Az Európában közlekedő autók CO₂-kibocsátása 2005 és 2013 között átlagosan 162 gramm/kilométerről 127 grammra csökkent, ami 22 százalékos változásnak felel meg. Ez az eredmény leginkább a nagyobb mértékű üzemanyag-hatékonyságnak köszönhető, valamint annak, hogy az utóbbi években jelentős elmozdulás történt a benzin használatától a dízel irányába. „A dízel az elkövetkező években egyre kevésbé lesz vonzó megoldás a légszennyezésre vonatkozó szabályozások szigorodása miatt, illetve olyan intézkedéseknek köszönhetően, mint például a dízellel hajtott járművek kitiltása a városközpontokból” – hívta fel a figyelmet az MGKKE elnöke.

Alternatív üzemanyagok az áruszállításban is

A sűrített földgázzal (CNG) hajtott autók már most megfelelnek a 2020-ra kitűzött, átlagosan 95 gramm/kilométer CO₂-kibocsátási előírásnak. A kamionokkal kapcsolatban ugyanakkor az Európai Unió jelenleg is azon dolgozik, hogyan lehetne mérni azok szén-dioxid kibocsátását. Az EU célul tűzte ki egy, a nehézgépjárművekre vonatkozó üzemanyag-hatékonysági standard kidolgozását, mert túlnyomó részük még mindig dízelmotorral rendelkezik. „A távolsági áruszállítást végző teherautók számára a földgáz jelenti az egyetlen lehetséges alternatívát, melyet az is alátámaszt, hogy 2017-ig a PAN-LNG Projekt keretében jelentős fejlődés megy végbe a hazai töltőinfrastruktúra terén” – tette hozzá Domanovszky Henrik.

Korszerűsödő technológia

Egy 2030-as iparági előrejelzés szerint a CNG-vel hajtott autók 30 százalékkal kevesebb CO_2-t fognak kibocsátani a dízelautókhoz képest, ami a benzinnel összehasonlítva még nagyobb léptékű csökkenést jelenthet. Jelentős mérséklés érhető továbbá el azáltal is, hogy egyre nagyobb mértékben keverik majd a sűrített földgázt a bio-metánnal, valamint a szintetikus földgázzal. Emellett a földgáz-üzemű motorok hatékonysága legalább 10-15 százalékkal növelhető 2030-ra.

„A tisztább és fenntarthatóbb közlekedés irányába való elmozdulás csak akkor sikerülhet, ha a szabályozói, valamint gyártói szereplők egy irányba mozdulnak el annak érdekében, hogy a környezetbarát hajtással szerelt járművek versenyképesek legyenek” – figyelmeztetett az MGKKE elnöke. Az MGKKE, mint az európai uniós forrásokból megvalósuló PAN-LNG Projekt egyik fő kidolgozója nap, mint nap azon dolgozik, hogy felgyorsítsa a gázüzemű járművek terjedését, így elősegítve az emberi tevékenység által a környezetre gyakorolt káros hatások mérséklését. A CNG és LNG üzemű járművek nélkül nem valósítható meg hatékonyan az üvegázhatást okozó károsanyag-kibocsátás csökkentése a közlekedés terén.

Néhány tény a földgáz-alapú autókról:

• A földgáz kevesebb karbont tartalmaz, mint a hagyományos, hidrokarbon alapú üzemanyagok, ezért sokkal kevesebb CO₂-kibocsátás érhető el üzemanyagként való használata során
• A földgáz elégetése több mint 90%-kal csökkenti a részecske-kibocsátást (PM) és a nitrogén-oxid (NOx) kibocsátást az új nehézgépjárművekre (Euro V) és könnyű járművekre (Euro  VI) vonatkozó rendkívül szigorú kibocsátási standardokhoz képest, ezért ideális a használata „városi üzemanyagként”
• A földgáz alapú motorok kisebb mértékben bocsátanak ki egyéb, káros és rákkeltő hatású szennyező anyagokat, mint például a nem-metán szénhidrogének (NMHC), illetve azon belül is az olyan aromás szénhidrogént, mint a benzol.
• A földgáz-üzemű motorok közel 50%-kal csendesebbek, mint a dízellel hajtott autók
• A földgázzal hajtott motorok teljes potenciálja még mindig nem került teljes mértékben kiaknázásra. Az optimalizált földgáz motorok (közvetlen befecskendezést és magasabb kompressziós rátát alkalmazva) legalább annyira hatékonnyá válhatnak, mint a dízelmotorok, mindemellett még jelentősebbé válik a CO₂ megtakarítási rátájuk.
• A CNG-s autók már 13,000 km után elérik a megtérülési pontot (km/év), a feltölthető hibridek 47,000 kilométeréhez vagy az elektromos autók több mint 100,000 kilométeréhez képest (Kölni Egyetem, 2014)
• A sűrített földgáz (CNG) és a cseppfolyós földgáz (LNG) autók specifikus technológiája rendkívül előrehaladott szinten áll, egyszerű (3-utas katalizátort alkalmaz), és nem igényel további költséges vegyi kezelést (nehéz rendszerek beépítésével), és már most képes megfelelni az európai és nemzetközi kibocsátási határértékeknek, még valós vezetési körülmények (RDE) között is.
• A jövőbeni fejlesztések közé tartozhat a földgáz-üzemű motorok hibridizációja is.