Paralimpia

Balogh Zsolt: Vakon síelni olyasmi, mint mitfahrerrel rallizni (1. rész)

2018.02.23.

Van étvágya Balogh Zsoltnak (35) és Bocsi Bencének (28). Csúszik befelé a bakonyi szelet. Az elmúlt napok edzőtáborozása meghozta az étvágyukat - a sikerre is. Zsolt az egyetlen magyar férfi látássérült paralimpikon síelő, Bence immár ötödik éve a vezetője. Hamarosan indulnak PyeongChangba, a paralimpiára, ahol meg akarják lepni riválisaikat. Azt mondják, a coubertaini jelszó persze szép, de ötévnyi közös munkával a hátuk mögött a részvételen túl kiemelkedő eredményre is vágynak. 

Nem látom a paralimpiai verseny ruhájukat a fogason.
Mert még nem kaptuk meg. 
 
Épp ideje lenne!
Szerintünk is. 
 
Mikor érkeznek, mikor versenyeznek, milyen kategóriában?
Március 5-én indulunk, 20-ig vagyunk kint. Műlesiklásban és óriáslesiklásban indulunk. A naptár szerint 14-én és 17-én lesz a két verseny, de sok függ az időjárástól. A tervezett versenyt áttehetik a tartaléknapokra. A lényeg: mindkét számban két-két futam vár ránk. A látássérülteknél 20-25 indulóval számolunk összesen a három kategóriában. 
 
Hogyan állt össze a mezőny?
A világranglistán elért pontok alapján lehetett kvalifikálni. Épp egy éve futottuk meg a szintet, júniusra vált véglegessé, hogy utazunk. 
 
 
Hogyan változott meg  azóta a mindennapi életük?
Ha az ember elindul egy úton, akkor nagyjából tisztában van azzal, mi az, amit eddig bejárt, és mi az, amit a továbbiakban még meg kell tennie. Ahogy közeledik a verseny, az utazás, az ember persze egyre jobban koncentrál a teste és a lelke állapotára: mennyit edz, nyújt, eszik. De maga a paralimpiai részvétel ténye nem változtatott meg. Illetve egy nagy könnyebbséget éreztem a tudattól, hogy igen, amiért az elmúlt négy évben dolgoztunk, most sikerült. Ami kézzel fogható változás, hogy nagyobb állami keretből gazdálkodhatunk.  
Kijutni a paralimpiára már önmagában is fantasztikus dolog. Mennyire motiválja a helyezés?
Nem lehet elválasztani egyiket a másiktól. Persze, a részvétel a fontos. De az ember elégedett a ténnyel: itt vagyok. A kihívás éltet. Az önbecsülés, hogy ebben a sportágban, amelyben azért nem vagyunk nagyhatalom, meddig juthatunk. A paralimpia a nagy lehetőség arra, hogy kiderüljön, mennyit ér az a rengeteg munka, amit belefektettünk az elmúlt hónapokban, években. Itt a lehetőség, hogy legyőzzünk néhány olyan nagy riválist, akikkel szemben elvileg nincs sok esélyünk, de ők is hibázhatnak. Minden benne van a pakliban. A lényeg, hogy kihozzuk magunkból a maximumot. A legutóbbi világkupán olyan ellenfelet sikerült megvernünk, akit korábban még soha. Itt egy újabb alkalom.
 
Hogyan kezdődött az együttműködésük Bencével?
Ez még a korábbi, szocsi olimpia előtti évre datálódik. Régóta síelek, de csak 2011-ben kezdtem a versenyzést. Hajtott a kíváncsiság, hogy ezt hogyan lehetne komolyabban, profibban csinálni. A versenyzést kihívásnak vettem. Elkezdtünk keresni az edzőmmel egy vezetőt. Nem egyszerű feladat. Nem azért, mert válogatósak voltunk, hanem tényleg sok mindennek meg kell felelnie a vezetőnek. Jól kell tudnia síelni, rendelkezésre kell állnia, mert rengeteget utazunk. Meg kell találnunk az összhangot a pályán és azon kívül. Mert ha le tudunk ugyan együtt siklani, de ha nem jövünk ki egymással, akkor hiába az egész. Két éven át kerestünk ilyen partnert. Addig az edzőm, Fábián Attila  volt a vezetőm, ami szakmailag nem jó, mert nem látja kívülről a mozgást. Bencével gyorsan sikerült a pályán összecsiszolódni. Az edzőnk pedig onnantól már tudott kívülről segíteni. 
 
