KRESZ

Kreszprofesszor: Kerékpársáv káosz

2015.02.12.

A nagyvárosi közlekedésben egyre gyakrabban megjelenő kerékpársáv variációk fenekestül felforgatták az évekig jól működő alapelvet, és megjelentek azok a jelölésformák, amikor a sáv szélét már nem folyamatos sárga vonallal, hanem szaggatottal kezdték megjelölni.

Sokáig semmi gond nem volt a kerékpársávokkal…

Főleg, amíg elsősorban vidéki városokban találkoztunk az úttest szélén felfestett sárga vonalakkal. A KRESZ is egyszerűen fogalmazott:

„Kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt – kerékpárosok egyirányú közlekedésére szolgáló – különleges forgalmi sáv.”

Az útburkolati jeleknél pedig azt olvashattuk, hogy ez a jelzés sárga színű, illetve a szabály alapján kerékpársávot kizárólag a bicajosok használhatják, azon sem mopeddel, sem más járművel, de még gyalogosan sem közlekedhetünk.
 


Azonban a nagyvárosi közlekedésben egyre gyakrabban megjelenő kerékpársáv variációk fenekestül felforgatták az évekig jól működő alapelvet, és megjelentek azok a jelölésformák, amikor a sáv szélét már nem folyamatos sárga vonallal, hanem szaggatottal kezdték megjelölni.
Ezzel párhuzamosan a 2009-es KRESZ módosításkor egy új fogalom is belekerült a KRESZ-be, amit „Nyitott kerékpársáv”-ként neveztek el.
A káosz, mind a szabályokban, mind pedig az életben történő kialakítási formákban, ekkor kezdődött el.


Nem a KRESZ-szel kezdeném, hanem az utak forgalomszabályozásával foglalkozó jogszabállyal, ami ezt írja:

Kerékpársávot – mellette lévő forgalmi sáv irányával azonos irányú kerékpáros forgalom számára – olyan lakott területen lévő úton lehet kijelölni, ahol a forgalmi sávok mellett erre a célra legalább 1,25 méter széles burkolt útfelület áll rendelkezésre.

Nyitott kerékpársávot olyan lakott területen lévő, 50 km/h-nál nem nagyobb megengedett sebességű úton lehet kijelölni, ahol kerékpársáv kijelölése lenne indokolt, de a rendelkezésre álló hely azt nem teszi lehetővé, és ahol a teherforgalom aránya nem számottevő.

A fentiekből máris adódik az a következtetés, hogy kerékpársávot lakott területen kívül nem lehetséges telepíteni.

Ennek azért van jelentősége, mert a KRESZ-ben szerepel egy gondolat, miszerint:
„lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni nem szabad.”
Amiből sokak szerint az következik, hogy lakott területen kívül szabad. Ami akár igaz is lehetne, de a forgalomszervezés nem enged lakott területen kívül kerékpársávot telepíteni. Azaz maximum beugratós KRESZ kérdésnek alkalmas csak ez a szabály.


Visszatérve a kerékpársávok igazi problémájára, felhívnám a figyelmet egy rossz gyakorlatra, amelyet még oktató kollégáimnál is gyakran megfigyeltem.

Ugyanis akár logikusan következhetne a nyitott kerékpársáv elnevezéséből, hogy ennek a párját zárt kerékpársávnak hívják.

Ez nem így van!

És ne is használjuk ezt a kifejezést. Maximum a „hagyományos kerékpársáv” elnevezést preferáljuk, de a zárt kifejezés teljeséggel nem fedi a valóságot.

Ugyanis a sárga színű kerékpársávnál ezt olvashatjuk a KRESZ-ben:

„A kerékpársávot az úttest többi részétől folytonos - az útkereszteződésnél, továbbá ahol a járművek várakozóhelyét az úttest széle és a kerékpársáv külső széle között jelölték ki, szaggatott - sárga vonal választja el.”

Tehát a kerékpársáv széle sem csak folyamatos sárga vonal lehet!


De akkor mi szükség van a nyitott kerékpársávra?
A szabály erről a következőt írja:

„Nyitott kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpár és különleges esetekben (az egymás mellett történő elhaladáshoz szükséges hely biztosítása érdekében) jármű egyirányú közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv.”
Az útburkolati jeleknél pedig megemlíti a KRESZ, hogy:
"A nyitott kerékpársávot - amely a kerékpárosok közlekedésére kijelölt sáv - az úttesten felfestett fehér színű szaggatott vonal és kerékpárt mutató burkolati jel is jelzi."

A megfelelő táblák között is jól láthatjuk a különbséget:
 

A káosz egyébként innentől kezdődik, hiszen, ha kimegyünk az utcára, mintha a valóságban nem ezzel találkoznánk:

A tábla nyitott kerékpársávra utal, a sárga felfestés már a hagyományos kerékpársávot ábrázolja.
 


Jogos a kérdés, van ennek egyáltalán jelentősége?
Ha szaggatott egy vonal, akkor azt miért ne lehetne átlépni bármilyen célból?

A szabály viszont nem erről rendelkezik:
hagyományos – sárga- kerékpársáv estén:

„A kerékpársávot az úttest többi részétől folytonos - az útkereszteződésnél, továbbá ahol a járművek várakozóhelyét az úttest széle és a kerékpársáv külső széle között jelölték ki, szaggatott - sárga vonal választja el.”

