Ha valaki egy jó évtizeddel ezelőtt vagy régebben, e sorok írójára is igaz ez, minden törvényi ráhatás nélkül (nem is volt ilyen) nappal tompított fényt kapcsolt, a szembejövők villogtak – jó indulattól vezérelve –, hogy rajta felejtettem a világítást. Engem még rendőr is megállított, hogy erre figyelmeztessen. Okos vezetők tudták, hogy például ha a hátuk mögül süt erősen a lemenő nap, akkor a szembejövő alig lát, az én autóm pedig el is tűnik a nap vakításában. Tudták azt is, hogy a figyelmet nappal is jobban felhívja magára az az autó, mely fénnyel is felhívja magára a figyelmet.

Nem volt butaság a hazai törvényalkotó részéről, hogy városon kívüli haladás esetén közlekedésbiztonsági okból kötelezte az autósokat a tompított fény használatára.

Ezt Európában más országok is elrendelték. Majd többen visszavonták.

Jött valaki, aki elkezdett számolni. Kisütötte, hogy a tompított fény használata mibe kerül az adott országnak, a CO₂ kibocsátásnak és az emberek pénztárcájának is. Sok autó, sok lámpa már komoly energiafogyasztást jelent. Meggyőzték a törvényalkotókat, azok meg visszakoztak.

De nem azért mert a nappali világítás, a nappali menetfény hasznosságáról nem lettek volna meggyőződve. A megoldás a LED lámpák megjelenésével adott – ezek fogyasztása kb. a tizede a klasszikus fonalas izzós lámpáknak, élettartamuk praktikusan korlátlan. Akkor legyen LED, illetve kis energiafogyasztású lámpa, ezt már elő lehet írni a gyártóknak.

Az EU így is tett: 2008/89/EC direktíva 2011. február 7-től tette kötelezővé személyautókra a DLR felszerelését az új modellekre. 2012 augusztustól pedig a haszongépjárművekre, köztük természetesen az autóbuszokra is.

A lámpa, azaz a világításfajta neve DRL, azaz Daytime Running Light (Nappali menet világítás – magyarul nappali menetjelző lámpa).

A DRL fénytengelye a tompított fénnyel ellentétes, enyhén emelkedő, így a szembejövő autó jobban észleli

Meg kell felelnie más európai előírásnak is, így például az ECE (ENSZ-EGB) 87 és az ECE 48-nak.

A nappali menetjelző lámpa használata rögzített a hazai 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 55/B. § (3) bekezdésében. A magyar előírások egybehangzóak az ENSZ-EGB 48. számú előírás és a nemzeti szabályozás nappali menetjelző lámpára vonatkozó követelményeivel.

Az ENSZ-EGB 87. számú Előírás (87.R.) szerint

„Nappali menetjelző lámpa olyan menetirányban előre néző lámpát jelent, amelynek rendeltetése a járművet jobban láthatóvá tenni nappali vezetés közben.”

E lámpa használatát — a rendeltetésének megfelelően — lehetővé teszi a KRESZ 44.§ (8) bekezdése:

„Lakott területen kívüli úton a forgalomban résztvevő gépkocsit nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval, (…) nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.”

Ezért ezeket a lámpákat kizárólag a meghatározott rendeltetésnek megfelelően alakítják ki.

Mivel Magyarország nem függesztette fel, mint láttuk, hogy mások energetikai okból megtették, a tompított fényszóró használati kötelezettséget, ezért a DRL funkció helyettesítésként ma Magyarországon a tompított fényszórót kell bekapcsolni. Tudjuk, hogy ez azonban nem jelzőlámpa, hanem útmegvilágító berendezés.

Az EU autógyártókra vonatkozó előírása szerint tehát az M1 és N1 kategóriájú járművekre vonatkozóan 2011. február 7-i hatállyal, a többi járműkategóriára vonatkozóan 2012. augusztus 7-i hatállyal lép érvénybe. Ha a típusvizsgálatra állított autó DRL világítással nem rendelkezik, az EK tagállamai visszautasítják az EK típusjóváhagyás, illetve nemzeti típusjóváhagyás megadását az új típusú járművekre.

Azaz a fenti dátumok után jóváhagyott és gyártott kizárólag új típusú gépkocsikon vált/válik kötelezővé a nappali menetjelző lámpa alkalmazása. A jelenleg gyártott, EK típusjóváhagyással már rendelkező, illetve már forgalomba helyezett járműveken nem kötelező, de alkalmazható.

A DRL elektromos kapcsolása meg kell, hogy feleljen az ENSZ-EGB 48. számú Előírás (48.R) követelményeinek (EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMŰVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA A VILÁGÍTÓ ÉS FÉNYJELZŐ KÉSZÜLÉKEK BEÉPÍTÉSE SZEMPONTJÁBÓL)

A 48. R. az elektromos kapcsolásra nézve az alábbiakat tartalmazza.

