K+F
Ma minden kétséget kizáróan Győr a magyar járműipar fővárosa, így aztán nem meglepő, hogy a Széchenyi István Egyetemen működik a Járműipari Kutatóközpont (JKK) . Mikor hozták létre, hányan dolgoznak itt?
Az együttműködő egyetemek, főiskolák és kutatóintézetek 2012. július 13-án Pannonhalmán írtak alá a közös munka hátteréül szolgáló dokumentumot, és a megállapodáshoz csatlakoztak a járműipari vállalatok is. A közös munkát a Széchenyi István Egyetemen működő Járműipari Kutatóközpont koordinálja, irányítja. Vezetője dr. Bokor József akadémikus, egyetemi tanár. A JKK 2012 szeptemberében indította első nagyszabású, járműipari alapkutatási projektjét, amelyben elektromos és hibrid járművek elektronikai és gépészeti kérdéseivel foglalkozunk. Több mint száz munkatárs vesz részt az itt folyó kutatásokban.
A járműipari kutatásokra a nagy gyártók euró- és dollár milliárdokat költenek. Mit tud hozzá tenni ehhez a Járműipari Kutatóközpont?
A kutatásokban rengeteg nyitott kérdés van, ezekből néhányra fókuszálunk és ezekben tudunk új eredményeket produkálni. Ilyen új terület például a nagy teljesítményű elektromos motorok konstrukciója és üzembe helyezése például autóbuszoknál. Személygépkocsik esetében már működnek az e-motorral hajtott autók, nagyobb járműveknél azonban szériában még nem készülnek. Mi ezek bizonyos kérdéseivel foglalkozunk, ezen belül is a mi főirányunk a szimulációs optimalizáció, amelyben jórészt a Matematika és Számítástudomány Tanszék munkatársai és kiemelkedő hallgatóink vesznek részt, s a nagy teljesítményű elektromotorok számítógépes szimulációjának módszertanát fejlesztjük és alkalmazzuk.
Mi a kutatás menete? Önök ajánlják fel a nagy gyártóknak vagy a cégek keresik meg önöket?
A JKK stratégiai kutatásait az határozza meg, hogy a nagy autóipari cégek mit tartanak súlyponti kérdésnek. Az első kutatási ciklust éljük meg, s ebben a hibrid és elektromos hajtáson van a hangsúly. A másik fontos cél, hogy a városok intelligens közlekedésében, az úgynevezett smart city témájában eredményeket érjünk el.
Ha már az elektromos autó szóba jött, hisz abban, hogy e-autó kiszorítja majd a belső égésű motorral szerelt autókat?
Mint potenciális lehetőséget tanulmányozni és kutatni kell, ám hogy hogyan alakulnak az energiahordozók árai, ezt nehéz megmondani. Ha egekbe szökne a benzin ára, bizonyára felértékelődne az elektromos motor, jelenleg azonban a hagyományos benzines és dízel motorok a leghatékonyabbak.
Térjünk vissza újra a kutatási főirányokhoz. Az interjú abból az alkalomból készül, hogy a napokban Győrben tartottak a következő hét évre szóló uniós kutatás-fejlesztésre nyerhető pályázatok, a Horizont 2020 prezentációját. Megnyit ez újabb kutatási irányokat a JKK előtt?
Az Európai Unió saját iparának versenyképességét kívánja fokozni a Horizont 2020-szal, amelynek keretében kutatásra és innovációra lehet pályázni. A másik cél, hogy az emberek életminőségét javítsák, mint tisztább levegőhöz jutás, hatékonyabb energiafelhasználás, energiabarátabb épületek kifejlesztése. Közel nyolcvan milliárd euróra lehet pályázni, s közvetlenül Brüsszelben bírálják el őket.
A Kutatóközpont az egyetem hallgatóira is számít?
Természetesen. Nagyon sok hallgatót vonunk be a kutatásokba, akik nagyon érdekes feladatokon dolgozhatnak s a kutatási támogatásokból, bevételekből éppúgy részesülnek mint az oktatók. A hallgatók nagy intenzitással és kedvvel vesznek részt a munkában.
Ön a Matematika és Számítástudomány Tanszék vezetője, egyetemi tanár. Ezek szerint már a matematika is bekapcsolódott a járműfejlesztésbe?
A matematika alkalmazásai minden iparágban ott vannak, így az autóiparban is. A gyártmányfejlesztésben anélkül tudnak fejleszteni, hogy – néhány ellenőrző mérés után - a próbadarabokat megépítenék, legyártanák; matematikai szimulációval ugyanis kiválthatók a valóságos munkadarabokon való mérések. Ezzel nagyon sok pénzt meg tudnak takarítania gyártók és fejlesztők.