A praktikum mellett mondhatni volt valami szürreális a Bosch helyszínválasztásában. Noha az egykori katonai reptér apránként szépen lassan megújul a bejárattól a rendezvényközpontig tartó 1-2 kilométeres út mégis olyan, mintha körülöttünk megállt volna az idő. Aztán, mintha hályogot vennének le az ember szeméről a rendezvényközpont modern épülete mellett felsorakozó technikák átmenet nélkül rántják át az embert a múltból a jövőbe.

A szakmai nap tesztflottája

Az autóipar forradalmának kellős közepén vagyunk - mondta Oliver Schatz a hazai Bosch leányvállalat az Engineering Center Budapest (ECB) műszaki alelnöke, majd hozzátette: a Bosch a mérnökök vállalata a 12 ezer munkatársunkból kétezren csak a fejlesztésekkel foglalkoznak. Ezzel a németországi bázis után Magyarország a második legfontosabb bástyája a cégnek.

Oliver Schatz (baloldal): "Kétezer mérnök vállalata vagyunk"

A szakmai nap egyébként nem csak a Bosch innovatív megoldásainak szemléltetését szolgálta, hanem azt is, hogy a magyar szürkeállomány mit tesz hozzá az autózás jövőjéhez. De mi a jövő?

A harmadik évezred egyértelműen az önvezető autók évezrede, melynek megvalósulásával egy sor járulékos technológia is be fog lépni az életünkbe, ami szerves részét képezi majd a közlekedésünknek. Ilyen például a hajtóanyagok megváltozása, a konnektivitás az az összekapcsolhatóság. A rendszerbefejlődés pedig egy új mobilitási kultúrát is létrehoz majd, ami kihatással lesz szinte valamennyi korcsoport helyváltoztatási szokásaira. Ezen elmélet alkatrészeibe engedett bepillantást a Bosch, melynek csúcsát kétségtelenül az tesztpark Testlája jelentette, ami önállóan – emberi beavatkozás nélkül - járta be a reptéri kifutón kijelölt pályáját.

Önvezető üzemmód

Az önvezető technológát öt szintre osztották, aminek fejlettsége jelenleg a hármas szinten áll, melyben az autó képes az önálló vezetésre, figyeli és értelmezi is környezetét, de még nem képes számára megoldhatatlan feladatok leküzdésére, ilyenkor az irányítást vissza kell vennie a vezetőnek.

Eggyel magasabb szinten már mindent feladatot meg kell oldani a rendszernek, akkor is, ha vezető nem reagál. A csúcsot az vezető és kormány és pedál nélküli autók jelentik, amik robot módjára közlekednek majd.

A monitoron a tereptárgyak digitális megjelenítése

Az asszisztens rendszerek egy jelentős része már a mai gépkocsikban is használatban van, mint például a vészfék, táblafelismerő vagy parkoló segédletek, hogy csak néhányat említsünk. Ezen mechanizmusok színfalak mögötti működése vált láthatóvá a Bosch által átalakított autókban. Az ultrahangos, radaros, lézerszkenneres megoldások egy-egy feladatot látnak el még pillanatnyilag, de szimbiózisban működve adják meg az önvezetés alapját.

Autópálya szimuláció: lassítás, gyorsítás, előzés

A Bosch átépített Tesláján 6 lézerszkenner, 6 nagyhatótávolságú radar és egy sztereó kamera(két kamera együttes működése, ami már „térlátást” hoz létre) bábáskodása mellett lehet elengedni az autó volánját. A kormányon lévő két gomb együttes megnyomása aktiválta az autonóm üzemmódot. Közel százas tempó mellett egyelőre még csak betanított útvonalon képes a működésre, de ebben már volt autópálya szimuláció előzéssel is. A beépített monitoron mindeközben figyelemmel kísérhettük, hogy az egyes tereptárgyak hogy válnak digitális jelekké és ezáltal milliónyi tájékozódási pontokká az autó számára.

A vészfék asszisztencia bemutatása. Autó mögül hirtelen kilépő gyalogos észlelése és vészfékezés

Talán némiképp sorszerű is, hogy Elon Musk üdvöskéjét vértezték fel az autonóm funkciókkal, annak ellenére, hogy a kísérleti flottában a hetes BMW-től kezdve a Volkswagen Passaton át a Suzuki S-Crossig minden megtalálható volt. Az ok egyfelől prózai, hiszen a pillanatnyi számítógépes kapacitásának áramellátását a Tesla jobban ki tudta szolgálni, másfelől viszont a mai irányok az elektromos meghajtás felé mutatnak, így tehát voltaképpen a modellválasztás akár kézenfekvőnek is tűnhet. Ez utóbbi gondolat pedig jó átkötés a holnap autóihoz, aminek evolúciójának szele már ma is érezteti hatását.

A táblafelismerő rendszer számítógépes háttere. Így néz ki a fejlesztés időszakában

A piaci trendek azt mutatják, hogy az úgynevezett mild és strong hibrid technológia szépen lassan mutálódik majd a plug-in hybrid irányba. Míg az előző két típus meghajtás nem vagy csak igen korlátozottan működnek elektromos üzemódban, addig a konnektoros plug-in hajtáslánccal értékelhető távolságokat lehet megtenni. A következő lépcső az EV w/ Rex megoldások, mely teljesen elektromos meghajtású autók úgynevezett hatótáv meghosszabbítással egy kis benzinmotor segítségével. A tápláléklánc csúcsát a teljesen elektromos meghajtás található. Az eredőt illetve az előbb felállított rangsort a CO2 kibocsátás mértéke határozza meg.

Erősáram - csaknem 600 lóerős a Bosch által fejlesztett elektromos motor, amit egy Q5-be építettek

Végre szóba került a másodlagos ökológiai lábnyom kérdése is. Az energia előállítása mindig egy vékony jég a villanyautózás taglalásakor, de az tény, hogy sokkal egyszerűbb egy-egy erőmű károsanyag-kibocsátásnak csökkentése vagy megszüntetése, mint milliónyi autón megtenni ugyanezt.

A szakmai nap végére kicsit mindenki úgy érezhette magát, mintha tett volna egy kört a jövőben, ami nem is annyira jövő, hiszen érezhetően valaminek már nagyon a küszöbén állunk. Feltehetőleg a technológia sokkal előbb a rendelkezésünkre áll majd, mint az a jogi szabályozás, ami az önvezető autók valós közlekedését engedélyezi.