Kisebb flottával volt dolgunk néhány héttel ezelőtt Budapesten. Mondták, hogy a kocsikat már átnézték, itt a szakértői dokumentáció miatt hívtak ki minket is.

Előzőleg autónként hatezer forintot fizettek ki egy festékréteg mérésért, szemrevételezéses vizsgálatért és diagnosztikai lekérdezésért, és a legfontosabb, csápos emeléses vizsgálatért.

Foghíjas szemlelap

A kocsikhoz átadták az általuk készített állapotlapot, ami a miénkkel ellentétben nem digitális volt, hogy a nyomtatott leírásokat mindenki el tudja olvasni, hanem a biankó nyomtatványokat a szerelők tollal töltötték ki, ennek megfelelően „úsztak” a gépzsírban.

Ami az adattartalmat illeti, volt néhány kitölthető mező az egyes főegységeknél, de leginkább üresen maradt a két A4-es oldalon elférő adatlap.

Egyértelműség

Bár mérnökként nehezemre esett, szemet hunytam afelett, hogy egy jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy pontosan mit néztek meg, csak egy-egy rendszám volt feltüntetve a lapokon. Az már sokkal jobban zavart, hogy az elvégzett rétegmérés kizárólag a külső burkolóelemeket érintette, az oszlopokon, küszöbökön, egyéb takart elemeket egy árva adat sem volt.

Megmosolyogtató volt az is, hogy a 100 mikrométer alatti értéket nullával írták be, tehát 94 helyett 094.et, hiszen ezt írta ki a műszer..

De ezek miután megszoktam a kinézetet legalább azonosíthatók voltak. Nem úgy mint a nagyon-nagyon kicsi autó jellegrajz még kisebb elemeire beírt állapotok. Én azt szeretem, ha egy ajtónak vagy bármely más elemnek nagyban ki van írva az állapota: MEGFELELŐ, KAVICSFELVERŐDÉSES, KARCOS, FÉNYSÉRÜLT, DEFORMÁLT és így tovább. Ehelyett „KÖ”, „KA”, „HU” és hasonló rövidítésekkel kellett bajlódni, ha egyáltalán ki volt töltve rendesen.

Ez a hiba hol lehet a lapon?

Meleg nyári napra esett a szemle, alapvető volt, hogy légkondira van szükség. Beindítottam az autót, a kezem reflexszerűen nyúlt az AC gombhoz, de a hatás percekkel azután sem jelentkezett. AC gomb ki-be, de semmi kattanás, vagy kapcsolás, a klíma rossz!

Dokumentálni is szigorúan bekapcsolt klímával kell, hiszen senki sem hinné el nekünk, hogy egyáltalán kipróbáltuk

Azt mindenki tudja, hogy rossz klímával nem veszünk meg autót, mert ki tudja, mi baja van. Hiába állítja az eladó, hogy „Csak fel kell tölteni gázzal a rendszert”, azonnal adódik a kérdés, hogy akkor miért nincs feltöltve? A klíma nem működése mögött akár százezres nagyságrendű javítási költséggel járó hiba is lehet, úgyhogy ezt a kockázatot senkinek sem ajánlom.

Kerestem-kutattam, hogy a kapott lapon hol van feltüntetve a klímaberendezés hibája, de nem találtam…

Egy rossz lendítőkerék

A lendítőkerék csapdáról már többször beszéltünk. Lassan szokták az autósok, hogy ezt (mármint a kettőstömegű lendítőkereket) idővel cserélni kell és drága lesz, manapság a nem bolygóműves automataváltóval szerelt autók többségében már megtalálható ez az alkatrész.

A kettőstömegű lendítőkerék tönkremenetelének fázisai vannak. Az elsőben tökéletes csend és remek láb, éles fül szükségeltetik, hogy kiderüljön, megindult a folyamat. A második fázisban a kuplungpedált valahol félúton hintáztatva hallható az erősödő rezgés, ekkor üresbe kapcsolt váltó és felengedett kuplungpedál melletti leállításnál is erősen beremeg a kocsi, végül már a motor alapjárata mellett is csörög-csattog a szerkezet, vagyis teljesen halott.

Ennél a kocsinál ez volt. Beindítom az autót, azonnal hallottam a jellegzetes hangot, és már kerestem is a kapott állapotlap erőátvitelre vonatkozó részénél. Nem találtam. Aztán kerestem mindenhol. Nem találtam. Végül csak egy orrba vágó rendellenesség, amit több százezer lesz megcsinálni…

Átléptek a küszöbön is

A karosszériák sérülései közül a küszöbök sérülése a legalattomosabb. Míg egy ajtó, vagy vészhárító fénysérülése, vagy deformációja szembeötlő, addig a figyelmetlen vizsgáló a küszöbre sokszor rá sem néz, így nem kerül a lapra, ha ott van a baj. De volt már szó a TOP5 nehezen észrevehető hibáról.)

OK, nem annyira vészes, de azért felírhatták volna, nem?

Bevallom: 6-8 évvel ezelőtt volt egy esetem, amikor utólag kifogásoltak és a fényképeket visszanézve kiderült, hogy én sem vettem észre a küszöb sérülését. Azóta kétszer is leguggolok minden autó mellett, hogy ellenőrizzem, mert a küszöbök deformációja csak nagy ráfordítással hozható helyre.

De ezt a kocsit csápos emelőn felemelték és ellenőrizték, ha valahol akkor egy emeléses vizsgálaton csak feltűnik, hogy ekkora horpadás van a karosszérián! De nem. A lapon ezt sem találtam meg…

Hány %-os a gumi?

Végül, de már csak mókából említeném meg a gumik elhasználtsági fokának feljegyzéseit. Nem tudok elmenni amellett, hogy ez egy elég nehezen értelmezhető pont, hiszen, a skálának sem az eleje, sem a vége nem egyértelmű.

Az első kérdés, hogy milyen mély volt a mintaárok új korában? Ezt valaki lemérte anno? Vagy egységesen 10 mm-nek vesszük? És ha csak 9 volt? A másik kérdés, hogy a nulla számít teljesen elhasználtnak és akkor 4 mm-es abroncs 60%-ban használódott el, vagy egy téli gumi esetén az ajánlásokban szereplő 4mm-t már a kukának ajánljuk és akkor a gumi 100%-ban elhasználódott.

A törvény csak annyit mond, a gumiknak legalább 1,6 mm-es mintaárok mélységgel kell rendelkeznie (a képen nyári abroncsok láthatók)

Sőt, talán egyéb tényezők is figyelembe vehetők lettek volna, úgyhogy hagyni is kellene ezt az egészet, ráadásul az előző bekezdés első változatában töltötték ki – 4 mm = 60%-os elhasználódás – úgyhogy így aztán végképp félrevezető lett.

Nincs hibátlan állapot felmérés

Bármennyire is törekszünk, nincsen hibátlan járművizsgálat, ahol kívül-belül mindent észrevesznek és felírnak. Egy ideig ráfordított idő (pénz) kérdése, egy idő után viszont fizikai képtelenség mindig mindent észrevenni, a cél szerintem nem is ez.

A cél szerintem az lenne, hogy az égbekiáltó, a szemléző orra (vagy füle) előtt lévő nagyobb költségeket rejtő hibákat megállapítsák, észrevegyék. Ha egy átvizsgálás ennyire sem képes, akkor mindegy mennyire olcsó, az kidobott pénz lesz, nem is beszélve a vásárlás után azonnal felmerülő költségekről. (Muszáj hozzátennem, hogy a fenti hibasor, nem egyetlen járművön gyűlt össze.)