Gondolatjel

Gondolatjel – Sorsrontó melósok

2018.01.13.

Nemrég meglátogattam a Kässbohrer pótkocsigyárat. Ahogy vártam, rendezett, jól szervezett üzem, kiváló minőséget állít elő, óriási a típusválasztéka, mennyiségben is az abszolút élvonalat képviseli, és intenzíven fejleszt új típusokat. Hát persze, a német ipar egyik büszkesége, gondolhatja valaki. Pedig – egy frászt! Török! Hogy is van ez?

Karl Kässbohrer Ulmban alapította kisüzemét, amely később Németország legnagyobb pótkocsi- és autóbuszgyártójává avanzsált. Többek között a Setra autóbuszról lett híres, neve a selbsttragende, azaz önhordó szó rövidítése, büszkék voltak erre a konstrukcióra, noha az Ikarus megelőzte őket a Farmotorossal. A német ipar egyik ikonikus márkájáról beszélünk, amely másokkal együtt megteremtette a „Made in Germany” és a „deutsche Wertarbeit” (német értékmunka) címkék hitelét. Csakhogy a kilencvenes években megkezdődött a nagyra nőtt cég bomlása, és a pótkocsis üzletág a török Tirsan csoport kezébe került, szőröstül-bőröstül át is telepítették Isztambul közelébe. A németeknek más csak annyi közük van hozzá, hogy ha kiváló pótkocsi kéne, tőlük vásárolhatnak.  

Ez nem önmagában érdekes elsősorban, hanem jelenségként. A rátarti Nyugat-Európa sokáig a csúcstechnika és a minőségi gyártás letéteményeseként kérkedett, ott fejlesztették ki és hozták létre azokat a termékeket, amelyek megalapozták fölényét és gazdagságát. Ezzel beindult egy emelkedő spirál: egymást is mind korszerűbb termelőeszközökkel látták el a cégek, könnyebb lett a munka, nőttek a fizetések, és velük nőtt a munkásosztály önbizalma. Megerősödött szakszervezetei már képesek gúzsba kötni egy-egy nagyvállalat igazgatóságát: 35 órás munkahetet harcoltak ki, a rosszul teljesítő dolgozókat hallatlanul nehéz, vagy éppenséggel lehetetlen elbocsátani, túl nagy a létszám a termeléshez – ezért marad el hatékonyságban egy-egy német autómárka az ős-rivális japánokkal szemben, és ettől nehéz a helyzete az árversenyben. A Kässbohrer meg átsiklott Törökországba.

Van másik példa is, Anglia. Ma már kevesen emlékeznek, hogy mennyi autó- és motorkerékpár-márkájuk volt a világháború után. És milyenek! Alec Issigonis zseniális konstrukciója, az Austin Mini indította be a keresztben álló orrmotoros, fronthajtású kocsik sikertörténetét. A Rolls-Royce és a Bentley koronagyémántnak számított, a Jaguar a gentleman-driver autójának, akárcsak a Rover. Ám az évszázad közepe után sztrájksorozat rázta meg a szigetország iparát, kevesebb munkát, több szabadidőt és pénzt követeltek a melósok. Nem tudták, vagy nem érdekelte őket, hogy valahol nagyon messze, egy szorgos, sőt magát agyondolgozni hajlandó, a cégéhez életfogytiglan hűséges társaság nagyon erősen ráment autók és motorkerékpárok gyártására. A japánok. Kezdték elárasztani a világot eleinte megmosolygott „rizsbombázóikkal”, majd miközben az angol munkásosztály, megfogadva Marx Károly tanácsát, szétsztrájkolta maga alól a munkahelyét, diadalmasan bevonultak a piacra a távol-keletiek. A Triumph feltámadt ugyan, de két keréken a Honda, a Yamaha, a Kawasaki az úr. A legsikeresebb „brit” roadstert úgy hívják, hogy Mazda MX5, a Rolls-Royce és a Bentley német kézbe került, a Rover kínaiba, a Mini már a BMW márkája, az Austin eltűnt. De azért a németeknek is figyelmeztető jel lehet a Kässbohrer históriája.

