Szerző: Heimer György

Ma még nyitott kérdés, mi jön be a nagyratörő eladási tervekből, annyi azonban bizonyos, hogy ezúttal jók az esélyek. A kétezres évek elején ugyanis már tettek egy hasonló kísérletet a nagyszámú modellbevezetésre, s ennek nyomán az újabb európai piachódításokra. Akkortájt felemás eredmények születtek, most viszont a dízel visszaszorulása közepette itthon is felfutó kereslet mutatkozik a hibrid hajtásban élenjáró Toyota modellek iránt, a korábbi unalmas formákkal szemben látványos a dizájncsomagolás, s nem utolsósorban a legendás megbízhatóság mellett az új típusok árai, garanciális feltételei is versenyképesek.

A feltehetően vagyonokba kerülő európai kampány a japán gigász globális súlyának köszönhető, elvégre a Toyota több tekintetben a „legek” autógyára. Mint ahogy a hazai képviselet szóvivőjének, Varga Zsombor ismertetőjéből is kitűnt, a 2018-ban 10,5 millió gépkocsit kibocsátó Toyota a világ legnagyobb autógyára, 22,7 milliárd dollár globális profittal a legnyereségesebb, s a márkaértékelő Interbrand szerint a világ legértékesebb autógyártója 54,4 milliárd dollárral. Emellett a leginnovatívabbak egyike, a tavaly benyújtott 1500 szabadalom, több mint a világ autógyártóié együttvéve. Élen járnak egy sor csúcstechnológia, így a szilárdtest-akkumulátorok, hidrogénhajtás, vagy az önvezető járműtechnika fejlesztésében. Mi több, a jövő évi tokiói olimpia lángját egy saját (kísérleti) repülőautóval akarják majd körbehordozni, így is demonstrálva az óriásvállalat nagyságát.

Egyelőre azonban a Toyota földön jár, globális stratégiájának egyik alappillérét továbbra is a hibrid hajtás képezi. Igaz, a japán járműgyártó óriás is az alternatív, környezetbarát mobilitás élharcosának vallja magát, de úgy gondolják, hogy a tisztán elektromos autó jelenleg még nem az igazi: rövid a hatótáv, a feltöltés időigényes, kiépítésre vár a hozzávaló kút- és szervizhálózat. Az általuk előnybe részesített öntöltős hibrid viszont nem ilyen „macerás”. A benzinmotor menet közben feltölti a battériát, nincs tankolási frász és hát a hibrid zöldebb a hagyományosoknál. A Toyota előszeretettel emlegeti, hogy a jelenlegi, negyedik generációs öntöltős hibridmodelljei a városi forgalom viszonyai között pufogtatás nélkül, akár 50-70 százalékban károsanyag-mentes közlekedését tesznek lehetővé.

Annyi bizonyos, hogy mára beértek a Toyota több évtizedes erőfeszítései. Eddig világszerte összesen 13 millió hibridet adtak el, tavaly 1,7 milliót. 2018-ban, a világon mintegy 5 millió alternatív (elektromos, plug in, öntöltős) talált vevőre, ebből egyharmad hibrid, az utóbbiak fele pedig a Toyota és a hozzátartozó Lexus emblémáját viseli. Magyarországon az ilyen hajtású autók eladásai öt év alatt 14-szeresükre növekedtek, az értékesítések közel háromnegyede hibrid. E hibrideladások több mint 90 százalékát ugyanakkor a két japán márka adja, csupán tavaly több mint 50 százalékkal bővült a hazai hibrid autópark. Tavaly összesen 11283 Toyota négykerekűt értékesítettek, a magán- és a flottapiacon a harmadik, illetve az ötödik helyen végeztek. A márka marketingtervezői meg vannak győződve arról, hogy az új modellkínálat jóvoltából az idén messze túlszárnyalják tavalyi értékesítési eredményeiket.

