A kínaiak egyelőre kész csomagokat küldenek Komáromba, ahol a részegységekből összeszerelik, azaz végszerelik a buszokat – mondta el lapunk kérdésére Balog Gábor, a hazai leánycég operatív igazgatója. Később lehetőség lesz arra is, hogy bizonyos karosszériaelemeket helyben állítsanak elő. A technológia rendelkezésre áll, a BYD anyacége a gyárban kialakította a vázösszeállító készülékeket, a kész karosszériát festik, fényezik, alvázvédelemmel látják el, és beleszerelik a meghajtást. Balog Gábor elmondta, hogy a sencseni gyárban egy-egy buszt „kit”-ként, építőkészletként állítanak össze, raknak konténerbe, hajóznak be, és így érkezik meg Komáromba. Az első két kit már helyben van, ezeket oktatási céllal rakják össze azoknak a mérnököknek és szakmunkásoknak a vezetésével, akik Sencsenben kapták a képzést.

A vázösszeállító sor a Komáromi gyárban. A szerző felvétele

Egy-egy karosszériaváz hat elemből áll, az alváz, két oldalfal, homlokfal és hátfal, valamint a tető. A váz összeállítása után kerülnek rá lemezek és a belső burkolatok. A kocsitest fényezésére négy kabint telepítettek, van alvázvédő-, előkészítő és csiszoló- valamint két festőgykabin. Ezek közül az egyik légkondicionált, amely lehetővé teszi vízbázisú festékek alkalmazását – mondta az operatív igazgató. Ezzel a régió legkorszerűbb ilyen létesítményét telepítették Komáromba. Az első járműveket még ebben a hónapban összeszerelik, miközben folyamatosan képzik az újonnan felvett munkásokat. Az év végéig összesen 40 elektromos buszt készítenek el, de amikor a gyár eléri teljes kapacitását, évente 400 járművet szerel össsze 300 alkalmazottjuk.

A demonstrációs e-busz, ez még Kínában készült. Az MTI felvétele

A gyárcsarnokban az avató ünnepség alkalmából kiállították azt a demonstrációs járművet, amelyet Európa számos városában – többek közt Budapesten is – bemutattak már. A BKV-kék e-busz oldalán nagy betűkkel zöldell a felirat: „zero emission, zero pollution”, hiszen ez egy „pure electris bus”. A szóló autóbusz ajtajai megnyíltak a szakmai közönség és a sajtó előtt, így saját szemünkkel meggyőződhettünk, hogy a jármű teljes egészében alacsonypadlós, kerekesszékkel végigjárható. A helyszínen tartózkodott az egyik nagy hazai közlekedési vállalat szakértője, aki elmondta, hogy azért vett részt az eseményen, mert a BYD-nak az a híre, hogy nemcsak nagyokat ígér, de amit ígér, azt többnyire be is tartja, és meglehetősen jó minőségű termékek kerülnek ki a kezei közül. Az autóbusszal kapcsolatban ennek ellenére bizonyos fenntartásokat fogalmazott meg a szakemeber. Mint elektromos busz, a legjobbak közé tartozik a piacon, de mint autóbusz, nem a legkorszerűbb – vélekedett a szakember.

A buszok esetében gyakori, hogy az alacsony padló csak a kocsitest közepéig, a második ajtóig tart, azután a futómű, a meghajtás egyes elemeinek helyigénye miatt lépcsők következnek. A BYD esetében a második és a harmadik ajtó között is sík a padló, ám a hátsó kerekek fölött kialakított ülések már 30-35 centi magas padozaton vannak, és a két széksor között igen keskeny a folyosó. (Valahogy úgy, ahogy a Combino villamosokon tapasztalhatja a budapesti utazóközönség.) A karosszéria kialakítása tehát kissé kompromisszumos, azonban az elektromos meghajtás rendkívül kiforrott – állította névtelenséget kérő beszélgetőtársunk. Annyira kiforrott, hogy a nagy magyar közlekedési cég ajánlatot kíván tenni a BYD-nak: gyártsanak (gyártassanak) közösen villanybuszt, kínai elektromos rendszerrel és magyar karosszériával.

Nem árulunk el titkot, ha leírjuk, hogy a magyar autóbuszgyártók nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a kínai konkurencia megtelepedését, és különösen azt, hogy a kormányzat csaknem egymilliárd forinttal támogatta meg a 6,2 milliárdos beruházást. Ez érthető is, ha tudjuk, hogy még csak az első lépéseket tette meg a piacon az Evopro elektromos midibusza. A BYD azonban csak érintőlegesen versenytársa a hazai busziparnak, részint mert termékeit Nyugat-Európa nagyvárosaiban kívánja értékesíteni, részint pedig mert a kínaiak nem klasszikus buszgyártók. A BYD ugyanis nemcsak a járműiparban van jelen, hanem az alternatív hajtások kifejlesztésében, elektromos energia-tároló berendezések és rendszerek kifejlesztésében, IT-megoldások és kötöttpályás közlekedési rendszerek tervezésében és megvalósításában. A sencseni cég együttműködik a Daimlerrel elektromos autók gyártásában, de nemrég lettek kész egy vasúti rendszer, a közúti forgalom fölé emelt, egysínű vasút megalkotásával. Nem nagysebességű mágnesvasútról van szó, hanem olyan városi eszközről, amely a metróhoz hasonlóan szintbeli keresztezés nélkül, gyorsan szállíthat el sok embert, csak éppen nem a föld alatt, hanem a fejek felett.

 

A BYD emellett mind a hagyományos belsőégésű motorok, mind pedig az alternatív meghajtású járművek szegmensében jelen van. A Kínai Autógyártók Szövetsége statisztikái szerint a cég 61 722 alternatív meghajtású gépkocsit adott el 2015-ben, ami a globális piac 11 százalékának felel meg. A BYD alternatív meghajtású járműportfóliójának tömegközlekedési elemei, az elektromos buszok és az e6 elektromos taxik jelenleg 6 kontinens 50 országának mintegy 240 városában vannak jelen, beleértve az Egyesült Királyságot, Hollandiát, Belgiumot, Malajziát, illetve az Egyesült Államokat és Kolumbiát.

Jámbor Gyula