Tehát ebből az következik, hogy szaggatott jel esetén egy úttest mellett kialkított várakozóhelyre ezen keresztül közlekedhetünk, illetve a kereszteződésnél is igénybe vehetjük, nyilván a megfelelő besorolás végett.

A nyitott kerékpársáv esetén azonban ezt olvashatjuk:

„A nyitott kerékpársávot - az egy irányban vagy egymással szemben közlekedő járművek egymás mellett történő elhaladás ezt szükségessé teszi - más járművek is igénybe vehetik, az irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartása mellett.”

Azaz itt valamivel több lehetőséget láthatunk más járművel a nyitott kerékpársávon történő közlekedés szempontjából.
És bár eléggé körmönfont ez a meghatározás, hogy „az egy irányban vagy egymással szemben közlekedő járművek egymás mellett történő elhaladás ezt szükségessé teszi" , de gyakorlatilag itt arról van szó, hogy kitérés, kikerülés vagy előzés esetében igénybe vehetjük a nyitott kerékpársávot is.


 
Például a fenti képen egy felezővonal mellé behúzódó, balra kanyarodási szándékát jelző járművet jobbról, a kerékpársáv igénybevételével is meg lehet előzni, ki lehet kerülni.
 


Hagyományos kerékpársáv esetén ezt nem engedi meg a KRESZ, mint ahogy egyik esetben sem haladhatunk folyamatosan a kerékpársávon, amit a jobbra tartás szabálya is megerősít:

„ a nyitott kerékpársávot, valamint a kerékpársávot a jobbra tartási, vagy az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.”

Külön érdekesség a kétféle kerékpársáv használat abban az esetben, amikkor jobbra kívánunk kanyarodni.

Mindamellett, hogy az előzőekben idézett gondolat alapján, ha a jobbra tartási kötelezettségből kivesszük a kerékpársávot, akkor a bekanyarodás előtti jobbra sorolásnál nem is hajthatnánk rá.
De most jön a KRESZ fintora:

„Ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kerékpársávot jelöltek ki, a jobbra bekanyarodásra - a kerékpár forgalom akadályozása nélkül és ha burkolati jel ezt lehetővé teszi - a kerékpársáv igénybevételével kell felkészülni.

Tehát ez alapján a kerékpársáv hasonlóan működik, mint a buszsáv, azzal a különbséggel, hogy a kerékpársávra szaggatott vonal esetében kötelesek vagyunk ráhajtani, míg ha záróvonallal jelölik, akkor egyáltalán nem hajthatunk rá.

Plusz még az engedélyezett ráhajtás esetén megjelenik a kerékpárosok védelme érdekében egy akadályoztatási tilalom.

Ami azért érdekes, mert ha jobbra kanyarodás közben gyalogos érkezik, és emiatt kénytelenek vagyunk a besorolásra igénybevett kerékpársávon megállni, miközben mögöttünk érkezik egy kerékpáros és miattunk kénytelen lassítani, akkor máris kimerítettük az akadályoztatás tilalmát.

Sokkal életszerűbb lett volna elsőbbségadási kötelezettséget előírni, mert ebben az esetben megállásunk közben jogszerűen akadályozhatjuk a kerékpárosokat.
Egyébiránt ez a gondolatsor meg is jelenik a KRESZ-ben, csakhogy a nyitott kerékpársáv esetében:
A nyitott kerékpársávot … más járművek is igénybe vehetik, az irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartása mellett. A jobbra bekanyarodást a nyitott kerékpársávról kell végrehajtani.

Tehát az irányváltoztatás szabályait kell alkalmazni, ott pedig a KRESZ meghatározza:
„Aki járművel irányt változtat … köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.”

Összefoglalva:


 

Összességében az a véleményem, hogy a nyitott kerékpársáv KRESZ-be történő beemelésének nem sok értelme van. Egy kellő körültekintéssel megfogalmazott hagyományos, sárga kerékpársáv meghatározás és kialakítás ugyanezt a funkciót el tudta volna látni.

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.03.29
Egy 165 járműből álló, 7 millió font (3,27 milliárd Ft) értékű bZ4X-flottát rendelt a WeFlex, amely....
2024.03.29
Korlátozott példányszámban gyártott veterán Peugeot 205-ös került kalapács alá az angliai....
2024.03.29
- Több mint öt hónap és a szakszervezetekkel lefolytatott tizenöt tárgyalási forduló után egyoldalú....
2024.03.29
Az M3-as autópályán, a keleti országrész felé rendkívül erős a forgalom. Gödöllőtől Bagig 20 km-en....
2024.03.29
A megszokott programok, és a felhőtlen jókedv mellett, idén néhány különleges látványossággal is....
2024.03.29
A világ legsikeresebb üzleti limuzinjának nyolcadik nemzedéke maradéktalanul meggyőzte a nemzetközi....
2024.03.29
Több szempontból is sokat fejlődött és ezért pozitívan értékeli a Formula 4 Winter Series-ben....
2024.03.29
- A nehéz-tehergépjárművek hétvégi forgalomkorlátozása a húsvéti hétvégén összesen 72 órán át lenne....
2024.03.29
Egyelőre csak koncepció formájában látható az első elektromos Isuzu D-Max pickup, de valószínű nem....
2024.03.29
A magyar rendőrök a francia hatóságok által körözött járművet foglaltak le Csanádpalota autópálya-....