Méltatlanul kevéssé figyelnek gumijukra az autósok. Gumis cégek nagy parkolókban nem egyszer ellenőrizték szúrópróbaszerűen az abroncsnyomásokat, és elszomorító gondatlanságot tapasztaltak. Ha megkérdezünk valakit, hány lóerős a kocsija, kapásból vágja, holott ez nem igazán érdekes, viszont bizonytalan az előírt nyomást illetően, amin az élete múlik. Sokan azt is elfelejtették már, hogy milyen márkájú, típusú gumit vettek annak idején. Azt azért nagyjából mindenki tudja, hogy télre és nyárra másféle abroncs való, mert a téli nyáron bizonytalanabbul kanyarodik és hamarabb kopik, a nyári meg veszedelmesen csúszik télen – „6 fok alatt fázik a nyári gumi”. Szokás sommásan bolondnak tartani, aki pár centis hóban dinnye-radiállal elakadva feltart egy egész autósort, vagy éppenséggel balesetet okoz. Ezekben a vélekedésekben nagy adag igazság van, de újabb fejlemények, fejlesztések azért némiképp más megvilágításba helyeik a kérdést.

Egyrészt arról van szó, hogy az éghajlatváltozás miatt eltűnnek a gleccserek, és egyre kevesebb a havas nap, tehát valamennyire enyhül az oldalfalán hópehellyel megjelölt téli gumiabroncs alkalmazásának kényszere. Ha igazán támad Tél tábornok, legfeljebb taxit hívok – okoskodhat valaki (de aztán tényleg ne hozza ki a járgányt a garázsból, ne hazardírozzon!). Persze az efféle okoskodásra jól rá tud cáfolni az egyre furább szélsőségeket produkáló időjárás, amikor például a telet nem ismerő Dél-Olaszországban beüt egy kiadós havazás, de hát akkor is csak egy-két napra bénul le minden.

Másrészt unalmas minden évben kétszer időpontot egyeztetni, gumicserére elzarándokolni a műhelybe, dologidőben ott tölteni legalább fél órát, és hát kinek esik jól fizetni ezért, illetve az abroncsok tárolásáért? Egy nagy macera az egész, amelyet egyre kevésbé szívesen vállalnak elfoglalt, fontos emberek, akiknek prémiumautója is jelzi, hogy a fogyasztói társadalom pörgésében élve minden percet ki kell használniuk. Tessék olyan gumit árulni, amellyel egész évben biztonságosan járhatunk! – óhajtják.

Ez eddig csak elég komoly kompromisszumok árán volt lehetséges, mert jó téli gumit puha anyagból lehet készíteni, amely nyáron gyorsan kopik, és finom lamellákkal, amelyek száraz úton kásásan viselkednek. Az időjárás és az igények változása azonban arra kényszerítette a Bridgestone-t, hogy tekintélyes kutató-fejlesztő kapacitását ráállítsa a témára, és ennek eredménye az új négy évszakos abroncscsaládjuk, a Weather Control A005. Ez a gumi majdnem olyan jó mind télen, mind nyáron, mint az évszakhoz kötött gyártmányok, élettartama is hasonló azokéhoz, árban csak 15-18 százalékkal van feljebb, tehát várhatóan egyre többen fontolják meg az átállást. Előrejelzések szerint a négy évszakos gumik piaci részaránya felmehet a jelenlegi háromról akár tíz százalékra is.

Igaz, a mai komoly autótípusokat nem lehet maradéktalanul kihasználni egy univerzális gumival, de ezt a hátrányt erősen viszonylagossá teszi, hogy a versenypályára tervezett, erősen „peres” abroncs tapadási és kanyarvételi adottságai sem érvényesíthetők igazán a közúti közlekedésben, mert ahhoz már messze túl kellene lépni a józan határokat, illetve az utasok tűrőképességét. A legtöbb autós megelégszik annyival, hogy az általánosan elfogadott és betartott sebességtartományban maradjon, amelyhez egy ilyen, jó minőségű négy évszakos abroncs teljes mértékben megfelel.

A pro és kontra érvek latolgatásába nyilván bele kell venni, hogy mennyit autózik valaki, és mennyire fontos, hogy bármikor biztosan célba érjen, akár olyan helyekre, ahová nem jár tömegközlekedés, és túl drága lenne taxival menni. Egy körorvosnak nyilván mások a prioritásai, mint a hétvégi hobbiautósnak. Aki télen használja többet a kocsiját, nyugodtan fennhagyhatja a téli gumit egész évben, legfeljebb kicsit lassabban veszi a kanyarokat. Sokat számítanak az egyéni szempontok.

Mit lehet javasolni annak, aki végül egy jó minőségű, összehasonlításokból győztesen kikerült négy évszakos gumiabroncs mellett dönt? Azt javaslom, hogy menjen ki a Hungaroring Groupama tanpályájára, ahol mi, újságírók is próbára tettük a Bridgestone Weather Controlt. A fellocsolással síkosított, jégként csúszós gyorsítási, kör- és emelkedő műanyagpályán, illetve a mély vízzel elárasztott aquaplaning szakaszon pontosan megállapíthatja, hogy mit várhat autójától adott extrém viszonyok között, sőt azt is, hogy mennyire képes ő maga érvényesíteni a jármű és a gumik képességeit. Ezután sokkal jobban tud majd megítélni és megoldani különféle szituációkat, miközben mentesítette magát a rendszeres átszereltetések nyűgjétől. Persze azért annyira jól nem járt, mint elsőre képzelné, hiszen egy garnitúra gumi fele annyi ideig tart, mintha kettőt használna felváltva, tehát belátható idő múlva megint azon veszi észre magát, hogy az ingyenes reklámújságot lapozgatja, míg gumit cserélnek a kocsiján. Az autótartás már csak ilyen…