A nappali menetlámpák automatikusan legyenek bekapcsolva, ha a motort elindító és/vagy leállító berendezés olyan állásban van, amely lehetővé teszi a motor működését. Azonban a nappali lámpák kikapcsolt állapotban maradhatnak miközben az automatikus váltó, parkoló vagy üres állásban van, mialatt a rögzítő fék be van kapcsolva, vagy miután a vezérlőrendszert aktivizálták, de a járművet először hozták mozgásba.

A nappali menetlámpák automatikusan legyenek kikapcsolva, amikor az első ködlámpákat vagy fényszórókat bekapcsolják, kivéve azt az esetet, ha az utóbbiakat arra használják, hogy felvillanó figyelmeztető jelzéseket adjanak.

Emellett az alább említett lámpák nincsenek bekapcsolva, amikor a nappali menetlámpák bekapcsolt állapotban vannak:

-          az első és a hátsó helyzetjelző lámpák,
-          a hátsó körvonaljelző lámpák (ha vannak),
-          az oldaljelző lámpákat (ha vannak), és
-          a hátsó rendszerszámtábla megvilágító lámpa.

A nappali menetjelző lámpákkal nem rendelkező gépkocsikra a DRL a vonatkozó előírások alkalmazásával utólag is felszerelhető. A hatályos hazai jogszabály szerint: a nappali menetjelző lámpák bekapcsolásával egyidejűleg a helyzetjelző, méretjelző, valamint a rendszám megvilágító lámpák nem világítanak. Ezt a műszaki vizsgán ellenőrzik!

De nem kell megváltoztatni azoknak az utólag felszerelt DRL lámpáknak az elektromos bekötését, melyeket a korábbi, a felszereléskor érvényes hazai előírás szerint készítették el.

Utólagos felszereléshez milyen DRL-t vegyünk?

Bízzuk szakemberre, hiszen láttuk, hogy a bekötése, az együtt nem világítás követelményeinek teljesítése, milyen összetett. A másik fontos előírásrendszer, a felszerelésnél a geometriai elhelyezésre vonatkozik. Ezt is nagyon pontosan kell ismerni, mert a rossz elhelyezést a műszaki vizsgán megkifogásolhatják.

Fontos, hogy a DRL rendelkezzék jóváhagyással, azaz feleljen meg az ENSZ-EGB 87. számú Előírás követelményeinek (természetesen ez a hazai előírás is). Ezt a lámpán lévő jóváhagyási jelcsoport tanúsítja, melynek tartalma és kivitele, a 87.R. szerint definiált.

A jóváhagyási jelcsoportot ábránk mutatja.

Az RL magának a nappali menetjelző lámpának a jele. A gépkocsira elöl két darab színtelen (fehér), RL jelzésű, lámpa szerelhető, a jóváhagyásból eredően megfelel minden vonatkozó követelménynek (szín, fényerő, fényerő eloszlás stb.).

Az utólag felszerelhető lámpák között találunk olyat is (ezek többnyire LED-esek), mely a nappali menetjelző és az első helyzetjelző lámpa feladatait egyesíti. Mindkét funkcióban ugyanazok a fényforrások világítanak, de helyzetjelzőként jól érzékelhetően kisebb kibocsátott fényerővel, mint nappali menetjelzőként. Az egyesített lámpa jóváhagyási jelcsoportjában az RL jelzésen kívül ott kell lennie a helyzetjelzőre utaló A jelnek is. Ellenkező esetben helyzetjelzőként nem világíthat.

Mindebből – megismerve az összetett követelményeket - az is következik, hogy az internetes kereskedelemben, bizonytalan gyártótól származó DRL vételétől tartózkodjunk!

A General Electric (GE) Tungsram az idei frankfurti Automechanika kiállításon mutatta be LED-es DRL lámpaszetjét. Különlegességét az adja, hogy a foglalatban az egyes LED-ek vetítési iránya beállítható.

A szakszerű utólagos felszerelés – megfontolással ajánljuk mindenkinek – izgalmassá, figyelemkeltővé teszi az autót, és ennek ez a célja!

A DRL ma már autótervezési dizájn elem is, a gyártók előszeretettel kanyarítják a LED füzért, hogy ezzel a kocsi orrának egyéni karakterét még jobban kihangsúlyozzák. Vagy a nappali menetjelzőt beépítik egy első lámpacsoportba (pl. a fényszórókkal egy házba), vagy különálló lámpaként helyezik el. Mindkét elhelyezési módozatban, a szóban forgó egység világíthat csak nappali menetjelzőként, vagy első helyzetjelzővel egyesített változatban. Ha az indexlámpa is közvetlen közelében van, akkor a DRL fényét az index működése alatt csökkentik.

Dr. Nagyszokolyai Iván

az Autótechnika főszerkesztője

(Az Autótechnika folyóiratban a témához kapcsolódó számtalan szakmai cikk jelent meg, különösen a téma országos szakértőjének, Gál Istvánnak a cikkeit ajánljuk szíves figyelmükbe, ezek a lap előfizetőinek visszamenőleg is olvashatóak a http://autotechnika.hu oldalon. További információt is itt találhatnak.)