Még forró volt az első asztfaltcsík                                                                A szerző felvétele

Évszázadnyi múlt

Éjszakai gyorsasági futam, cross a homokbányában, verseny a Népligetben, a Hősök terén és a ferihegyi repülőtér betonján, világcsúcs kísérlet a gyóni egyenesben, ez mind Magyarországon történt, ahol az autó-, és motorsport mindig is úri mulatságnak számított.

A technika sokba kerül, ezért még a nagyon tehetséges pilóták közül is csak néhánynak sikerült feljutni a nemzetközi mezőnybe: a kamion Európa-bajnok Kiss Norbert mellett több futamot is nyert a Túraautó Világbajnokságon (WTCC) Michelisz Norbert, de ezzel aztán vége is az aktuális listának. Pedig van múltja a magyar sikereknek: a világ első Grand Prix futamát Szisz Ferenc nyerte, igaz, nem szülőhazájában.

Száz évnyi Renault versenyautó                                                                         Forrás: Gyártó         

Nem csak pénz járt a győzelemért

Lehet bárhol verseny, rali a hajmáskéri lőtéren, vagy gyorsasági futam a mogyoródi völgyben, a nézőszám mindig százezer feletti, pedig ezekre a helyszínekre nem lehet eljutni metróval és az üzemanyagon kívül az úthasználatért is fizetni kell. A nem éppen olcsó belépőről már nem is beszélve, amit évente több mind kétszázezren vesznek meg a Forma 1-es Magyar Nagydíjra, melyet harmincadszor rendeznek meg. A Hungaroing bejáratánál szobor emlékeztet a világ első autós Nagy Díjának győztesére: Szisz Ferenc a Renault fivérek párizsi műhelyében gyors karriert futott be, mert tehetségének köszönhetően hamar a versenyrészleg főnöke lett. A cég a 29 éves magyart nevezte a Francia Autóklub és az Illustration című lap által meghirdetett első Grand Prix versenyre. A mezőny 1906. június 27-én reggel hat órakor állt rajthoz, másfél percenként indultak a kocsik. A Szisz Ferenc vezette 13 ezer köbcentiméteres, 95 lóerős teljesítményű Renault 12 óra 14 perc alatt teljesítette az 1236 kilométeres távot, ami 101,8 km/órás átlagsebességnek felelt meg. Győzelméért 45 ezer frankot és francia állampolgárságot kapott Szisz.

Hungaroring, főpróba: Kiss Dodi az 1986 májusában rendezett első versenyen A szerző felvétele

Népligeti kör

A Maserati gyár fizetett versenyjelzőként a berlini Avus pályán hatodik lett Hartmann László, aki privát pilótaként és kölcsönkocsival indult az 1936. június 21-én rendezett I. Magyar Nagydíjon. Az öt kilométeres népligeti pálya mentén százezer néző szurkolt az ágyúlövésre rajtoló mezőnynek és Hartmann Lászlónak, aki hetedik lett. A magyar versenyző egy második díjából megvásárolta Zichy Tivadar gróf Bugatti T35B verseny autóját, mely már korábban magyar futamokon győzött. 1934. október 11-én Hartmann László 123,966 km/órás sebességrekordot állított fel a gyóni egyenesként elhíresült 6,8 kilométeres betonúton, karrierje 37 évesen ért véget: 1938. május 16-án a Tripoli GP-n halálos balesetet szenvedett.

Biztonsági autó nélküli mentőakció                                                             A szerző felvétele                

Üstökös a gumifalban

Tragikus véget ért egy másik híres magyar versenyző élete: gokarton kezdett Kesjár Csaba, akinek nagyapja és, apja is sikeres versenyező volt. A legfiatalabb családtag négyszer nyert Formula Eastern bajnokságot, 1986-ban pedig az osztrák Formula Ford csapat tagjaként hegyi versenyeken, majd az F3-as kategóriában is győzött. 1987-ben a Magyar Nagydíj után Kesjár Csaba a Hungaroringen kipróbálhatott egy Forma–1-es Zakspeed versenyautót., egy évvel később a Norisring-i F3-as versenyen fékhiba miatt gumifalba ütközött és meghalt.

2003-ban a Magyar Nagydíj edzésén megsérült Ralph Firman pilóta helyett ugrott be a F3000-ben versenyző Baumgartner Zsolt, aki abban az évben a Forma–1-es Jordan csapatnál két versenyt, majd a Minardinál egy teljes szezont vezetett, miközben világbajnoki pontot is szerzett.

A Hungaroringen voltak és lesznek is izgalmas kamion versenyek           A szerző felvétele 

Magyar pályakrónika

Magyarországon a versenyzésre használt első hosszú pálya a Budapest–Belgrád út részeként épült: az 1934. október 12-én átadott öt kilométeres szakaszon már az avatás előtt rendeztek autó- és motorkerékpár-gyorsulási futamot, csakúgy, mint a Tát-közeli egyenesen.

1961-ben felmerült egy igazi versenypálya ötlete a Velencei-tó környékére, ám nem valósult meg sem ez, sem a Nadap község mellé tervezetté. Versenyzésre is alkalmas pályát 1984-ben épített Écsen a Magyar Vagon- és Gépgyár, de a Rába-ringen sokáig csak győri gyártású teherautókat teszteltek. 1986-ban épült fel a Hungaroring, melyet a nyugat-magyarországi Ostffyasszonyfán 1996 óta működő Pannonia ring, majd a Dabas mellett 2004-től működő Euroring, valamint nem sokkal távolabb a Kakucsring követett. Továbbra is messze van a befejezéstől a Sávoly közelében 2009-ben elkezdett Balatonring.

Világklasszisok az 1989-es futamon                                                          A szerző felvétele

Ecclestone az első benyomás alapján döntött

1982-ben a Brazíliában élő magyar üzletember, Rohonyi Tamás javasolt budapesti futamot barátjának, Bernie Ecclestonnak, aki 1983 szeptemberében Ferihegyre érkezett és az Intercontinental elnöki lakosztályából látható budai panoráma annyira lenyűgözött, hogy azonnal döntött. A kiszemelt Városligetet, majd a Népligetet is megvétózta a fővárosi tanács, végül Ecclestone elfogadta a mogyoródi dombvidéket.

A minisztertanács 1985 júliusában adott zöld utat a magyarországi futamnak, a Hungaroring építése október 15-én indult és 1986. augusztus 10-én elrajtolt az első Forma–1-es Magyar Nagydíj 26 autóból álló mezőnye. A kétórás és 76 körös futamot 161 km/órás átlagsebességgel a brazil Nelson Piquet nyerte Williams Hondával.

Csak a gépek égtek, a magyar rendezők mindig jól szerepeltek                   A szerző felvétele 

Megjelent a Népszabadság 2015 július 22-i számában