Régen viszonylag jól körülhatárolható volt az autós technológia: ha nem a futóművet fejlesztették, akkor a hajtásláncot tökéletesítették, amikor pedig igazán kreatívak voltak a mérnökök, az utasbiztonság és a környezetvédelem került terítékre. Manapság azonban jóval összetettebb a világ, és vele együtt az autóipari fejlesztések is: minden eddiginél nagyobb szerephez jut a számítástechnika, az érzékelők, a multimédia, a kommunikáció, az energetika. Olyan részterületek váltak kulcsfontosságúvá az autóiparban, és olyan problémákat próbálnak megoldani a szakemberek, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még az elképzelés szintjén sem léteztek.

Az autóiparhoz hasonlóan a villamosmérnökök nemzetközi szervezete (Institute of Electrical and Electronics Engineers, IEEE) is jóval többről szól már, mint 1963-as alapításakor: megszámlálhatatlan szakterületet foglal magában, és ma a világ műszaki szakembereinek első számú szervezeteként tartják számon. Amikor tehát a 160 országban több mint 400 ezer tagot számláló IEEE internetes szakfolyóirata, a spectrum.ieee.org áttekinti az adott év legnagyobb jelentőségű autóipari fejlesztéseit, minden elképzelhető szakterület szóba jön, a zaj- és rezgéscsillapítástól kezdve a fémtechnológiákon át az újrahasznosításig. Az alábbiakban öt olyan újdonságot mutatunk be (szigorúan nem fontossági, hanem ABC sorrendben), amelyeket az IEEE Spektrum szerkesztői említésre méltónak találtak, azaz az elkövetkező években jó eséllyel új mederbe terelhetik az autóipar fejlődését.

Ferrari 488 Pista

Az év legkiválóbb technológiáiról döntő mérnökök a Ferrari esetében nem egy önálló technológiát, hanem egy komplett műszaki csomagot, az egész autót kiáltották ki az év egyik legnagyobb jelentőségű fejlesztésének. Nem csoda: az olasz márka mérnökei egy eleve kiemelkedő képességű sportkocsit fejlesztettek tovább az elképzelhetőség határán túlra. Az alapot a 3.9 literes V8-as turbómotor adja, amelyet 2016-os bevezetése óta megválasztottak az év legjobb új motorjának, az év legjobb sportmotorjának, valamint a világ abszolút legjobb erőforrásának, és amelyet a Pista modellben olyan, Forma-1 es megoldásokat sem nélkülözve tettek még elképesztőbbé, mint a titán hajtókarok vagy a speciális fordulatszám-határoló, amely nem veszi el az üzemanyag-befecskendezést. Ehhez jönnek a versenypályáról származó aerodinamikai megoldások, beleértve a márkánál elsőként alkalmazott S-Duct elülső légcsatorna, a papírkönnyű (és -vékony) Inconel kipufogórendszer vagy az olyan, a Ferrarinál most először alkalmazott megoldások, mint a karbon kompozit keréktárcsa, illetve az a különleges fékvezérlő rendszer, amely az oldalirányú kitörés mértékét segít optimális mértéken tartani.

Videó: https://youtu.be/VSKHu9VpZHg

Lamborghini Aventador SVJ

Míg a Ferrari 488 Pista egy kiváló koncepció tökéletesítéséről, az Aventador SVJ fejlesztése a teljes átalakulásról szólt: a Lamborghini mérnökeinek egy iszonyatosan gyors, de versenypályára nem igazén alkalmas hipersportautót kellett felkészíteniük egy minden korábbinál komolyabb kihívásra: hogy a Nürburgringen elhódítsa a világ leggyorsabb szériaautójának járó trófeát. Ebben a speciális, oldalanként szabályozható aerodinamikai rendszer, az Aerodinamica Lamborghini Attiva mellett a különleges Pirelli abroncsok, a hátsókerék-kormányzási rendszer, valamint a márkánál elmaradhatatlan összkerékhajtás speciális hangolása is szerephez jutott: utóbbi képes a hajtóerő száz százalékát a hátsó tengelyen tartani, ami pontosabb kormányozhatóságot biztosít. Az eredmények igazolták a koncepciót: a 770 lóerős autó 2018 nyarán új körrekordot állított fel a Nürburgringen, 6 perc 44,97 másodperc alatt téve meg a 20,6 kilométeres távot.

