Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a 34 kilométeres új gyorsforgalmi útról elmondta: 2020-ig elkészül a Zalaegerszeg és Alsónemesapáti között még hiányzó, mintegy másfél kilométeres szakasz négysávossá alakítása, illetve az M7-es holládi csomópontjától Fenékpusztáig tartó új nyomvonal. A kettő közötti szakasz tervezése is elindul, itt az építkezés befejezését 2022 végére tervezik.



A politikus kifejtette: Magyarország gazdasága lendületesen fejlődik, ezt az iramot tartani, sőt növelni kell, amihez szükség van a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Az erre szolgáló kormányzati program két alappillére, hogy az autópályák a programozási ciklus végére érjék el az országhatárokat, illetve minden megyei jogú városnak legyen kétszer kétsávos gyorsforgalmiút-csatlakozása. Ez utóbbi érdekében Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Salgótarján, Sopron és Szolnok mellett kiépül Zalaegerszeg irányába is az összeköttetés. A teljes program 2500 milliárd forintot meghaladó összegből valósul meg, ennek több mint felét a hazai költségvetés állja, a kisebbik hányadot európai uniós forrásokból biztosítják. A beruházások több mint 70 százaléka már legalább a szerződéskötésig eljutott.

- A közel ezer kilométernyi autópálya, autóút, gyorsút és kiemelt főút megépítésével "elérjük Ausztria autópálya-sűrűségét, Magyarország közúthálózata tehát európai szintű lesz - fogalmazott a helyettes államtitkár. Közölte: a Modern városok program keretében közel 170 milliárd forintból megvalósuló M76-os megépítése révén Keszthely is kétszer kétsávos bekötést kap, a 17 települést érintő autóút 110 kilométeres sebességű haladást tesz majd lehetővé. Különlegessége, hogy a zalaegerszegi járműipari tesztpályához kapcsolódva az önvezető és elektromos járművek közúti tesztelését is lehetővé teszi majd. Horváth István, a megyei jogú városok fejlesztésének koordinációjáért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a Modern városok programja keretében a gyorsforgalmiút-hálózatba kapcsolódó megyei jogú városoknak további lehetősége nyílik a helyi gazdaság bővítésére, új munkahelyek létrehozására, illetve a már működő vállalkozások versenyképességének növelésére.



Az érintett városokban és az agglomerációjukban élők számára biztonságosabb, komfortosabb közlekedési lehetőséget biztosítanak. Zalaegerszegen vagy a városhoz kötődően 212,5 milliárd forint fejlesztés valósul meg, az M76-os beruházásán kívül pedig elkezdődik a Zalaegerszeg és Vasvár közötti gyorsforgalmi út tervezése is. A zalai megyeszékhely beruházásainak összegéből 201 milliárd hazai forrás - beleértve az M76-os teljes költségét -, 11,5 milliárd pedig uniós forrás. Vigh László, Zalaegerszeg térségének fideszes országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy Európában egyedülálló módon a leendő zalaegerszegi tesztpályájához egy különleges autóút is csatlakozik.

A leendő gyorsforgalmi úton például az úttestbe integrált napelemek lesznek, amelyek az összes lámpát és jelzőtáblát üzemeltetik, de felsővezetékkel is szeretnék ellátni az utat, hogy az elektromos meghajtású kamionok áramszedővel haladhassanak rajta. Manninger Jenő, Keszthely térségének parlamenti képviselője (Fidesz) úgy vélekedett, hogy a stratégiai jelentőségű M76-os intelligens út Zala megyét az élvonalba helyezheti. Az út javítja Hévíz és Keszthely közlekedési lehetőségeit, de Pacsa környékére is gazdaságfejlesztő hatása lesz, hiszen ez a térség kissé messze van a nagyobb városoktól. Hozzátette azt is, hogy az M76-os elkészültével szükség lenne az ehhez csatlakozó - már legalább húsz éve tervezett - észak-déli M9-es gyorsforgalmi út megépítésére is.



Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy a kétszer kétsávos közúti kapcsolat hiánya eddig komoly hátrányt jelentett a befektetői döntéseknél. A megépítése tehát nagymértékben járul majd hozzá a zalaegerszegi járműipari tesztpálya, a leendő logisztikai központ és kamionterminál, illetve a sármelléki nemzetközi repülőtér fejlődéséhez.