Anderle Dávid 2014-ben érettségizett Szegeden, a Ságvári, fizika tagozatán, s bár nem ez számított a legerősebbnek a megyében, jó csapat gyűlt össze. Elismeri, nem volt egyszerű a középiskola eleje, azt látta, hogy osztálytársai okosabbak, szorgalmasabbak nála. – Az első félévben csak kettest produkáltam fizikából, de szerencsére jó volt a tanárom, Tóth Károly és húzott az osztály is, így harmadik elejére már 5-ösöm lett – emlékszik vissza. Elmondása szerint addigra már élvezte, alig kellett rá készülnie, akkor fordult meg a fejében, hogy a fizikával szeretne foglalkozni, ha nagy lesz.

A negyedik év legelején kellett beadnia jelentkezését Oxfordba, persze megtette ezt a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karára is, de nem Magyarország volt a prioritás, a legmagasabbra tűzte ki a célt. Még ősszel meg kellett írnia motivációs levelét Angliába, hogy miért akar ott tanulni, és mit szeretne a későbbiekben. – Ebben még sokat segítettek a szüleim. Van ugyan profi pesti cég, amelyik erre specializálódott és eredményes is, de nem olcsó és nélkülük akartam megoldani – mondja.

Ezt követően Budapesten írt egy tesztet – ott, ahol mások angol nyelvvizsgának –, ami nagyon nehéz volt és el is rontotta. Kétségbe volt esve, gyorsan meg is jött az eredmény, visszakézből elutasították. Amikor ezt elmesélte egyik barátjának, ő említette a londoni Imperial College-ot, amiről addig még soha nem hallott.

– Utánanéztem, és kiderült, akkor a világ második legjobb egyetemének számított, Oxford előtt, Cambridge-dzsel egy szinten. Szerencsére az utóbbiakra hamarabb kell jelentkezni, magyarul maradt időm újratervezni egy pótjelenkezéssel, és megpróbáltam az Imperial College-ot is – emlékszik vissza Dávid. Ők már egyenesen Londonba hívták interjúra, az meg nagyon jól sikerült. Mind a beszélgetős rész, mind a tesztszerű felvételi, ahol szóban is írásban is kapott feladatokat. Néhány hét múlva jött az értesítés, hogy felveszik, ha leteszi az itthoni érettségit – csupa ötösre. Ez matekból és fizikából emelt szintet jelentett, hozzá jött a történelem, a két magyar és az angol. Legjobban a történelemtől és magyartól tartott, amikből éppen vitte a lécet 80 és 81 ponttal. - A két tárgyból szerintem kegyelemből kaptam meg az ötöst - mondja nevetve Dávid. A felvételt emelt szintű angol nyelvvizsgához is kötötték, ezt is megszerezte az érettségi évében.

2014 októberében már Londonban kezdte az iskolát, az első évben kollégiumban lakott, ott próbálják így is összehozni a diákokat. 130-an voltak a villamosmérnöki karon elsősök, minimum 20 országból, de nem igazán számolta össze, mint érdekességet, de volt köztük trinidadi is. – Kivételesen öten is kezdtünk magyarok, ez addig nem volt jellemző és akadt egy szegedi, radnótis évfolyamtársam is – mondja Dávid. Megtudjuk, ott nincs két vizsgaidőszak egy évben, csak egy a végén, viszont a 8 vizsgát két hét alatt kell teljesíteni. Vannak beadandó dolgozatok, de nincs megajánlott jegy, s ami a legfontosabb, csak egyetlen esély van átmenni a vizsgán. Egy tárgyból meg lehet bukni, nyáron tanulni és újravizsgázni, de utána már nincs kettesnél jobb jegy. Vannak kivételes esetek, ha több a bukás, de azt nagyon megnézik, ki mehet-e tovább.

Nagyon sokat tanult, de így is kicsit rosszabbul sikerült az első vizsgaidőszaka, mint szerette volna, bár összességében jó lett. Próbált hajtani a kitűnőre, de ez csak egyik évben sikerült. – Mindig benne voltam a felső 20 százalékban, ott ezt nagyon pontosan és nyilvánosan mérik, nem kell saccolgatni – mondja, hozzátéve, a negyedik év volt a legnehezebb.