 
Hogyan zajlik a felkészülés? Mennyit edzenek hetente?
Elvileg a sízés szezonális sport, de itt jön be az anyagi háttér. Ha nincs pénzünk, akkor szezonális. Ha van pénz, akkor nem szezonális. Tavaly volt pénz, így nyáron is edzőtáboroztunk Olaszország és Ausztria gleccserein. Vannak olyan pályák, amelyek 365 napon át nyitva vannak. Nyilván ilyenkor más az edzés jellege. Főleg sítechnikai edzéseket végzünk, de havon vagyunk. Hogy heti hány edzés? Ezt így nehéz lenne megmondani. Most eléggé összevissza vagyunk. Sokat utazunk. Van, amikor egy hetet itthon töltünk, van, amikor csak 2-3 napokra jövünk haza. És ezekbe a napokba bele kellene gyömöszölnünk a civil életünket és a munkánkat is. Ráadásul beüthet olyan kényszerpihenő is, mint amilyet tavaly tavasszal kellett beiktatni. 
 
 
Mi történt?
Bence lesérült. Épp akkor, amikor végre kiderült: kijutottunk a paralimpiára. Márciusban sok versenyünk lett volna. Nem érintett jól a kényszerpihenő. Egy darabig itthon voltam, kínlódtam. Igyekeztem valamilyen átmeneti megoldást találni, de az én esetemben ez borzasztóan nehéz. Beugró, helyettesítő guide nincs. Itt csak összeszokott páros tud működni. Ez nem úgy van, hogy ha van valaki, aki tud síelni, van ideje, akkor menjünk. Nem maradt más: két hónapra az edzőm visszaállt elém, hogy legalább havon legyünk, ne vesztegessük az időt. 
 
 
Nem könnyű beleélni magát az embernek, mi történik egy-egy verseny alkalmával a pályán, de valahogy úgy képzelem, mint az autóversenyző és a mitfahrer kapcsolatát: tökéletesen meg kell bízniuk egymásban. 
Tökéletes a hasonlat. Tényleg olyan, mint a rally. Ő a navigátorom, el kell hinnem, amit mond, illetve a hangszórón át kiabál.  A lényeg az együtt megtett kilométerek száma. Sokat, nagyon sokat kell közösen menni, hogy ez a technika összecsiszolódjon, hogy valóban félszavakból értsük egymást. Lehet, hogy Bence konkrétan nem mond túl sok dolgot, de ugyanazokat a hangokat, szavakat is lehet teljesen más hangsúllyal ejteni adott helyzetben.  Én ebből már tudom, mennyire akar intenzíven menni, mennyire akar nyugodtan szlalomozni, vagy épp csak lecsúszunk. Ennyi év és kilométer ellenére még most is alakítjuk a technikát. Jöhet egy új helyzet vagy szó, ami régebben nem volt a közös szótárunkban.  Nálam a hang iránya is fontos, annyira, hogy legalább 50 százalékban az orientál. Különösen versenykörülmények között. A hang irányából, erejéből tudok következtetni az ívre. Rádiós irányításnál ez a hanghatás kiesik. Fontos, hogy ugyanabban a nyomban menjek, mint ő és ugyanazt a távolságot tartsuk. A hangból érzékelem, ha közelebb kerülök hozzá, vagy ha távolodom. 
 
Hogyan határozzák meg a lesiklás sebességét? Menet közben hogy korrigálnak?
A sebességnek nincs ilyen szempontból jelentősége. Nem tudjuk előre azt mondani, hogy egy ívet 60 vagy 65 kilométeres sebességgel kell bevenni. A pálya kanyarról kanyarra változik, ahogy a hóviszonyok is. A guide feladata, hogy a hirtelen változó körülmények között válassza meg azt az ideális sebességet, ami a teljesítőképesség határait feszegeti.  Amikor még a lehető legjobban meg tudjuk csinálni a pályát. A guide húzza a versenyzőt a teljesítménybe, a versenyző dolga, hogy támadja a guide-ot, akinek meg az a dolga, hogy a lehető legtöbbet segítve meneküljön. 
 
