Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke köszöntőjében emlékeztett arra,  bár a lassan búcsúzú év utolsó Akadémiája ez, a módszer nem változott: régi barátságok mentén olyan előadások hangzanak el, amelyek tanulságosak lehetnek.

- Az utakon sok baj van, tudjuk valamennyien, a nagy ötösnek, - jármű állapota, útviszonyok, vezetői tudás, gumi állapot  és szerencse - együtt kell lennie ahhoz, hogy mindenki épségben hazaérjen - fogalmazott Knezsik István.

Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke köszönti a résztvevőket.

- Ne a csodát várjuk, hogy valaki majd megoldja helyettünk, kezdjük el meggyőzni a közlekedőket a kötelességeinkről, amelyeket a közúton egymásért teszünk - fogalmazott végezetül az ANK elnöke.

Elsőként dr. Holló Péter, az MTA doktora, az MKT alelnöke, a Közlekedéstudományi Intézet kutató professzora, a Széchenyi István Egyetem tanára „Fókuszban a súlyos sérülések”  címmel tartott előadást.

Dr. Holló Péter
Egyebek mellett elmondta, 2011-ben több mint 250.000 ember szenvedett súlyos sérüléseket, 28.000 pedig életét vesztette közúti baleset következtében az EU közútjain.  Az adatok szerint minden egyes közúti halálesetre átlagosan 44 sérülés jut, ezek közül 10 súlyos sérülésnek számít.

A 45 évesek és az ennél fiatalabbak korcsoportjában a közúti baleset elsőszámú halálozási ok az Európai Unióban. Ugyancsak a közúti baleset az oka a legtöbb kórházi felvételnek. Míg a halálos áldozatok száma az említett időszakban 43%-kal mérséklődött az EU átlagában, addig a súlyos sérülteké 36%-kal.

- Az EU felismerte a súlyos sérülések jelentőségét, a közös számszerű cél kitűzését azonban lehetetlenné tette az egységes definíció hiánya - fogalmazott  dr. Holló Péter.

Mikulás Róbert úr, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Jármű Módszertani Főosztály vezetője „A hatóság által végzett közúti ellenőrzések tapasztalatai” címmel tartott előadást.

Mikulás Róbert

- A közúti ellenőrzés az egyik hobbim, évente 3-4 napra kimegyek, személyesen végzem az ellenőrzést, gyűjtöm a képeket, amit ilyen alkalmakkor be tudok mutatni - fogalmazott bevezetőjében, s elmondta: időnként ijesztő állapotú járművekkel találkozik az utakon, amelyeket fotókkal is alátámasztott.
Részletesen beszélt arról, a teherautó sofőrök milyen formában manipulálják a tachográfot, hogy a vezetési időt is pihenőidőnek számolja, így nem kis veszélyt jelentenek persze a 15-20 órája úton levő sofőrök mások és maguk biztonságára..

- Ha manupulációt észlelünk, 24 órás pihenőt rendelünk el - mondta el Mikulás Róbert, akitől megtudtuk azt is, okos telefonok segítségével bizonyos trükkök kiszűrhetők. A manipulálók gyakran mágnessel szakítják meg a mozgásérzékelő és a fedélzeti egység közötti kapcsolatot, ez azonban egy telefonra letöltött programmal lebuktatható, mert jelzi a mágneses mezőt.

Kisdeák Lajos, a MOL-LUB Kft. Kenéstechnikai Szolgáltatásának vezetője „Közúti jármű motorok fejlesztésének irányai” címmel tartott előadást.
Kitért a méretcsökkentés , a fordulatszám csökkentés , az égésfolyamat fejlesztés kérdéseire és az új konstrukciós megoldásokra is.
Miért aktuális a belsőégésű motorok fejlesztése? Egy példával érzékeltette Kisdeák Lajos.  Egy 40 tonna teljes gördülőtömegű tehergépjármű energiahordozó szükséglete 1000 km-en 300 kilogramm dízel, ugyanezt 10.000 kg li-ion akkumulátorral lehetne csak megoldani. Ez utóbbi költsége körülbelül 400.000 euró lenne.

Kisdeák Lajos
A CAI-HCCI motorok kapcsán feltette a kérdést: Van-e jövőjük?
- Négy-öt évvel ezelőtt a gyors elterjedésükről cikkeztek. Ehhez képest ma csend van, a kereskedelmi elterjedését az  évtized végére jósolják - fogalmazott Kisdeák Lajos, aki elmondta, akik biztosan fejlesztik ezeket a motorokat: a Daimler AG, a Volkswagen AG, a General Motors, a Robert Bosch és a Sandia National Laboratory.

Dr. Szabó Zs. Roland, az RLD Group kutató- és tanácsadócég szakértője, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa „Feketegazdaság és csökkenő kereslet – mire van szükségük az autós cégeknek a megújuláshoz?” címmel tartott előadást.

- Az autóipar dinamikusan növekvő és kiszámítható piac volt – akár egy híd: a szolgáltatók voltak az egyik oldalon, és pontosan tudták, hogyan, milyen eszközökkel lehet elérni a másik oldalon lévő fogyasztókat - kezdte előadását az adjunktus. -  2008-tól kezdődően azonban új és gyors folyamatok indultak el, ami a szektor szereplőinek nagy százalékát  be isdöntötte. A köd leszállóban volt, de még átláttunk a túloldalra.
Napjainkra azonban ez megváltozott. A köd elérte a hidat - mondta dr. Szabó Zs. Roland, aki további sokkoló adatokkal is szolgált.

Dr. Szabó Zs. Roland

A használt és utángyártott alkatrészek aránya Magyarországon 90%-os, a kenőanyag feketekereskedelem mértéke 56%, a nem hivatalos szerviz árbevétele pedig az alkatrészből  70%.

Miért fontos ez utóbbi? - tette fel a kérdést dr. Szabó Zs. Roland. - Mert a nem hivatalos szervizek árbevételének 70%-át az alkatrész teszi ki. Ezért ők rá vannak kényszerítve, hogy a lehető legtöbbet keressék az alkatrészen, azaz a legolcsóbban szerezzék be. Az ő helyzetük is kiszolgáltatott, ugyanúgy mint a hivatalos szervizeké. De nekik még van választásuk, és az egész piacot a fekete és az olcsó lehetőségek irányába tolják - mondta ki a keserű igazságot.