Mint minden egyetemre, a londonira is járnak cégek, előadni, kínálják magukat és a munkalehetőséget. Megtudjuk, ez az Imperial College-nél különösen fontos, számos óriásvállalat, nagynevű bank vadászik ott a végzős fiatalokra, illetve ajánl nekik gyakornoki helyet. – Úgy a tizedikként hallgattam meg a Mercedes Forma–1-es csapatának előadását, ami azonnal megfogott – mondja Dávid, hozzátéve, az évekkel korábbi egyetemi motivációs levelében is azt írta, hogy high-tech cégnél szeretne dolgozni, bár akkor a svájci CERN részecskegyorsítóra gondolt. – A Mercedes lenyűgözött, azt gondoltam, ez a NASA, csak a földön – emlékszik vissza első fellángolására, ami máig töretlen.

Még aznap – 2016 őszén járunk – küldött egy emailt, amiben jelezte, náluk szeretné tölteni féléves gyakorlatát. Elfogadták a jelentkezését, majd jött egy interjú, ami után a második kör már a Mercedes Forma–1-es főhadiszállásán, Brackley-ben következett. Körbe is vezették a „gyárban”, ami megerősítette abban, hogy ez bizony autós high-tech. – Akkor is kaptam feladatokat, de nem a pontos megoldásra, hanem a gondolatmenetemre voltak kíváncsiak és arra, tudok-e csapatban dolgozni, érvelni – emlékszik vissza Dávid, hozzátéve, nem a mély technikai tudást keresik, azt úgyis ott kell megszerezni – a jó nevű egyetem biztos alap.

2017 áprilisában kezdte a fél éves gyakorlatot, ami azért Angliában sem jellemző hosszúságú, sokkal inkább az egyetem sajátja. – Az én nagy projektem egy olyan beágyazott szoftver volt, amivel könnyedén be tudtunk programozni mindenféle csipet, a nélkül, hogy szét kellett volna szedni a házat, vagyis az autóalkatrészt. E köré készítettem még egy applikációt Windowsra, amivel ezt tudtuk irányítani – mondja Dávid, amihez mi tesszük hozzá, hogy majdnem értjük...

Kérésre természetesen egyszerűsít. – Kis csapatuknak az feladata, hogy olyan rendszereket, nyomtatott áramköröket tervezzünk, gyártsunk, amelyek különböző információkat szednek le az autóról: hőmérséklet, nyomás sebesség és sok egyéb – magyarázza Dávid. A csipeket azután beszerelték a Forma–1-es autóba és a Mercedes team számos részegysége felhasználta az így szerzett és küldött adatokat. Hangsúlyozza, ennek az új programnak a legtöbb addigi, az autóba korábban beépített csipen futnia kellett.

Érdekes, hogy ezt a legelőször élesben éppen a 2017-es magyarországi futam szabadedzésén tesztelték és jól vizsgázott, vagyis működött.

– Sajnos nem lehettem ott, akkor csak egy zöldfülű gyakornok voltam egy nagy gépezetben, ott izgultam az angliai főhadiszálláson és persze mindent láttam online – meséli büszkén. Természetesen a főnöke, Richard Pattinson is figyelemmel kísérte az eseményeket és melegében gratulált is neki. Okkal, hiszen ezzel nagyon sok jövőben szerelési időt spóroltak meg.

Fontos mellékszál, hogy a magyar legény az angol egyetemen nulláról kezdte a programozást, s ebben egy szegedi barátja, az ugyancsak Imperialra, de másik szakra járó Kiss Csongor segített neki nagyon sokat.

