Több mint 120 esztendős SLAVIA kerékpár-konstrukcióval részt venni a Tour de France L’Étape du Tour szakaszán és 2365 méteres magasságba tekerni az oldtimer-kétkerekű nyergében? Vladimír Vidim prágai veteránjármű-rajongó nekivágott e lehetetlennek tűnő küldetésnek: megépítette a SLAVIA márka egy 1896-os kerékpárjának hű másolatát, amellyel július 21-én korszerű versenykerékpárok és csúcs-hobbikerékpárosok mezőnyében állt rajthoz az L’Étape du Tour-on. A ŠKODA Storyboard oldalán videó és cikk is megtekinthető a SLAVIA-replika elkészítéséről. A SLAVIA kerékpár azon Laurin & Klement cég első terméke, amelyből mára kifejlődött a ŠKODA AUTO.

Amint a Tour de France – amit a ŠKODA az idén immár 16. alkalommal támogat főszponzorként – a profi kerékpáros körversenyek „királynője”, úgy a L’Étape du Tour az amatőr utcai kerékpárosok legnagyobb kihívásának számít. A „Tour” egyik meredek emelkedőkkel és félelmetes lejtőkkel tarkított, végül pedig kimerítő hegyi befutóval záruló, eredeti szakaszának teljesítése a hobbi-kerékpárversenyzők legnagyobb feladata, ám mennyivel lenne nagyobb teljesítmény egy ilyen „tour-túra” egy több mint 120 esztendeje konstruált kerékpár nyergében? Egy olyan kétkerekűében, amely 18 kilogramm tömegével nagyjából kétszer olyan nehéz, mint a jelenlegi versenymodellek, s csupán egyetlen sebességfokozattal rendelkezik, szabadonfutó és fékek nélkül.

A SLAVIA kerékpárról van szó – arról, amelyet az egykori szerelő Václav Laurin és a könyvkereskedő Václav Klement 1895-ben első járművükként építettek az egykori Cseh Királyságban működő műhelyükben. A nagy keresletnek köszönhetően gyorsan fejlődött a két cégalapító vállalkozása, s 1899-ben a Laurin & Klement márka első motorkerékpárját, majd 1905-ben első automobilját is bemutatták. 1925-ben az L&K és a plzeňi ŠKODA Művek autógyártó részlegének egyesülése jelentette a következő lépést napjaink nagysikerű globális márkája, a ŠKODA felé vezető úton. S mivel e történelmi gyökerei okán a ŠKODA a világ legjelentősebb kerékpárversenyének támogatója, Vladimír Vidimnek különleges ötlete támadt: újra életre hívta a vállalat történetének egyik legendáját.

A szerkezettervezőként dolgozó, képzett lakatos aligha képzelhetné el életét kerékpár nélkül, ezért maga is kitanulta a kerékpárkészítés tudományát – az első vázlatrajzoktól egészen a teljes mértékben működőképes kétkerekűig (videó). Az 54 éves szakember a Prágától északra fekvő Roztokyban működő kis műhelyében éli ki szenvedélyét, ahol a legszívesebben veterán kerékpárokat restaurál vagy megdöbbentően eredethű másolatokat készít.

A jól ismert SLAVIA kerékpár az eddigi egyik legnehezebb projektje. Az előzetes várakozásokkal ellentétben Vidimnek és szakmabeli barátainak nem sikerült eredeti versenykerékpár-példányt felkutatnia, amely mintaként szolgálhatott volna, ezért történelmi fotográfiákat használt az első Mladá Boleslav-i jármű méreteinek, szögértékeinek és egyéb konstrukciós részleteinek meghatározásához. A történetileg is megfelelő gyártási eljárások kutatása és a kerékpár megépítése mintegy négy hónapot vett igénybe, ám az eredmény kétségkívül minden fáradságot megért. Az eredetihez hűen újjászületett kerékpár pontosan úgy fest, mintha épp most gördült volna ki Václav Laurin és Václav Klement műhelyéből és kifogástalanul működik. Az eredethűség természetesen azt is jelenti, hogy a kerékpár nem rendelkezik fokozatváltóval és fékekkel, amint azok a mai modern kétkerekűeken már megtalálhatók. A ŠKODA Storyboard cikkében az 1896-os SLAVIA modell és a mai modern kerékpárok részletes összehasonlítása is olvasható. Komoly kihívásról van tehát szó, amelynek előkészületeihez a ŠKODA egy aktuális SUPERB modellt rendelkezésére bocsátva segíti a prágai szakembert.

Ez a semmi mással össze nem vethető kerékpáros sportesemény már 1993 óta a Tour de France része. Július 21-én, azaz pontosan hat nappal a profik érkezése előtt ambiciózus hobbi-kerékpárversenyzők vágtak neki az Albertville és Val Thorens között húzódó, 135 kilométeres etapnak, amely során összesen 4563 méternyi szintkülönbséget kellett legyőzniük, és három könyörtelen emelkedővel – a Cormet de Roselend (1968 m), a Côte de Longefoy (1190 m), illetve a 2365 méteres magasságban fekvő Val Thorens-i célhoz vezető meredek kaptató – is meg kellett küzdeniük.