A Ford Pumáról van szó. Amikor 1997-ben megjelent, azt sugallta a neve, hogy az utak ragadozója lesz, amelynek a macskafélékre jellemző villámgyors mozgása esélyt sem hagy a prédának, az átlagautónak. Félreérthetetlen az utalás a sportkocsikkal és sportos limuzinokkal világhírt szerzett Jaguarra, amely akkoriban a Ford tulajdona volt. Szóval a Puma lett a jutányos Jaguar, a Ford Fiesta alapján, kicsit más motorral és keményebb futóművel, kupé karosszériával. De milyen lehet egy kiskocsi padlólemezére ráhúzott kupé? Nyúlánk, elegáns, arányos semmiképp, másoknak is beletört a bicskájuk ebbe a dizájn-paradoxonba, viszont fel kellett áldozni jó sokat a praktikumból: hiába a négy ülés, gyakorlatilag kétszemélyes lett a Puma, eléggé kis csomagtartóval, ugyanakkor nem is egy valódi tűzhányó, a szerpentinek ördöge, csak papírtigris. Piaci sikere mérsékelt maradt, hat év alatt mindössze 133 ezer vevőre talált, majd szép csendben kimúlt.

Ennek megfelelően mérsékelt várakozással utaztam el az új Puma műtermi bemutatójára. Annál kellemesebb csalódás ért! Sutba dobhattam előítéletemet, mert azonos névvel egy gyökeresen más, józan, értelmes koncepciót képviselő, határozottan praktikus járművel ismerkedtem meg. Ez már nem a kamasz fiú álma, hanem a szülőké, a család segítője, barátja. Jellege sportkupé helyett mai szóhasználattal „crossover”, ami önmagában egy szamárság (bastardot, sétatéri keveréket is jelent), de klasszul használható kocsikat takar. És ebben a műfajban valóságos ötlet-tűzijátékot dobott be a Ford, tehát nem elrontott egy jó kiskocsit, hanem a platform-stratégiát ügyesen használva mindennapi használatra és nyaraláshoz is remekül használható autót hozott létre – amellyel akár egyszer-egyszer mehet vérpezsdítően is a versenyzői ábrándjáról lemondott apuka.

Nézzük csak! Hátul akkora a fejmagasság, hogy kihúzhatják magukat a szüleiknél nyurgábbra nőtt tinédzserek. Négy ajtón lehet be- és kiszállni, különösebb görnyedezés nélkül. A 456 literes csomagtartó ajtaja egy lábmozdulatra nyílik, ami jól jön a mindkét kezében szatyrot cipelő háziasszonynak. A kalaptartó együtt mozog az ajtóval, akadálytalan a hozzáférés a rakodótérhez, amelynek padlója egy síkban áll az oldalanként külön ledöntött hátsó üléstámlával. Be lehet csúsztatni egy 112 cm hosszú, 97 cm széles és 43 cm magas dobozt, vagy két egymásra fektetett biciklit. Ha több hely kell, további két pozícióba lejjebb tehető a padlólemez. Még ilyenkor is marad legalul egy 80 literes rekesz.

Ez a „szuterén” sok mindenre jó: elkülöníti a többi poggyásztól a vizes fürdőruhát, a sáros bakancsot, vagy latyakos sícipőt. Mélységét kihasználva be lehet állítani golftáskákat, szobanövényt, 115 centis magasságig, vagy elhelyezni az amúgy útban levő gyermekülést. Bajonettzáras dugó szolgál az összegyűlt víz kieresztésére. Akár ki is lehet slagozni a szennyeződést. Igaz, most sincs rózsa tövis nélkül, pótkeréknek nem maradt hely a Pumában, de ennyit tudomásul lehet venni.

Nagyszerű ötlet a cipzáras üléshuzat is: ha összecsokizta a kisgyerek, ki lehet mosni és másnap visszatenni. Addig helyettesíti a külső huzat alatti fekete belső, teljesen kellemes anyagú, kipróbáltam, észre se venni, hogy hiányzik valami. Jó példa arra, hogy egy pofonegyszerű, olcsón megvalósítható ötlettel mennyi bosszankodástól lehet megkímélni egy kocsi használóját. A könnyedén leszedhető és felhúzható üléskárpit további előnye, hogy bármikor le lehet cserélni a márkakereskedésben kapható másmilyen színűre, ha megunták az utastér kinézetét.

Családi utazás hangulatát jócskán elronthatja az ifjabb generáció nyavalygása: mikor érünk már oda? Ezen talán enyhít, hogy a FordPass Connect WiFi-hotspottá teszi az autót, lehet benne táblagépeket vagy egyéb mobileszközöket használni. Férj és feleség veszekedését az autóatlaszt felváltó navigátor küszöböli ki. Ha pedig kezd elgémberedni a hosszú vezetéstől a pilóta, bekapcsolhatja a szegmensben elsőként kínált derékmasszírozót. Az elektromos pumpájú, légpárnás rendszerben nemcsak a masszázs erősségét állíthatja, hanem a masszírozó mozgás iránya is.

Ha összehasonlítom a régi Pumát az újjal, illetve létrehozásuk célját, szempontjait, egyértelműen pozitív változást látok. A mai fiatal generációt sokkal kevésbé izgatja az autóbirtoklás és az autó milyensége, mint a két évtizeddel ezelőttit. Mind többen mennek hátizsákkal világot látni, egyre gyakrabban szállnak át kocsiból biciklire, rollerre, erősödött az egészség- és környezettudatosság. Az autózás kezd rossz megvilágításba kerülni, és papírtigris-sportkocsival nemigen lehet huszonéveseket vásárlónak megnyerni. Előtérbe került a család, a praktikum és az életminőséget valóban megemelő autó. Ezt ismerte fel a Ford, és remélem, hogy minél többen követik a példáját.