A WLTP-ről már hosszabb cikkben is beszámoltunk, ez a szabályozás a gátolja felsorolt márkák hibridjeinek a piacát. A WLTP módszer sokkal szigorúbb a korábbi európai mérési ciklusnál (NEDC) és még a mérési módszere is teljesen más, nem számít például a teljesen feltöltött akkumulátor. A tesztet ráadásul többször megismétlik, előbb teli akkumulátorral végzik el a mérést, aztán a maradék energiával, majd pedig teljesen lemerült akkumulátorral repetáznak, majd az elektromos hatótávot a teljes hatótávval arányosítják. Eddig nagyon egyszerűen számoltak, ha 100 mért kilométerből 30-at vagy 50 kilométert kibocsátás nélkül tett meg az autó, akkor csupán a maradék benzin-, illetve gázolajfogyasztását vették alapul és azt osztották vissza száz kilométerenként. Így jöttek ki elméleti 1,9-2,2 literes átlagfogyasztások és a valóságot meg sem közelítő szén-dioxid-kibocsátások. A WLTP-vel ez a lehetőség megszűnt, a kibocsátás pedig sok esetben a megengedett 50 gramm/kilométer fölé szökött, ami kizárja ezeknek az autóknak a kedvező adózását, ami végső soron ellehetetleníti az értékesítésüket. Németországban 50 gramm/kilométer alatt 3000 eurós egyszeri támogatást is kapnak a hibridek vásárlói.

Drasztikus intézkedések

A gyártóknak dönteniük kell: vagy veszteséggel értékesítik autóikat, vagy nagyobb hatótávolságú akkumulátorokkal szerelik fel, vagy szüneteltetik a gyártást. Minden autómárka másképp reagált a helyzetre, de vannak, akik a drasztikus megoldás mellett döntöttek.

A Volkswagen például leállította a középkategóriás Passat GTE értékesítését, pedig ez az autó volt eddig a második legkeresettebb plug-in hibrid egész Európában. A Volkswagen szóvivője megerősítette, hogy jövő júliusig nem is lehet majd kapni a modellt, júliustól már az új Passat GTE érkezik, minden bizonnyal nagyobb akkumulátorral és hosszabb hatótávval. Ugyanerre a sorsra jutott Európa negyedik legnépszerűbb konnektoros hibridje, a Golf GTE, amelynek visszatérése szintén jövő júliusban várható. A szóvivő a döntést azzal magyarázta, hogy a plug-in hibrid modellek a sor végén állnak a modellek WLTP-engedélyének megszerzésének listáján, a nagyságrendekkel kelendőbb benzines és dízel modellek független tesztje után következnek majd a hibridek.

Szűkült a kínálat

A Porsche szóvivője azt közölte, hogy sem a Panamera, sem a Cayenne plug-in hibrid verziójára nem vesznek már fel rendeléseket, a modellek gyártását is leállították, az újrakezdésről pedig később határoznak. A Porschénak igazi érvágás a döntés, hiszen Nyugat-Európában a Panamera eladások 69 százalékát az első félévben a 680 lóerős hibrid tette ki.

A Mercedes-Benz jelenleg nem kínál egyetlen hibridet sem, de két hónapon belül újra elkezdik ezeknek az értékesítését, előbb az S- és az E-osztály villanyosított változata lesz majd kapható. A C-osztályból hibrid jövő év előtt nem várható. A stuttgartiak megerősítették, hogy mindegyik hibrid Mercedes-Benz 50 gramm/kilométer kibocsátással (WLTP-szerint mérve) kerül forgalomba.

A Mitsubishi közben csak gyűjti a vevőket, az új Outlander PHEV - 2 literes benzinmotor helyett immár 2,4 literessel kapható, 12 kWh-ról pedig 13,8 kWh-ra növelték akkumulátora kapacitását - kezdettől teljesítette a szigorúbb normát, így nem csoda, ha a szabadidő-autó jelenleg a legnépszerűbb plug-in hibrid Európában. Az SUV szén-dioxid-kibocsátása 46 gramm/kilométer (WLTP-szerint mérve), így vevői részesedhetnek az állami, önkormányzati ösztönző támogatásokban és a különböző adókedvezményekben.

A Volvo adja a harmadik legnépszerűbb plug-in hibridet Európában, az XC60 rendelkezik WLTP-minősítéssel, de szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az 50 gramm/kilométert.

A BMW-nél is felemás a helyzet, a márka összes hibridje megfelel a WLTP előírásoknak, így a 740e mellett rendelhető az 530e, az i8, az i8 Roadster, a 225xe Active Tourer és a Mini Countryman E modell is, ám egyes modellek szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az 50 gramm/kilométer határértéket. A 225xe kibocsátása például 57 gramm/kilométer. A Párizsban bemutatott új hármas BMW-ből egyelőre nincs hibrid, úgy tűnik a 330e 2019 nyaráig nem kap utódot, pedig az 530e után ez volt a legkelendőbb hibrid a bajor márka kínálatában. 2019-ben érkezik a piacra a megújult X5 szabadidő-autó konnektoros változata, az xDrive 45e hatótávját a korábbi 31 kilométerről 80 kilométerre növelik, így a szén-dioxid kibocsátása várhatóan ötven alatti lesz (a hírek szerint 49 gramm/kilométer). 

Plug-in hibridek Magyarországon (2018. október) (WLTP-norma szerint)

BMW 225xe iPerformance Active Tourer 224 LE; elméleti hatótáv 45-41 km, szén-dioxid-kibocsátás 52-57 g/km; 11 476 000 Ft alapár

BMW 530e iPerformance 252 LE; 48-47 km; 47-49 g/km; 16 913 000 Ft

BMW 740e iPerformance 326 LE; 45-42 km; 51-56 g/km; 31 404 000 Ft

BMW i8 Coupé 374 LE; 55 km; 42 g/km; 46 745 000 Ft

BMW i8 Roadster 374 LE; 53 km; 46 g/km; 51 705 000 Ft

Hyundai Ioniq Plug-in Hybrid 141 LE; 63 km, 26 g/km (NEDC-mérés); 9 999 000 Ft

Kia Niro PHEV 141 LE; 58 km; 29 g/km (NEDC-mérés); 10 228 800 Ft

Mini Cooper S E ALL4 224 LE; 40 km (NEDC-mérés); 55-56 g/km (WLTP-mérés); 11 771 000 Ft

Mitsubishi Outlander PHEV 240 LE; 45 km; 46 g/km; 14 400 000 Ft

Range Rover Sport PHEV P400e 404 LE; 51 km; 73-76 g/km; 29 985 000 Ft

Range Rover PHEV P400e 404 LE; 51 km; 72-75 g/km; 40 948 000 Ft

Toyota Prius Plug-in Hybrid 122 LE; 50 km; 28 g/km (NEDC-ről számított WLTP, a WLTP-mérés eredménye 2019-ben lesz ismert); 12 600 000 Ft

Volvo S60 T8 390 LE; n.a.; n.a.; n.a.

Volvo V60 T8 390 LE; n.a.; n.a.; 18 125 000 Ft

Volvo XC60 T8 390 LE; 43 km; 50 g/km; 20 495 000 Ft

Volvo XC90 T8 390 LE LE; 40 km; 56 g/km; 23 845 000 Ft

Volvo S90 T8 390 LE; 47 km; 46 g/km; 21 950 000 Ft

Volvo V90 T8 390 LE; 47 km; 46 g/km; 22 670 000 Ft

Biró Csongor