A gépjárművek forradalma, és az egyre nagyobb igény a biztonságosabbá tételükre

Ahogy a motorizált négykerekűek szüntelen nagyobb számban terjedtek el az utakon, az 1950-es évektől erős igény mutatkozott a közlekedés bizonyságosabbá tételére, hiszen az autók nem lettek kevesebben, és a balesetekben sérülést szenvedők számát valami egyszerű, és gyorsan, nagy mennyiségben előállítható biztonságtechnikai eszközzel kellett megfékezni. Pont ezt a célt szolgálta a repülőgépiparban már jól működő kétpontos biztonságiöv, ami azonban kevésbé számított kényelmesnek, így hamarosan átadta a helyét egy komfortosabb, és biztonságosabb megoldásnak.

c.pxhere.com

A változást az 1950-es években, a svéd mérnök Nils Bohlin hozta meg, aki a repülőgépiarból érkezett a svéd autógyártó óriáshoz, a Volvóhoz, és el is kezdett fejleszteni egy biztonságosabb, és kényelmesebb megoldást, ami leválthatja a kétpontos biztonsági övet. A csípőt, és vállat egyszerre rögzítő pánt összeállításával alkotta meg a hárompontos biztonsági övet. Ennek legnagyobb előnye, hogy karambol esetén az erőhatásokat testünk prominens teherbírású részéhez, a mellkashoz, illetve a csípőhöz vezeti el a hirtelen fellépő lassulás során keletkezett mozgási energiát. Ezáltal képes megvalósítani a biztonsági öv azt, hogy közlekedési baleset esetén a súlyos, illetve halálos sérülések kialakulásának esélyét minimálisra csökkentse. A hosszú ellenőrzések és tesztelések után 1958-ban szabadalmaztatták a találmányt, ami máig a legnépszerűbb, és leghatékonyabb biztonságtechnikai eszköz, amit autóba építethettek.  A világot jelentő deszkákra 1959-ben lépett ki először, akkor mutatkozott be ugyanis a Volvo PV 544 és P 120 Amazon típusokban, ahol villámgyorsan bizonyíthatta mennyire egyszerűen, és hatékonyan védi meg utasait a lehetséges sérülésektől. Néhány év után a Volvo már minden autójába szériatartozékként kínálta a biztonsági övet, talán ezért is válhatott az egykor svéd márka a jármű-biztonság zászlóshajójává.

cdn.pixabay.com

 A biztonsági öv hatékonyságát egy Amerikában megendezett nagyszabású közlekedésbiztonsági eseményen is prezentálták, ahol nem kevesebb, mint 28.000 közúti baleset tapasztalatát elemezve bizonyította be, hogy a biztonsági öv 50-60 %-kal csökkenti egy esetleges baleset során a sérülések, illetve a halálos kimenetelű tragédia kockázatát. Ezen eredmények hatására végre megtörtént a változás a korábbi szkeptikus, és elzárkózó hozzáállásban, így végül a hatvanas évek végére sikerült törvénybe foglalni, hogy az újonnan üzembe helyezett gépkocsikat már csak biztonsági övvel lehessen forgalomba helyezni. De természetesen ez a fordulat nem azonnal jelentette a biztonsági öv elterjedését, hiszen régiónként eltérő időpontban valósult meg, így például Magyarországon csak 1976-tól tették kötelezővé a biztonsági öv használatát, de akkor is csak az első ülések esetében.

Hogy alakul hazánkban a biztonságiöv használat?

Felmerülhet az örök kérdés, hogy egy ilyen hatékony közlekedésbiztonsági eszközt, aminek eredményeit több kutatással is bizonyították már a világ minden pontján, mégis miért nem használja rendszeresen minden sofőr? Sajnos a legfőbb ok, hogy a bevezetése, és elterjedése óta eltel több mint ötven évben még mindig sok előítélet él vele kapcsolatban. Sokan kényelmetlennek tartják. Emellett jobban bíznak a korszerűbb biztonságtechnikai eszközökben, például a légzsákokban. Pedig ha tudnák, hogy a légzsákok is akkor tudják optimálisan ellátni a szerepüket, ha az autóban utazók használják a biztonsági öveiket is. Tehát a maximális védelmet csak együtt, a biztonsági övvel kiegészítve adják, ellenkező esetben csúnya sérülést is okozhatnak.

Forrás: KSH

Egy másik rossz szokás, hogy sokan városban azért nem kapcsolnak övet, mert szerintük ott a sebesség ezt nem indokolja. Gondoljunk csak bele, hogy milyen gyakran látunk koccanásokat, kisebb nagyobb baleseteket lakott területen belül is.  De ha valakit még ez sem győzött meg, ajánlom egy kis tanulmányozásra az Euro NCAP törésteszteket, itt ugyanis a frontális ütközésnél bekövetkező vizsgálatot 64km/ órás sebességnél mérik. Vajon városon belül hányan haladnak csak egy kicsit a maximális sebességhatár fölött? A tesztbábuk nagyon jól modellezik a lehetséges következményeket, ha továbbra is kihagynánk az öv használatát a városban.