MOL

Meg kell dolgozni az olajért – új kutat fúrt Szegeden a MOL

2018.08.20.

Meglévő és működő kútjai mellett fúrt egy újat Szegeden, Móravárosban a MOL, a 3186 méter hosszú furat vége 2650 méter mélyen van, valahol a Bécsi körúti körforgalomnál. Ha az új kút tesztje eredményes lesz, 15–20 méterrel arrébb viszik majd az óriási tornyot, és elkezdenek fúrni egy újabbat.

Védőruha, -sisak és -bakancs nélkül senki, így az újságíró sem mehet a MOL üzemi területére, ezért a szegedi, móravárosi kútfúrásnál a tikkasztó kánikula ellenére nekünk is be alaposan be kellett öltözni. Utána következett a munkavédelmi oktatás, amellyel most nem untatnám az olvasót, de azt jegyzetfüzet nélkül is rögzítettem, hogy minden vasdarab nehezebb 10 kilónál. Továbbá, ha kürtszót hallanánk, az nem jelent jót, és a széliránytól függően ilyenkor valamelyik gyülekezési ponthoz kell futni.

A munka részleteibe Székely Szabó Tamás, a MOL kútmunkálati felügyeletvezetője, valamint Kiss Balázs kutatási szakértő avatott be bennünket. Utóbbitól megtudtuk, otthon vannak Móravárosban, a 80-as évek eleje óta termelnek itt, és most úgynevezett mezőfejlesztő fúráson dolgoznak. Kevesen tudják, hogy MOL a lakossági gázhasználat mintegy ötödét, a hazai kőolaj-feldolgozás tizedét hazai bányászatból biztosítja, amelynek jelentős része származik Szeged és Algyő térségéből.

Amikor 1972-ben ezt a mezőt felfedezték, még nem volt olyan fejlett a kutatási technológia, mint a ma ismert és alkalmazott 3 dimenziós szeizmikus mérés. Ebből kiderült, érdemes valamennyivel arrébb fúrni – ezúttal a mező keleti részét célozták meg. 2650 méter mélyre jutott a fúrófej – a furat a ferdeség miatt 3186 méter hosszú – és valahol a Bécsi körúti körforgalom környékén állt meg.

Az elméleti bevezetés során hallottunk a porózus kőzetek fontosságáról, illetve arról, „hova migrált a szénhidrogén, és ott csapdázódott-e”. Sok olajat kitermeltek már ebből a mezőből, sok vizet sajtoltak vissza, mégis úgy látta a MOL, érdemes még súlyos százmillió forintokat költeni új kút fúrására. Mindezt úgy, hogy a többi, korábban lefúrt ferde kútba ne „akadjanak bele”. Most is vannak ugyanis az újtól fél kőhajításnyira régi, folyamatosan termelő kutak, és olyan is, amelyik éppen pihen, de bármikor újraéleszthető.

Ha az új kút tesztje eredményes lesz, 15–20 méterrel arrébb viszik majd az óriási tornyot, és elkezdenek fúrni egy újabbat. Azt valahova a vasúti pályaudvar irányába tervezték. Az olajért, gázért egyre inkább meg kell dolgozni, kezdetben a túlnyomás miatt magától tört a felszínre, ma rá kell segíteni. Himbákkal nem lehet Texast csinálni Szegedből, így marad a segédgázzal működtetett rendszer.

A MOL nem a helyi áramszolgáltatótól kért villanyt, saját energiaellátó rendszere van: 4 darab, egyenként ezer lóerős motor hajtja a áramfejlesztő generátorokat – átlagban napi négy köbméter gázolajat fogyasztva. Komoly erő kell ahhoz, hogy a több mint 3 ezer méter hosszú fúrócsövet forgassa a berendezés. Útközben négy-öt fordulat elveszik a lyukfallal történő súrlódás miatt, azaz fent ennyit már fordult a csőoszlop, mire legalul is hajlandó megmozdulni a fúró.

A fúrás után béléscsöveznek, ugyanakkor a több mint 3 ezer méter hosszú csőből csupán száz méter a most előre perforált szakasz, amely a mintegy 15 millió évvel ezelőtt keletkezett tárolórétegbe kerül. A fúrótorony és a szükséges hozzávalók drága dolgok, az év 365 napján 0-24 órában működniük kell, kivéve persze, amikor egyik helyről a másikra költöztetik. Ez jellemzően 12 napot és több mint 100 igencsak méretes szállítóeszközt vesz igénybe.

Az újságírók „termelési riportját” csendesebb időszakra szervezték, de azért így is találkoztunk a munkaasztalon dolgozókkal. Ők a MOL-nak alvállalkozásban fúró Rotary Zrt. szakemberei voltak. A berendezést kezelő fúrómester kabinja és széke is üres volt, repülőgép le- és felszállásához nem kell sokkal több kisebb és nagyobb kapcsoló, kallantyú, gomb, mint amit a legfontosabb ember „karosszékének” jobb- és baloldali kartámláján látni. Már a munkaasztalról is szép kilátás nyílik a szegedi belvárosra, de ez a közel 50 méter magas torony egészét tekintve csak magasföldszint. Mentünk volna feljebb a kapcsolóerkélyre is, de az ahhoz szükséges, többnapos kiképzés ezúttal nem fért bele.

Zajcsillapítás

Rákérdeztünk, miért égnek éjjel-nappal a lámpák. Megtudtuk, ezek egy rendszeren vannak a torony tetején levő villogóval, amire biztonsági okokból, a szegedi repülőtér közelsége miatt van szükség. Persze, próbálnak nem a környező lakók szemébe világítani – szerencsére kevesen élnék a fúráshoz közel. A MOL-nak fontos, hogy a legkevésbé zavarják a lakosságot – a munkát megelőzően egyeztettek az iskolával és a szomszédos bevásárlóközponttal is. A fúrás persze óhatatlanul hanggal jár, de igyekeznek zajvédő falakkal csillapítani.

Fotók: Frank Yvette - Delmagyar.hu

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.03.28
Az érintett útszakaszon forgalomkorlátozásra lehet számítani - írja a Katasztrófavédelem. ..
2024.03.28
Idén januártól elektromos Peugeot e-Partneren érkezik a segítség azokhoz a dél-ausztráliai....
2024.03.28
Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban volt a vendége a....
2024.03.28
A jelenlegi Fiat 500-as modellt nem tervezik átalakítani a júliusi szabályzások szerint, az EV-....
2024.03.28
Halálra gázolta egy kisbusz sofőrje Nagykálló térségében nyírbátori mérnökségünk kollégáját, Tibort....
2024.03.28
Károkozás (25%), türelmetlenség és akadályoztatás (23%), fizetős, vagy ingyenes (10%) - leginkább....
2024.03.28
Nem csak a gyorsan hajtó autósok, hanem a motorosok is nagy kockázatot vállalnak – írja a Kronen....
2024.03.28
Kedden tragikus kimenetelű közúti baleset történt, amely során egy BMW és egy Nissan ütközött....
2024.03.27
Új módszerrel küzdenek a gyorshajtók ellen Ausztriában: elkobozzák autójukat. Gondoljunk bele, hogy....
2024.03.27
- A Volkswagen-csoporthoz tartozó tömegmárkák (Core csoport) összesített árbevétele tavaly 21....