A mai vásárló, ha bemegy a kereskedésbe, nem azt várja, hogy részletesen bemutassák neki a kiszemelt modellt. Minek? Egy kis időráfordítással többet megtudhat otthon a gép előtt ülve, vagy épp telefonjának segítségével akár a metrón. Viszont mindeközben a kereskedések is jobban megismerhetik a vásárlóikat. Mindez lehetővé tesz egy a vásárló köré épített kommunikációt: a megfelelő időben a tökéletes modellt ajánlva elkerülhetők a feleslegesen futott körök. Ez persze jól hangzik, de van néhány akadály, amit meg kell ugrani: A felfoghatatlanul sok adatok tudni kell elemezni, a vásárlók adatait biztonságosan és a célokat a szem előtt tartva kell kezelni, mindez pedig megvalósíthatatlan a megfelelő személyzet nélkül. Nyugaton már terjednek a „Big data elemző” álláshirdetések a kereskedésektől, idővel pedig nálunk is eljön majd az idő, amikor a kereskedés legfontosabb alkalmazottja nem az értékesítő lesz, hanem a srác az egyik irodában, akiből csak annyit látnak a többiek, hogy egész nap a gépet nyomkodja, de a hatása óriási.

A digitális technológiák teljesen újfajta interakciókat tesznek lehetővé a vásárló és az eladó között. Egyre több gyártó próbálkozik online értékesítési csatornákkal, bizonyos frissítésekhez már nem kell bemenni a kereskedésbe, hanem internetes kapcsolaton keresztül távolról lezajlanak és szintén nagy jövő van a virtuális bemutatótermekben, amelyek segítségével a nappali kereskedéssé alakul majd idővel, ha éppen arra van szükség. A kereskedők számára ez nem biztos, hogy előny: a gyártók döntése, hogy a vásárló közvetlenül velük lesz kapcsolatban, vagy meghagyják ezeket a funkciókat partnereik számára. Egyelőre az előbbi tűnik valószínűnek, ugyanakkor szinte minden esetben lesznek bizonyos vásárlók, akik igénylik az emberekkel való személyes kommunikációt, így nem ezek a fejlesztések és új szolgáltatások jelentik majd a kereskedések végét. Ugyanis leselkednek rájuk jóval nagyobb veszélyek is.

Hogy a vásárlás jó élmény legyen, elengedhetetlen a pontos adatok használata. A vásárlók valószínűleg nem akarják újból megadni ugyanazokat az adatokat magukról és az autójukról a kereskedőnek, a flottakezelőnek, a szervizeknek és más szereplőknek minden egyes alkalommal, amikor szükséges. Márpedig azzal, hogy a GDPR alapján az adatok jelentős része rövid úton a lomtárban végzi, ez a feladat elég összetetté válik.

Gondoljuk csak át, mi történt az utóbbi években a repülőjegy- és kölcsönzött autó árakkal? Bizony, csökkentek, méghozzá az elérhető árakat illető szinte teljeskörű transzparenciának köszönhetően. A Carwow nevű brit kezdeményezés már létrehozta az adott autóra elérhető legjobb árakat összegyűjtő szolgáltatását, de egyelőre nem tudtak igazán terjeszkedni. Nem meglepő módon komoly ellenállásba ütköznek a kereskedők részéről, de az ellenállás fokozatosan – ahogy egyre több kereskedő beadja a derekát és csatlakozik – gyengül, így idővel várhatóan alacsonyabb tranzakciós árakkal kell tervezni.

Ugyanakkor mindez még iparon belül bizonyos szinten kontrollálható, de mi a helyzet az új belépőkkel? Más iparágakban már láttuk ezt, vadonatúj üzleti modell, 0 felé konvergáló személyzetigény és jobb ügyfélélmény. Kínában már ritka az olyan vásárló, aki egy kereskedővel való kapcsolatba lépés előtt ne nézné meg az online kereskedelemre szakosodott oldalak árait. Mi lesz, ha az Amazon úgy dönt, itt az ideje autókat is árulni?