Mint azt a címkép mutatja, pedig csak egy szolid esetet választottunk, gazdagon feldíszített karácsonyfához is hasonlítható a műszerfali kontrollámpák égő serege. Lehet belőlük akár 50-féle is! Ember, azaz autóvezető legyen a talpán, aki tudja mindegyikről, hogy mit jelent, Ha sejti, esetleg tudja is, akkor sem biztos, hogy tudja, mit is kell tennie, ha kigyullad.

Ismerősöm, mikor egy lámpa kigyulladt a műszerfalon, melyet ő olajhiánynak (pontosabban „olajszint kritikus érték” kijelzésnek) vélt, megállt egy benzinkúton, és rátöltött. A lámpa csak nem akart elaludni, ezért ismét rátöltött. Most is egy litert. A lámpa csak nem akart elaludni. Ekkor felhívott, mi lehet a helyzet. Okostelefonok világában könnyű az információ szolgáltatás: lefényképezte a műszerfalat, átküldte. Látom, hogy a szélvédőmosó folyadék fogyott el. A baj az, hogy túl magas olajszinttel sem szabad járnia a motornak. Le kellett szívni a motorolajból…

Remélem, ez rajta kívül senki mással az országban nem történhetett meg.

Ma a műszerfalak információs központok. Ezt most csak a gépjármű műszaki állapotára vonatkozó információkra értem, mert sok mást is közölhetnek velünk. A „közlemények” nagy száma és egyértelműsítése miatt ma már szöveges üzeneteket is kapunk. A probléma nálunk „csak” annyi, hogy a legtöbb márkánál a műszerfalak nem „beszélnek” magyarul. De ez egy külön történet…

Mielőtt részletesen bemutatjuk a műszerfalak ellenőrző lámpáinak jelentését, nézzünk meg egy ősi kommunikációs megoldást. Az ausztriai Koller gyűjteményben található, 1911-ből származó Renault „Kaiserwagen”sofőrjét az utas, (talán a Kaiser maga?) utasította lámpával megvilágított szöveges utasításokkal.

Az utasításkészlet: haza, gyorsabban, lassabban, jobbra, balra, állj a jobboldalon, állj a baloldalon, fordulj vissza.

Ha a képet megnézzük, elgyönyörködhetünk a régi idők gyönyörű, míves műszerezettségében.

A műszerfali műszerezettség a ma már oldtimer járműveken döntően mutatós műszerekből és egy-egy visszajelző lámpából állt. Egy szép konstrukciós példát mutat a Triumph Spitfire műszerfala a régi időkből.

A modern gépkocsi szerkezeti főegységek, kisfődarabok, a működési funkciók elektronikus irányítása folyamatos, illetve szakaszos rendszerfelügyelet alatt áll. A gépjármű kezelőjét (vezetőjét) a rendszerfelügyelet tájékoztatja a működési rendellenességekről – ezek a vészjelzések - azért, hogy a jármű műszaki problémáiról a vezető időben értesüljön, megtegye a gépjármű közlekedésbiztonsága, környezetvédelme, a műszaki üzemelés biztonsága, valamint egyes főegységek állagvédelme szükséges intézkedéseket. A műszerfali visszajelzések másik csoportját a figyelmeztetések, harmadik csoportját a működés-visszaigazolások adják. Itt nem térünk ki egyes komfortrendszerek (klíma, audiorendszerek stb.) kezeléséhez adott visszajelzésekre. Az információkat a műszerfali, esetleg középkonzoli kijelzők hordozzák.

Az autógyártó nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a gépjárművezetők ismerjék az autó műszaki állapotára vonatkozó jelzéseket. A gépkocsik közlekedésbiztonsága, a technikai rendszerek állagbiztonsága függ attól, hogy a gépkocsi vezetője megfelelően reagál-e a gépi információkra. Probléma esetén, a szavatossági időn belül, megvizsgálják, hogy eleget tett-e a gépkocsi használója a figyelmeztető jelzésekhez kötődő utasításoknak.

A műszerfalon, a műszerfalon keresztül a gépjárművezető számára megjelenő figyelmeztetések lehetnek:

- fényjelzés (jelképek, ikonok),

- írásos üzenet,

- hangüzenet,

- hangjelzés,

illetve ezek kombinációi.

A műszerfali információk milyensége lehet:

- vészjelzés (valamely műszaki rendszer, funkció, szerkezeti elem állapotában olyan változás állt be, mely a jármű biztonságos haladását, vezethetőségét vagy a szerkezetet veszélyezteti), általában piros színű ikonok és többszörös (háromszoros) hangjelzés,

- figyelmeztetés (rendellenes állapotokról, például be nem csatolt biztonsági öv, nyitott ajtók, fedelek, izzók kiégése, tehát ún. másodlagos jelentőségű hibák), általában borostyánsárga színű ikonok és egyszeres hangjelzés,

- visszajelzés (egy rendszer, funkció be- vagy kikapcsolt állapotáról, működéséről stb.), általában zöld, egyes esetekben kék színű ikonok, hangjelzés feltételek teljesülésekor társulhat hozzá,

- ellenőrzés (fedélzeti rendszerellenőrzés, öndiagnosztika), a rendszerek bekapcsolásakor a legtöbb rendszerre vonatkozik.

A fenti információk az ellenőrzött rendszerektől függően átfedhetik egymást.

A gyújtáskulcs elfordításával, motorindítás előtt, az öndiagnosztikai teszt során, a visszajelzések egy része (típusfüggő!) világít, majd kialszik. A visszajelző lámpák, lámpacsoportok kialvás sorrendje is típusfüggő. (Ha ettől eltérőt tapasztalunk, az illegális beavatkozást sejtet, gyakori ez például légzsákok esetében.) A kijelzések másik része csak a motorindítás után alszik ki, jellemző erre az OBD kijelzés vagy az akkumulátortöltés visszajelzése. Ha járó motornál is égve marad a kijelzések egyike, esetleg egyszerre több is, illetve azok közül van, amelyik villog, ezt figyelmeztető riasztásnak kell venni. Az elsődleges figyelmeztetést hangjelzés és a kijelzőn megjelenő üzenet is kísérheti. A gépkocsi kezelési kézikönyvét, használati útmutatóját (ki, hogy nevezi) nézzük meg, hogy mit ír a kijelzésekkel kapcsolatban. Ugyancsak nagyon fontos, hogy tudjuk, ha menetközben gyullad ki egy figyelmeztető fény vagy felirat, hogy az mire vonatkozik, meg kell-e állnunk, vagy mehetünk tovább.

A kijelzések autógyártónként jó közelítéssel egységesek, de eltéréseket is találunk az ikon fajtáit, grafikáját, azok jelentését és az ikonelrendezést illetően!

Egy kijelzés több, jelentősen eltérő információt is közölhet.

(folytatjuk)

Dr. Nagyszokolyai Iván

az Autótechnika főszerkesztője

(a témához kapcsolódó további szakmai cikkek az Autótechnika folyóiratban, illetve a http://autotechnika.hu oldalon olvashatóak.)