Videó: https://youtu.be/QRsq35Et-EY

Lexus ES

Mivel rúghat labdába egy prémium nagyautó két olyan tűzokádó sárkány ellen a technológiai versenyben, mint a Ferrari és a Lamborghini? Például a világ első tükörmentes visszapillantó technológiájával. A japán mérnökök megvalósították a mindennapokban a tanulmányautók szintjén már évtizedek óta létező csodát, és megszabadították autójukat attól az esztétikai, aerodinamikai és funkcionális rémálomtól, amit külső visszapillantó tükörnek neveznek. Az ennek a helyébe lépő, digitális oldalsó kamerarendszer a műszerfal két végén elhelyezett, 5 colos kijelzőkön jeleníti meg az A-oszlop tövében elhelyezett kamerák képét. Az előnyöket felsorolni is nehéz: a kisebb légellenállás csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, és javítja a szélzaj-komfortot; az időjárástól védett kamerák működését nem befolyásolja a csapadék, így esőben, hóban is tökéletesen tiszta képet mutatnak (egy hagyományos autóban a koszolódó tükörlap mellett a bepárásodó oldalablak is akadályozhatta a hátra tekintést). És akkor még nem beszéltünk a digitális rendszerek legfőbb előnyéről, az állíthatóságról: módosítható látószög, nagyítható kép, a fényviszonyokhoz igazodó megjelenítés teszi különösen biztonságossá és kényelmessé a Lexus fejlesztését.

Videó: https://youtu.be/MSruk_75Rss

Porsche 911 GT3 Cup

Még egy versenyautó, gondolhatják sokan csalódottan, ám szerencsére szó sincs arról, hogy az IEEE Spektrum szerkesztői ennyire fantáziátlanok lennének. A Porsche 911 GT3 Cup fedélzetén alkalmazott világelső technológia ugyanis alapjaiban írja át a belső égésű motorok működését. Az újszerű ötlet a gyújtógyertya mikrohullámokkal történő kiváltása: ez lehetővé teszi ugyanis, hogy az égésteret megtöltő keverék minden molekulája egyszerre gyulladjon be. Ha nem kell várni a lángfront terjedésére, pontosabban időzíthető a gyújtás, csekélyebb a hőveszteség, és ami még fontosabb: számottevően csökkenthető a károsanyagok képződése. A technológiát fejlesztő MWI szerint nem mellesleg 30 százalékos üzemanyag-megtakarítással is számolhatunk.

A fejlesztést támogató Porsche először a motorsportban kívánja bevetni a kísérleti technológiát: a hosszú távú bajnokságokban a csekélyebb fogyasztás kevesebb tankolást, az pedig jobb átlagsebességet jelent. A végső cél a közúti felhasználás, ahol az egyre szigorodó károsanyag-kibocsátási előírások fényében a túlélés kulcsát jelentheti egy ilyen léptékű fogyasztáscsökkenés.

Videó: https://youtu.be/vrTwvUo9ygs

RAM 1500

Az Európában hivatalosan nem létező RAM (korábban Dodge RAM) márka az észak-amerikai piac egyik legismertebb haszonjármű-gyártója – gondoljunk csak a platós kisteherautók szárnyas ajtóként kétfelé nyitható, de egyben lefelé is billenthető hátfalára, amelyet idén tavasszal mutattak be. Az IEEE mégsem ezért az ergonómiai varázslatért válogatta be a legjobbak közé a márkát, hanem a legtöbb motorváltozathoz alapkivitelben kínált, 48 voltos eTorque mild hibrid (lágy hibrid) technológia miatt. A regeneratív fékrendszerrel és fejlett start-stop technológiával felszerelt berendezés a V6-os és V8-as belső égésű motorokat érintő, további fejlesztésekkel együtt családi autókhoz mérhető üzemanyag-fogyasztással vértezi fel a nehéz haszonjárműveket, így téve tisztábbá és felelősségteljesebbé az USA első számú autópiaci szegmensét. A RAM nem titkolt célja egyébként, hogy a világ legnagyobb hibridgyártójától, a Toyotától ellesett trükkök segítségével a platós kisteherautók kategóriáját „hibridizálja” a következő években. Ehhez még a Toyotának is lesz egy-két szava…

Videó: https://youtu.be/coeasX0ZyTk

Fotók: Ferrari, Lamborghini, Lexus, Porsche (DG Sport), RAM