A féléves gyakorlat végén, az utolsó tanév elkezdése előtt úgy búcsúzott a Mercedestől, hogy főnöke lobbizik azért, hogy a diploma után legyen egy szabad hely neki Brackley-ben. – Azért jó volt így elkezdeni a negyediket, nem jártam vissza hozzájuk, azt mondták, a diplomaszerzésre koncentráljak – mondja Dávid, hozzátéve, legközelebb csak februárban ment a Forma–1-es főhadiszállásra, immár éles állásinterjúra. Ez is ment, mint a karikacsapás, kapott is egy biankó szerződést, ami akkor élesedett, amikor megszerezte a diplomáját. Ez július elején meg is történt, éppen a Balaton Soundon kapta meg a hivatalos értesítést az egyetem sikeres befejezéséről. Diplomaosztója 2018 októberében volt, meglehetősen nívós helyszínen, a londoni Royal Albert Hallban.

Előtte azonban zsúfolt augusztust teljesített, két hét alatt kellett új lakást szereznie, új – ami használt – autót vásárolnia, és immár főállású alkalmazottként elintézni a munkába lépést. – Londonból Oxfordba költöztem, ami már csak 30 kilométerre van a munkahelyemtől. Nem sajnáltam otthagyni a világvárost, nekem a Szeged nagyságú az optimális méret – mondja. Vásárolt egy 8 éves benzines Ford Fiestát, ami várhatóan csak fél évig szolgálja majd. – A cégnél az a gyakorlat, hogy zsír új Merciket lehet igényelni jó fizetési feltételekkel, úgy, hogy a kocsit évente lecserélik egy teljesen újra – mondja Dávid, aki a Kecskeméten gyártott már nálunk is tesztelt A osztályú Mercedest nézte ki magának.

Utólag látja, milyen jól tette, hogy itthon, még 17 évesen megszerezte a jogosítványt. Később úgy besűrűsödött az élete, hogy erre sokkal nehezebb lett volna időt szakítania.

– A munka első napja olyan volt, mintha el sem mentem volna, mindenki megismert és kedvesen, segítőkészen fogadott. Dávid mostanában egy hőkamera szoftverét fejleszti, a 2x2x1 centis szerkezet már mind az akkor már világbajnok Hamilton, mind Bottas autójában benne volt a 2018-as szezonzáró Abu-Dhabiban rendezett futamán. – 2019-ben még több ilyen egységgel szeretnénk felvértezni az autókat. Sokat dolgoztam rajta megszenvedtem vele, de a végeredményt látva megérte – összegez.

Dávid mára révbe ért, lelkileg azonban nem volt könnyű neki 18 évesen Angliában egyedül kezdeni az új életét. – Miközben alapvetően a barátaim szerint is nyílt vagyok, Angliában az első években nagyon bezárkóztam. Sőt, lényegében csak harmadik tanévben gondoltam úgy először, hogy már szívesen megyek vissza – ismeri be, hozzátéve, ezt sokan nem merik elmondani. Meglepő az is, hogy jelenleg a munkába állás után nincsenek határozott hosszú távú céljai, egyelőre mindössze 2 esztendőre tekint előre. Ez arra a két évre korlátozódik, amíg a Mercedes bevett gyakorlata szerint még jobban figyelnek rá, mint kezdőre, hogy utána már önállóbban dolgozhasson. Akkor derül majd ki, lesz-e újratervezés.

Diplomamegtérülés

Az egyetem nem olcsó, összesen körülbelül 30-35 milliós befektetést igényel, persze ez változhat hely és egyetem függvényében - leginkább persze csökkenhet London és az intézmény színvonala miatt. Ennek a harmada megy az egyetemnek és természetesen felvehető diákhitelként - Angliában nem túl rossz feltételek mellett, nevezzük ezt Diákhitel 2-nek. – A maradék 2/3 a lakhatás és a saját magad ellátására szolgál – mondja Dávid, hozzátéve, az utóbbi fedezete is lehetséges kölcsönből – mondjuk Diákhitel 1-ből, de itt már jobban bele kell magát ásnia magát az embernek a dolgokba. Elismeri, ez a pénzösszeg szürreálisan sok, és a végzés után csak 8-14 év alatt teljesen meg teljesen. Azzal, hogy olyan kereset érhető el, ami az értékes és piacképes diploma nélkül nem lehetne valóság. – Így, hosszútávú befektetésként nézve, már másként hangzik – összegez Dávid.