A rendszerváltás idején a nagyobb városok többségében voltak KRESZ-parkok, amelyekben a gyerekek biztonságos körülmények között ismerkedhettek a közlekedési alapjaival, kockázat nélkül gyakorolhatták azt, amit szüleiktől vagy az iskolában tanultak. Később azonban a KRESZ-parkok száma drasztikusan csökkent: nem volt, aki karbantartsa azokat, a gazdátlanul maradt területekről pedig vittek minden mozdíthatót. Volt park, amely gaztengerré vált, máshol pedig lakóház, bevásárlóközpont épült a helyén.

Ma még nincs felmérés arról, hogy hány használható KRESZ-park van az országban

Azt, hogy hány közlekedési park maradhatott mára, nem tudni, ilyen összesítés ugyanis még nem készült. Némi böngészéssel viszont kiderült, hogy ma is használható például az eredetileg közel fél évszázada kialakított szombathelyi közlekedési park, a fővárosban Kispesten néhány éve avattak fel egyet, Cserkeszőlőn pedig kisautós közlekedési parkot nyitottak. S akkor persze ott van még az ország talán legismertebb és alighanem legnagyobb KRESZ-parkja Budapesten, a városligeti. Ennek teljes felújítása nemrég fejeződött be, a Liget-projekt keretében pedig, ígérik, „közlekedési játszótérré” fejlesztik.

Egy gyerektragédia is túl sok

Noha a használható KRESZ-parkok számáról és állapotáról nincs országos felmérés, hamarosan változhat az helyzet. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Országos Balesetmegelőzési Bizottsága (OBB) ugyanis már régóta tervezi, hogy lajstromba veszi a parkokat, s akár interaktív térképen mutatná be azokat – mondta az Autószektornak Berzai Zsolt alezredes. Már csak azért is, mert az OBB-nél ma is úgy látják, hogy a KRESZ-parkok nagyon hasznos elemei a gyerekek közlekedésre nevelésének.

A városligeti az ország legnagyobb közlekedési parkja

Az alezredes szerint rendkívül fontos, hogy az iskolában megtanulják a gyerekek a KRESZ alapjait, ám azt gyakorolni is kell. Ez még akkor is így van – fejtette ki kérdésünkre a szakember – ha ma már a számítógépes programok valóban kiválóan modellezik a világot, hiszen „mindent azért nem lehet helyettesíteni a virtuális valósággal.”

"A számítógép előtt ülve nem fogják megtanulni, miként kell például szabályosan és biztonságosan karjelzést adni, hogyan kell az előírások szerint kanyarodni, vagy épp figyelmetlen gyalogos miatt hirtelen megállni."

Mindez már csak azért is fontos, mert évről-évre többen ülnek kerékpárra, s ma már nagyobb városokban is sok fiatal bringával jár iskolába. S bár a statisztikák szépen javulnak – két évtizede évente száz gyermek halt meg közlekedési balesetben, tavaly pedig tíz vesztette életét (egy kivételtől eltekintve autóban ülve) – de egyetlen gyerektragédia is túl sok.

Sok a jelentkező

Mindezek miatt az Országos Balesetmegelőzési Bizottság folyamatosan igyekszik meggyőzni az önkormányzatokat, iskolákat arról, hogy ha lehetőségül nyílik rá, akkor alakítsanak ki ideiglenes vagy mobil KRESZ-parkokat. A testület „lobbizása” messze nem eredménytelen. Az utóbbi időszakban ugyanis egyre többen fordultak a Balesetmegelőzési Bizottsághoz azt jelezve, hogy terveznek ilyen beruházást. Az utóbbi időben többek között Gyulán, Zalaegerszegen, Monoron is létrehoztak, illetve felújítottak közlekedési parkot. Berzai Zsolt elmondta, hogy a bizottság elsősorban szakmai segítséget tud adni – például szívesen átnézik a park terveit, s ha kell javaslatokat tesznek –, de volt már példa arra is, hogy jelzőtáblákkal, jelzőlámpákkal, kerékpárokkal járultak hozzá a park kialakításához.

Kerékpáros rendőrök a városligeti KRESZ-parkban. Járőröznek és tanítanak.

Az alezredes kiemelte, hogy a közlekedési parkot tervezők számára mindig elmondják: fontosak ezek a parkok, ám önmagukban keveset érnek. Az, hogy a gyerekek ott bringáznak, és afféle játszótérnek használják a parkot, messze nem a leghatékonyabb módja a tanításnak. Az az ideális – és ebben a rendőrség mindig partner – ha parkokban megfelelően felkészített pedagógusok vagy rendőrök foglalkoznak a gyerekekkel. Nemrégiben például a városligeti KRESZ-parkban kerékpáros járőrök álltak be a gyerekek közé. Együtt bringáztak, s ha valaki hibázott, szabálytalankodott, akkor azt megállították, és elmagyarázták neki, miért veszélyes az, amit tett. Ezek az oktatások egyébként akár osztályok számára is ideálisak lehetnek: már csak azért is, mert a közlekedési park egyfajta tornaóraként is beilleszthető a tanrendbe, hiszen tanulás közben sokat bicikliznek, azaz mozognak a gyerekek.