A most bemutatkozott 7 új modell közül alighanem a legnagyobb eladásbővülő reményeket a Corolla-sorozathoz fűzik. Félévszázad alatt 11 generáció született, világszerte mintegy 47 milliót adtak el belőle, ez a „Toyota Golfja”. A cég képviselői kiemelték, hogy a mostani három karosszériaváltozatban, és a két eltérő teljesítményű hibridhajtással elérhető Corollákból az idén 4600 eladással számolnak, szemben az tavalyi 3100 darabos, előző sorozathoz tartozó Corolla és Auris típusokkal. Az első tesztbeszámolók elismerően szólnak az új formavilágról, a zöld jellemzők mellett az aktív biztonsági és vezetéstámogató rendszerek széles tárházáról, bár megjegyzik, hogy a kocsifülke és a csomagtartó szűkösebb jó pár versenytársaikénál. A másik nagy újdonság, a felső-középkategóriás Camry 15 év szünet után tér vissza Európába azzal a nagyra törő céllal, hogy megszorongassa az európai vetélytársakat, mindenekelőtt a nálunk is nagy népszerűségnek örvendő Passatot. A több mint 4,6 méter hosszú hibridlimuzin összteljesítménye 218 lóerő, 8,3 másodperc alatt gyorsul fel az óránkénti 100 kilométeres sebességre, végsebessége 180 km/óra, ugyanakkor – ha hinni lehet a prospektusadatoknak – üzemanyag-fogyasztása 4,5 liter alatt marad 100 kilométerenként. A most májusban érkező, Japánban gyártott Camryból itthon, az idén minimum 400 eladását tervezik, (ami 50 százalékos növekedésnek felelne meg a leváltott Avensis tavalyi eladásaival szemben), és a magánvásárlók mellett cégautónak is szánják a főnökök számára a dízeltől elforduló európai piacokon.

Nem kevésbé nagy forgalombővülést várnak az új RAV4-től, amelyet a ma oly népszerű suv és crossover kategória teremtőjeként emlegetnek. A most bemutatott nemzedékről azt állítja az importőr, hogy az nem csupán aszfaltterepjáró: a kétfajta, a 2 literes benzines, illetve a 2,5 literes benzines-hibrid, (222 lovas, 100 kilométerenként 5,5-5,7 literes fogyasztású) összkerékhajtású kocsi a nehezebb terepen is elboldogul. A márka eddig is nagy népszerűségnek örvendett, a tavalyi 1300 darabos eladások után, az idei év első három hónapjában már közel 900 megrendelést adtak fel rá a hazai felhasználók, s a keresletet most azzal is korbácsolják, hogy a Toyota suv (reklám) „nagykövetének megtették Király Viktor sztárénekest. A bemutató egy másik darabját, a Toyota Proace City nevű kompakt városi áru- és személyszállítóját a meghívottak ugyan még nem vehették szemügyre (a nemzetközi nagyközönség előtt először a birminghami haszonjármű-kiállításon debütál), de bekonferálták, hogy régi hiányt pótolva az év második felében tervezik itthoni bevezetését. Ezúttal is vadonatúj modellről van szó: kétféle hosszúságú felépítménnyel lehet hét-, vagy ötszemélyes kivitelű, teherbírása egy tonna, vontató kapacitása 1,5 tonna, raktere pedig sokféleképpen megpakolható.

Zöld hibridtechnológia ide vagy oda, a Toyota azt is megmutatta, hogy azért a sportkocsik világában is labdába tud rúgni. Az új Supra nemcsak mutatósan „dögös” kinézetű: orrában turbótöltésű, 3 literes, soros hathengeres motor dübörög, teljesítménye 340 lóerő, 4,4 másodperc alatt van fenn százon, s tud száguldozni 250-el is. A Toyota állítása szerint világszerte bomolnak érte a vevők, így az idén hozzánk maximum 10 darab érkezhet a hozzávetőleg 20 millió forintos kétülésesből, de a hoppon maradt vastagpénztárcájúakat vigasztalhatja, hogy már felvesznek előrendeléseket a 2020-ban érkező modellekre.