Az eddig megjelent két részben előbb egy rövid bevezetővel indítottunk, majd alapfogalmakat tisztáztunk a tisztán elektromos autók témakörében. Ma megnézzük milyen, eddig ismeretlen problémákkal küzdenek a boldog(?) e-autó tulajdonosok.

A rendelkezésre állás

Egy használati tárgy rendelkezésre állása az az idő, amikor képesek ellátni funkciójukat. Egy autó esetében, amikor menetképes. (Nem tudományos megfogalmazás, de remélem érthető.) Ha különösebb gond nincs, akkor egy elektromos autó akkor nem tud menni, ha lemerült az akkumulátor.

"Áram alatt"

Nem régi nálam volt egy eGolf tesztautó, ez volt az első tisztán elektromos tesztautóm. Én naponta jellemzően 10-30 km-t teszek meg autóval, és a teszthét teljesen átlagosra sikerült. Első éjszaka nem is tettem töltőre az autót, mondván, holnap sem megyek majd túl sokat, a kijelzett 180 km-es hatótávolság bőven elegendő lesz. Az csak később jutott eszembe, hogy tulajdonképpen bármikor, bármi közbejöhet, és előfordulhat, hogy olyan messzire kell indulnom, ahonnan nem fogok hazaérni töltés nélkül.

Töltés minden éjjel

Innentől kezdve beláttam, hogy nincs mese, a kocsit, minden éjjel a töltőn kell hagyni, jobb a maximum töltöttséggel beszállni reggel. Aki teljes értékű autóként szeretne e-autót használni, annak hamar be kell fogadnia, hogy útvonaltervezőket használ, hogy bemagolja a töltési pontokat, regisztrál különböző töltőpontokra és a applikációira.

Azt írták, hosszabbítót nem szabad használni, úgyhogy állt 9 órát a teremgarázsunk közepén. És akinek nincs teremgarázsa?

Meg kell szokni, hogy mielőtt rávágjuk, hogy „persze, hogy leszaladok hozzád Balatonfüredre”, számba vesszük, fel van-e töltve az autónk, illetve ha nincsen, akkor a menetidőhöz hozzáadjuk a töltés miatti kényszerpihenő idejét, költségéhez pedig a kávéét és az üdítőét, amit töltés közben elfogyasztunk.

Hol töltsem az e-autót?

Azt gondoltam, hogy az e-autósok (ma még) milyen elkényeztetett helyzetben vannak, hiszen a legtöbb töltőt ingyen használhatják. Nem is gondoltam bele, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ilyen autóval jár, és töltésre van szüksége.

Egy Toyota Prius töltődik az ELMÜ egyik budapesti töltőpontján

Jártamban-keltemben én is láttam néhány töltőpontot a városban, de amikor ilyen autóval voltam, valahogyan (túlzás nélkül) az összes foglalt volt és ez a tény független maradt attól, hogy reggel 9, vagy este 11 óra van.

Újabb gond tehát, hogy ha meg is tervezzük a töltést helyileg, egyáltalán nem garantált, hogy szabad a töltőpont.

Töltés otthon

Nem szeretnék és nem tudnék elektrotechnika előadást tartani, de alapvetően tudni kell, hogy a töltés gyorsasága elsősorban a töltés áramerősségétől függ. A háztartási áramhálózatok legtöbbször 16 amperes fázisúak, ezt akár a duplájára is lehet emelni.

Példánknál, az eGolfnál maradva, a 230 Voltos hálózatra csatlakoztatható töltő névleges maximális árama 10 Amper. A két szám szorzata Wattban adja a töltési teljesítményt, 2,3 kW-ot (óránként). A Golf csaknem 36 kWh-ás akkumulátorát így elvileg 15-16 óra alatt lehet egy teljesen lemerült akkumulátort feltölteni. Persze a töltés szabályozott, nem mindig ugyanolyan intenzív.

Egy munkából hazaérés, munkába indulás között eltelt időszak tehát a mezei töltővel elég necces, nagyon oda kell figyelni.

És itt jött nekem az első nagy kérdés. Akinek nincsen garázsa, nem fér oda a gyorstöltőre az utcán, az mit tegyen. Lógasson le az ablakon át egy hosszabbítót??? Tudom, hogy kicsit szétesik a cikk tőle, de muszáj végre elsütnöm a tavaly készített képemet, amin egy 3. emeleti lakásból érkezik a porszívózáshoz az áram. Hétvégi idill Angyalföldön 2018-ban...

Hogyan lehet gyorsabban feltölteni a kocsikat?

A benzinkutakon, bevásárló központokban telepített töltők persze nem ilyen teljesítményűek. A töltők szabványosak, de nem csak egyféle szabvány létezik, készül egy külön tisztázó cikk a töltőtípusokról. Egyébként egyre jobb és gyorsabb töltőket telepítenek.

Fontos, hogy tisztában legyünk az elektromos autónk töltési lehetőségeivel, azzal, hogy pontosan milyen csatlakozót tud fogadni a járművünk. Ezen kívül tilos otthon felejteni a hálózati töltőt…

Fogyasztás és hatásfok

Mai utolsó gondolatunk, hogy mennyit fogyaszt egy elektromos autó. Az abszolút értelemben vett fogyasztás függ persze az autó típusáról, és ahogyan az első részben említettük egy sor menet- és környezeti tulajdonságtól, terhelésről és vezetési stílustól.

A belsőégésű motoros autók fogyasztásával összehasonlítva más a képlet. Világosan, hogy két adott tömegű, paramétereiben nagyon hasonló autót A-ból B pontba eljuttatni ugyanannyi energiával lehet. Akkor miért sokkal olcsóbb elektromos árammal megtenni ezt? A válasz a két rendszer hatásfokában van.

A belső égésű motorok hatásfokáról korábban már én is írtam egy cikket, de talán Nagyszokolyai tanár úré jobban sikerült. A lényeg, hogy nagyságrendileg az elégetett tüzelőanyag energiatartalmának 20-30%-a fordítódik vonóerőre, a többi veszteség! Még arra is energiát pazarol a rendszer, hogy a feleslegesen termelődött hőt elvezesse.

Az elektromos motorral hajtott autó hatásfoka ezzel szemben 90%, ezért van, hogy ennyivel gazdaságosabb. No meg azért mert az áram fajlagosan olcsóbb is, plusz sok helyen ingyen hozzájutunk, jövedéki adó pedig még nem terheli.

Globális hatás

Helyben vizsgálva tehát nem is érdemes versenyre hívni az e-autókat. De gondolkodni mindig globálisan kell, sőt, az egész folyamatot érdemes tekinteni, úgyhogy sorozatunk záró részében az ökológiai lábnyomról lesz szó, mert nagyon nem mindegy!