Olvastam Thomas L. Friedman nagyszerű könyvet, címe És mégis lapos a Föld. Arról szól, hogy míg régen nem látszott a Földgolyó egyik pontjáról a túloldal, a mai globalizált világ úgy átlátható, mint egy lapos tányér. Az európai könyvelőnek nem a szomszéd könyvelő a vetélytársa, hanem a távmunkában dolgozó indiai, miként amerikai iskolásokat is Indiából korrepetálnak olyan emberek, akik még egy-egy vidék tájszólását is tökéletesen beszélik. Az angol és német gyári munkásnak pedig nem elsősorban a saját főnöksége az ellenfele, amely fejlesztésre meg a saját zsebébe teszi el a bevétel egy részét, ahelyett, hogy egyhónapnyi szabadságra jogosult melósai thaiföldi nyaralását finanszírozná, hanem más országok munkára és szerény bérre áhítozó embertömege. A világ proletárjai nem fognak egyesülni, hanem egymás konkurenciája lettek. Aki túl jól akar élni, elvesztheti létalapját, addig követelőzik, míg egy szép napon azzal mehet haza az asszonyhoz és a gyerekekhez, hogy sajnálom, veszteséges lett és bezárt a gyár, elvesztettem a munkámat, nem tudjuk fizetni a hitelt, mehetünk az utcára.

Mi magyarok mintha valahol középen lennénk a két véglet között. Örök sérelmünk, hogy a fizetések jócskán elmaradnak a nyugat-európaitól, és erre igazából nem is hallani elfogadható, közérthető magyarázatot. Megy külföldre dolgozni, aki teheti. Ám senki sem beszél arról, hogy ez a helyzet esetleg nemcsak hátrány, hanem lehetőség is. Közel vagyunk a high-tech központokhoz, sőt nem egy tekintetben közéjük tartozunk, versenyképességünket a német és az indiai között álló bérszínvonal fokozza. Nálunk nem divat sztrájkolni, mesteri fokra fejlesztettük az önkizsákmányolást. Megbízhatók vagyunk. Szégyelljük ezt, mint meghunyászkodást, vagy legyünk rá büszkék, mint megélhetést biztosító stratégiára? Érdemes elgondolkodni, hogy mekkorát, és milyen rosszul fordítottak sorsukon a Kässbohrer munkás-arisztokratái, miközben remek érvényesülési alkalmat játszottak át a törököknek.

A világháború egy kritikus szakaszában Churchill azzal rázta fel nemzetét, hogy csak vért, verejtéket és könnyeket ígérhet. Felsorakoztak, győztek. Aztán már nem akartak verejtékezni, csak jobban élni a megalapozottnál. Ráléptek arra a síkos lejtőre, amelytől már Churchill is óvott, mert nincs rajta megállás. Mi ne járjunk így.  

 

 

Az oldal fő támogatója

 

2018.01.19
Bing Ling Kínából  küldte rajzát az Autós Nagykoalíció és az autoszektor.hu karikatúra pályázatára....
2018.01.19
Egy hosszú szakmai életút rövid összefoglalása – a műszaki világban élőkre is igaz ez – nem könnyű....
2018.01.19
Észak-Amerikában is lendületesen folytatja a Volkswagen márka az egyes régiók megerősítését....
2018.01.19
Európában a negyedik, idehaza a hetedik egymást követő évben ért el eladási rekordot a Toyota....
2018.01.19
Ultramodern padlólemezre épül, technológiájában és stíluselemeiben pedig a prémium....
2018.01.19
Rupert Stadler, az autógyártó első embere elárulta, hogy a cége a korábbi tervekkel ellentétben már....
2018.01.19
A Münchenben született Oliver Heilmer 2000 óta dolgozik a BMW Group különböző formatervezési....
2018.01.19
Az IKARUS Egyedi Kft. kettő, magyarországi gyártású Modulo M168 D buszt adott át a BKV Zrt.-nek. ..
2018.01.19
A 2018. január 19. és 2018. január 21. közötti hétvégén jellemzően az alábbi, a közúti közlekedést....
2018.01.19
A hazai felsőoktatásban egyedülállóvá vált a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Folyamatmérnöki....