környezetvédelem

Elektromobilitás – Eszköz vagy cél? (1. rész)

2018.08.02.

Az elektromos járművek elterjedését egyelőre sem jogos gazdasági vagy környezetvédelmi érdek nem indokolja, mégis azt tapasztaljuk, hogy az infrastruktúra-fejlesztés, és járműértékesítése területén is a legnagyobb kedvezményeket ezek az autók és tulajdonosi körük élvezi. Felmerül tehát a kérdés: Mi a cél? A környezet megóvása vagy az elektromos autók elterjedésének fokozása? A kettő nem biztos, hogy ugyanaz.

 

A belső égésű motorok temetése

A dízelmotorok 3 éve tartó vegzálását követhettük nyomon a médiában, bár jellemzően nem a szaklapok, hanem az általános hírközlő csatornák játszottak nagy szerepet a dízelmotorok feketítésében. Tény, hogy történtek szoftveres manipulációk, de végeredményben egy teljes technológiát temettek egy (vagy több) gyártó költségcsökkentő csalási botránya miatt. Mert végeredményben a dízelek is tudják teljesíteni az előírt emissziós-határértékeket, ha nincs kispórolva az utókezelő rendszer, ezt már a Bosch is bebizonyította, hiszen a jelenlegi Euro6-os határértéket töredékét bocsátotta ki egyik tesztautójuk.

 

Ki a hibás?

Természetesen mindenki talál bűnbakot, és valamilyen szinten mindenkinek igaza van. Bűnös az autógyár, mert nem teljesített egy határértéket a technológia ára és a motor hatásfokára gyakorolt rossz hatás miatt. Bűnös a törvényalkotó is, hiszen elsősorban a végfelhasználónál keletkező károsanyag-kibocsátásra koncentrál, holott a közúti közlekedés a globális CO2-kibocsátás 16%-át teszi ki, egy Euro6-os autó pedig szmogriadó esetén akár tisztíthatja is a levegőt, ha a részecskeszűrő és az SCR-katalizátor teszi a dolgát, az elektromos autóknak pedig alanyi jogon jár a „Zéró emisszió” jelző, amit nevezhetünk a fogyasztók megtévesztésének, hiszen jóindulattal is lokális zéró emisszióról beszélhetünk, mert azt az autót is meg kell tervezni, tesztelni kellet, majd gyártani is, ami az akkumulátorok miatt sokkal környezetterhelőbb, mint a belső égésű motorral szerelt modellek gyártása, valamint az sem mellékes, hogy a tankolt elektromos energia előállítása is károsanyag-kibocsátással jár. Mondhatjuk, hogy hibás az üzemeltető is, mert irreális elvárásai vannak: az autó ne fogyasszon, de nyomatékos legyen és ritkán kelljen tankolni. Akkor máris világos, hogy miért kellett eddig a dízelmotor és miért kell közvetlen benzinbefecskendezés az Otto-motorokba: a vásárlónak kell a teljesítmény, a környezetvédelem mellékes. Az okfejtés végére eljutottunk oda, hogy mindenkinek más az érdeke, így nehéz tökéletes megoldásra jutni.

 

Hogy kerültek képbe az elektromos autók?

Az elektromos autók az európai rendeletalkotóktól, a magyar kormánytól, a gyártóktól és az infrastruktúra-fejlesztésektől kapják a folyamatos löketet, hogy versenyképessé tegyék a belső égésű motorokkal, ugyanis:

  • a rendeletalkotók olyan szabályozást hoztak, amik 0 g/km CO2-kibocsátást számolnak az elektromos üzemre, így a gyártókat érdekeltté tették az elektromos autók értékesítésében
  • a kormányok, köztük a magyar kormány is, támogatást ad az elektromos autók vásárlóinak, és ingyenes parkolást tesz lehetővé
  • a gyártók hajlandóak veszteséggel értékesíteni, hiszen az akkumulátorok és az elektromotorok nem olcsó nyersanyagokból készülnek és nem környezetbarát technológiával
  • a töltőállomásokat folyamatosan telepítik, legtöbbször állami vagy uniós támogatással, és még a legtöbb helyen megengedett az ingyenes töltés, vagyis az adófizetői pénzből tölthet, aki megteheti, hogy ilyen járművet vásároljon, miközben a benzin és dízel tüzelőanyagok költségének mintegy fele adó, melyből a magyar államnak évi több, mint 600 milliárd forint adóbevétele van.

 

Ha figyelembe vesszük, hogy az LPG-, CNG- és LNG-üzemű autók milyen kis infrastruktúra-beruházást igényelnek, akkor a befektetett munka és a károsanyag-kibocsátás csökkentés aránya nagyon kedvező, mégis adók terhelik ezeket a tüzelőanyagokat, így kisebb gazdasági előny realizálható velük. Lassan kezdjük megválaszolni a címben feltett kérdést: a nem feltétlen megérdemelt előnyökkel az elektromobilitás elterjesztése inkább tűnik célnak, mint eszköznek a környezetszennyezés csökkentésére, hiszen más módszerek háttérbe szorulnak.

Folytatjuk!

 

 

 

Az oldal fő támogatója

 

2018.10.20
Ősszel négy új villanyautó-töltő kezd el működni Szegeden a három meglévő mellett, és további négy....
2018.10.20
Négy hónapon belül másodjára, ismét csökkentette idei eredmény-előrejelzését a Daimler AG német....
2018.10.20
A világ legnagyobb gyúróversenyén a kolbászhoz a világon legjobban értő zsűri pontoz – hangsúlyozta....
2018.10.20
Hétszázötven csapat részvételével zajlik szombaton 10 órától a békéscsabai sportcsarnokban és a....
2018.10.20
Egy autó és egy robogó ütközött össze 2018. október 19-én a Lenkei utca és a Nefelejcs utca....
2018.10.20
Jelentős szakmai és látogatói érdeklődés kísérte a 6. Automotive Hungary Nemzetközi járműipari....
2018.10.20
A világbajnoki éllovas nyerte a Forma-1-es Egyesült Államok Nagydíja pénteki második, esős....
2018.10.20
Oroszországban az idei év első nyolc hónapjában 16,3 százalékkal több gépjárművet gyártottak az....
2018.10.19
A Ford immáron a második alkalommal rendezte meg oktatási eseményét, amely keretén belül a 18-26....
2018.10.19
A világbajnoki éllovas Lewis Hamilton (Mercedes) volt a leggyorsabb a Forma-1-es Egyesült Államok....