

A környezetvédelem talán sohasem volt ennyire égető kérdés, mint napjainkban, a számok ugyanis azt mutatják, hogy a klímaváltozás egyre komolyabb gondot jelent a bolygónk számára. Az elmúlt évtizedben a saját bőrünkön is tapasztalhattuk a globális felmelegedés hatásait: Magyarországon a nyár egyre melegebb, a kánikula intenzívebb, míg a tél hidegebb lett.*  A viharos időjárás pedig  egyre nagyobb károkat okoz országszerte.

A NASA kutatásai sem túl biztatóak: ezek szerint ugyanis idén februárban a globális földfelszíni átlaghőmérséklet 1,35 °C-kal magasabb volt az 1951 és 1980 között mért átlagnál.*  Nem véletlen, hogy a World Economic Forum globális kockázatokat taglaló éves riportja is azt tartja a következő 10 év legnagyobb problémájának, hogy nem leszünk képesek mérsékelni a klímaváltozást, illetve megfelelően alkalmazkodni hozzá.* 

Hatalmas károk: árvíz, vihar, extrém hőmérséklet

A környezetszennyezés következtében felgyorsult globális felmelegedés miatt egyre nagyobb méreteket öltő természeti katasztrófákkal kellett szembenéznie a világnak az elmúlt évtizedekben. Ezt jól mutatja, hogy 1980 és 2011 között 39-ről 154-re emelkedett az árvízhez kapcsolódó, 43-ról 84-re a viharhoz köthető, és 3-ról 15-re az extrém hőmérsékletből adódó természeti katasztrófák száma.  A váratlan időjárás okozta károk rendkívül sok területet érintenek, 2013-ban például a természeti katasztrófák által okozott kár a nemzetközi kutatóintézetek szerint 125 milliárd dollár körül volt a teljes világgazdaságban, ami megközelítőleg Magyarország teljes éves GDP-jének felel meg.

A biztosítási szektornak is komoly kihívásokkal kell szembenéznie e téren. Itthon jellemzően az árvizek (53, 6%), emellett az extrém hőmérséklet (17,9%) és a viharok (17,9%) okoznak nagyobb gondokat.*  A MABISZ adatai szerint leginkább a május elejétől augusztus végéig tartó időszakban fordulnak elő a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékkal és erős széllökésekkel járó viharok. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kora nyári, illetve nyári hónapokban 100 ezer körüli káreseményt jelentenek, 2014 nyarán azonban ennél több, 134 ezer, a tavalyi év ugyanezen időszakában pedig több mint 122 ezer bejelentés történt. 

A vállalatok sem bújhatnak ki a felelősség alól

A Generali számára éppen ezért kiemelten fontos, hogy a jövőben hogyan adhat megfelelő válaszokat a klímaváltozás okozta kockázatokra. A biztosítótársaság a fenntarthatóság iránt elkötelezett vállalatként 2015-ben csatlakozott az Action 2020 Magyarország Programhoz, amelynek keretében a foglalkoztatás, illetve a fenntartható életmód terén kíván aktívan tenni és előremutató gyakorlatokkal szolgálni. Szintén ennek a folyamatnak a része a kockázattudatosság-növelés és a papírmentes ügyfélkiszolgálási folyamatok fejlesztése. Ennek eredményeként 2015 óta biztosítási ajánlatainak 90%-a elektronikusan készül, A klímatudatosság jegyében ingatlanüzemeltetése során is arra törekszik, hogy minél kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményezve, korszerű világítással, szelektív hulladékgyűjtéssel és megfelelő hőszigeteléssel működtesse épületeit.