Három éve új korszak kezdődött a Peugeot életében: valami sokkal logikusabb, átláthatóbb, és nem mellesleg élvezhetőbb. Ezt az új időszámítását pedig nem mással kezdte az oroszlános márka, mint a második generációs 3008 városi terepjáróval, ami egyterűsebb, buta, buci formájú elődjét úgy letáncolta a színpadról, hogy azonnal be is zsebelte a 2017-es Európa Év Autója címet. Akkor sokan támadták az újságírókból álló zsűri döntését, azonban a teszthét után kétségem nincs affelől, hogy a COTY megfontolt döntést hozott, amikor a Peugeot új irányvonalát értékelte.

A 3008 tehát nem új, akkor viszont mit keres most nálunk? Nos, egyrészt azért tért vissza, hogy újra lenyűgözzön finom külső vonásaival, kompakt létére viszonylag nagy méreteivel, és elképesztően kényelmes, már-már futurisztikus utasterével, de méginkább azért, hogy vallathassuk legmodernebb dízelmotorjával, ami már teljesíti az Euro 6.2 előírásokat.

Ahogy a legtöbb PSA-modellben, úgy a 3008-ban is ez az 1,5 literes, 130 lovas BlueHDi váltja a korábbi 1,6 literes, 120 lovas turbódízelt a motorkínálatban. Tehát a hengerűrtartalomból visszavettek, ám lóerőben hozzáadtak, valamint a legfontosabb, hogy már a kipufogórendszerbe telepített SCR katalizátorral szerelik, ami ammónia vizes oldatát spriccelve igyekszik semlegesíteni a NOx részecskéket. Azokat a részecskéket, amiktől a dízelek károsabbnak lettek kikiálltva, mint benzines társaik.

Mi a cél? Csökkenteni a dízel paletta károsanyag-kibocsátását, hogy képesek legyenek teljesíteni az Euro 6.2 normákat, 2018 szeptembere óta ugyanis kötelező minden forgalomba helyezett motort leméretni a valós körülményekhez közelebb álló WLTP-ciklus szerint is, amik így természetesen nagyobb CO2 értékeket mutatnak. Mára szinte nem maradt dízelmotor SCR katalizátor nélkül, pedig az új technológia alapvetően csak további elfoglaltságot jelent a tulajdonsok számára, hiszen a jól ismert, és megszokott folyadékokon felül mostantól az AdBlue tartályt is kénytelenek lesznek újratöltettni a kereskedésekben. Erre nem csak a motornév (BlueHDi), de a tanksapka alatt tanyázó kék töltőnyílás is utal. 

Azonban, ha képesek vagyunk lenyelni, hogy 12 000 kilométerenként kezet kell fognunk a márkaszervízessel, elképesztően alacsony fogyasztást kapunk cserébe: míg autópályán megbízhatóan hozta az 5,8 literes fogyasztást, városban valamivel kisebb értékeket is képes produkálni az új ezerötös dízel. A meglehetősen vegyes teszthét átlagfogyasztása is ezekhez az értékekhez közel alakult, végül kiegyeztünk egy 5,6 liter/100 km-es átlagban, ami elképesztően kedvező érték egy közel másfél tonnás SUV-tól. 

Hazai beidegződés, hogy óckodunk a kisebb motoroktól, de jelen esetben felesleges aggódnunk – alul- és túlmotorizáltnak sem érződik a 130 lovas dízel, inkább kellemesen dinamikus. Nem túl nyomatékos, inkább visszafogodtan építi fel a turbónyomást. Hideg indításkor csúnya traktoros kerregést rendez le, ami ugyan később lecsendesedik, de némi rezgés azért folyamatosan érződik a váltón és a kormányon. Mindegy is, legalább nem mentek el a háromhengerezés felé.

Apropó váltó: nagyon érződik, hogy a középkonzolt az automataváltó díszszerű módválasztójához rajzolták, ugyanis a kéziváltó karja bitang vaskos, hosszú úton jár, a magas könyöklőtől pedig – számomra legalább is – nem volt túl kényelmes a kapcsolás. Hozzá kell tennem, önmagához képest így is túlteljesítette magát a Peugeot, ennyire pontos váltójuk talán még sosem volt. Egyébként sem ezektől lesz gyengébb a 3008, mint versenytársai, hanem az instabil futóművétől, ami nem elég, hogy viszonylag kemény, de fokozott tempónál könnyen el is pattog egy keresztbordán vagy kátyún áthaladva.

Technikailag tehát még vannak csiszolni valók, de jó látni, hogy a Peugeot újra karakteres, megjegyezhető autókat képes gyártani, és önmagukhoz képest felfoghatatlanul sokat fejlődtek. Egyszerűen más volt a fontos a fejlesztéskor, amit jól mutat, hogy alapáron kapja a látványos grafikákat felvonultató i-Cockpit digitális műszercsoportot. Az igen jó ellátmányt adó Allure felszereltségű tesztalany 8 939 000 forintról indít 1,5-ös dízelével, ám 400 000 forint kedvezménnyel élből érdemes számolni az árlista alapján. Míg a tesztautó macskásabbra húzott ábrázata és LED-es fényszórói 380 000 Ft extrát jelentenek, addig a 8-fokozatú automatát 520 000 Ft felárért adja Peugeot.

És hogy mitől lehetünk biztosak benne, hogy a PSA jól és időben reagált a piaci igényekre? Elég az utcaképre nézni, egyre több újkori Peugeot modell fut odakint, és a 3008-cal eltöltött teszthét után ezen a legkevésbé sem csodálkozom. Egyszerűen jó vele együttélni, élvezet beülni a kényelmes ülésekbe és megtapogatni az anyagokat, amiket ráadásul harmónikus hangulatvilágítás emel ki. Egy ekkora családi szabadidő-autóban amúgy sem a vezetési élményt érdemes keresni, hanem az otthonosságot, biztonságot. Na, hát ezek megvannak! És most már zöldebb...izé...kékebb is!