 
Mit érzékel a pályán? Lehet-e egyáltalán a szemre hagyatkozni bármilyen módon?
Én normál esetben fényt látok, de a pályán még ennyit sem. Három kategória van: a B(blind)1, a B2 és a B3.  Én az egyes kategóriában versenyzem. Kötelező leragasztanunk egy fekete fóliával a szemüveget. Emiatt én még azt a kevés fényt sem látom, amit egyébként érzékelnék. Így garantálják  a B1-eseknek a teljes esélyegyenlőséget. Furcsa volt az elején, de ez van. Egyébként, ha érzékelnék is fényt, attól még nem tudnék jobban tájékozódni. Edzéseken is ugyanazt a szemüveget használom, nincs értelme cserélgetni. A B2 és B3 kategóriában versenyzők valamennyit – főleg foltokat – látnak. Rádiós hangirányítást is kapnak, de nem csak a hang alapján mennek, valamennyire látják a vezetőjüket. Míg én hangszórón kapom az utasításokat, addig nekik a rádió-szett a bukósisakjukban van. A mezőnyt egyben értékelik, egy időmódosító szorzóval. Nekünk kicsit lassabban megy az óra, mint a B3-asnak.  A világranglistát egyébként egy B1-es szlovák vezeti. A paralimpián rajtunk kívül csak egy B1-es lesz.  Pár éve még úgy gondoltuk, hogy ez a rendszer nagyon igazságtalan. Most, hogy felfejlődtünk, már korrektnek tűnik. 
 
Külső szemlélő számára a vakon síelés csupa balesetveszély. Mennyi esésen van túl? 
Régebben többet estem. Azt szoktuk mondani, hogy ha simán bukom, az rajtam múlik, ha a kapukon, akkor az Bence sara.  Mostanában kapun ritkábban esek át. Ez köszönhető annak, hogy ő is kifinomultabban navigál. Nem attól vannak nagy esések, hogy feszegetjük a határokat. Ez olyasmi,  mint a motorsportban. Abból lesz nagy motoros, aki az esésből fel tud állni. Marc Marquez, az idei világbajnok huszonvalahányszor esett a szezon folyamán. Az eséseit is arra használja, hogy saját határait feszegesse, a technikáját csiszolja. Egy látássérültnek sajnos folyamatosan esnie kell, benne van a pakliban, része a sportnak. Aki nem tud felállni, ne csinálja. Ez erős mondat, de a lényege, hogy sajnos minden teljesítményben benne van a fájdalom. Amikor azt hallom, hogy még szűkebben vegyem az ívet, már tudom, nekem lesz rossz, mert én fogok átesni a kapun. Ha hibázok, én esek el. Ha Bence hibázik, akkor is én esek el. Ha javítani akarunk a technikán, próbálkozni kell. A próbálkozásban benne van a bukásveszély. Szerencsére olyan balesetünk nem volt a felkészülés utolsó szakaszában, ami hátráltatott volna minket. 
 
 
 

 

Az oldal fő támogatója

 

2018.12.19
A túrabálnák legendájaként aposztrofált japán cirkáló az első csavartól az utolsóig megújult a 2018....
2018.12.19
Az Audi Hungaria növelte az exkluzív széria-gyártás kapacitását szerszámgyárában. Az exkluzív....
2018.12.19
A Honda visszatér a 2019. január 8 és 11. között zajló CES-re, hogy bemutassa az emberek....
2018.12.19
A 15 szerelvényből álló flotta átadásával a SPAR-csoport a sajátflottás Scania járműparkját....
2018.12.19
 Minimalista dizájn, képernyőkből és üvegből álló futurisztikus külső burkolat, fényben úszó belső....
2018.12.19
Nyolc személyautó és két kamion rohant egymásba szerda reggel az M3-as autópálya Miskolc irányába....
2018.12.18
Mi az, ami egy átlagos autó kinézetét feldobja? Hát a kerék! Akkor most vizsgálódjunk egy kicsit....
2018.12.18
Halálra gázolt egy férfit a vonat Szegeden kedd este - tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-....
2018.12.18
Xiaoqiang Hou Kínából küldte rajzát az Autós Nagykoalíció és az autoszektor.hu karikatúra....
2018.12.18
A Volkswagen a sikeres Tiguan modellre építve alkotta meg új kompakt szabadidő-autóját, amely a T....