Hidrogén hajtás

Nagy lendületet adhat a hidrogén forradalmának az új uniós emissziós előírás

2018.10.12.

Október 9-én az EU miniszterei olyan, igen szigorú korlátozásokat szavaztak meg, amelyeket a jelenleg általánosan alkalmazott hajtáslánc-technológiákkal gyakorlatilag nem lehet teljesíteni. Az átrendeződő piac hatalmas lehetőséget jelenthet a hosszú távon legéletképesebbnek ígérkező hajtási módozat, a hidrogén üzemanyagcella számára.

Az EU tagországok környezetvédelmi miniszterei által 2018. október 9-én megszavazott korlátozás értelmében2030-ra az Európában értékesített személygépkocsik CO2-kibocsátási flottaátlagát a 2021-es érték 35 százalékára kell visszaszorítani. A javaslat akkor emelkedik jogerőre, miután az ennél szigorúbb korlátozásra törekvő Európai Parlament és az enyhébb szigorításokat támogató Európai Bizottság is elfogadta, így a pontos érték, illetve a kivételek és enyhítések még nem tekinthetők véglegesnek. A döntésnek azonban már a puszta ténye is egyértelművé teszi, hogy az autóiparnak rövid időn belül teljesen át kell alakulnia.

2017-ben az európai autópiacon eladott új autók átlagos CO2-kibocsátása 118,5 g/km volt, jelentősen alacsonyabb a 2015-ben hatályba lépett 130 g/km határértéknél. 2021-re azonban ezt a flottaátlagot 95 g/km-re kell leszorítania az autógyártóknak, és ezt a 95 g/km értéket kell tovább 35 százalékkal csökkenteni 2030-ig. Az így kapott 62 g/km CO2-kibocsátási érték jelenleg a „senki földjén”, valahol az öntöltő és a konnektoros hibridek között helyezkedik el: a világ legismertebb öntöltő hibrid járműve, a Toyota Prius 70 g/km-re, a hálózatról is tölthetőPriusPlug-inpedig 28 g/km-re képes.

Ez azt sugallja, hogy 2030-tól végleg teret veszítenek a hagyományos belsőégésű motorral szerelt autók, és a ma még alternatívnak tekintett, Európában jelenleg

5,4 százalékos piaci részesedéssel bíró, részben vagy teljesen elektromos járművek (öntöltő és plug-in hibridek, villanyautók) gyakorlatilag egyeduralkodóvá fognak válni. Ezen belül is a jelenleginél jóval nagyobb szerep kell, hogy jusson az emissziómentes technológiáknak, azaz a tisztán elektromos gépkocsiknak.

Csakhogy már a jelenlegi, összességében szerény kereslet is megoldhatatlan helyzet elé állítja az autógyártókat: legtöbbjük nem rendelkezik saját akkumulátorgyárral, a meglévő üzemek pedig korlátozott mennyiségben, illetve magas árakon tudják csak kielégíteni az igényeket; a helyzetet a modern akkumulátorok gyártásához elengedhetetlen nyersanyagok limitált rendelkezésre állása súlyosbítja. Ugyanakkor, ha ezekre a problémákra megoldást találna az ipar, a jelenlegi akkumulátor-technológiák akkor sem volnának alkalmasak arra, hogy a mindennapi használatban kiszolgálják az átlagos autóhasználókat: jóval nagyobb hatótávolságra és jóval rövidebb töltési időkre volna szükség ahhoz, hogy Európa fenntartások nélkül átállhasson az akkumulátoros hajtásra.

Bár a hidrogén üzemanyagcella gyártása is költséges, anyagigényes folyamat, a technológia mentes azoktól a korlátozásoktól, amelyek az akkumulátorokat sújtják: míg a világpiacon legutóbb bevezetett villanyautóakkumulátor csomagja 700 kilogrammot nyom, és egy feltöltéssel a legjobb esetben sem megy többet 500 kilométernél, a hasonló távolság megtételére alkalmas Toyota Mirai fedélzeti hidrogéntartályai feltöltött állapotban alig haladják meg a 90 kilogrammot. Ráadásul, míg az előbbit az akkumulátorok élettartama szempontjából távolról sem optimális villámtöltővel is legalább fél órába telik feltölteni, a Mirai szénszálerősítésű tartályai mindössze öt perc alatt megtölthetők, és máris folytathatjuk utunkat.

A hidrogén, mint energiatároló minden szempontból előnyösebb az akkumulátoroknál, jelenlegi elterjedését az egyelőre magas gyártási költségek és a töltőinfrastruktúra hiánya okozza – ugyanazok a tényezők, amelyek néhány évvel ezelőtt még az akkumulátoros villanyautók előtt is megoldhatatlannak tűnő akadályként tornyosultak. Ugyanakkor éppen a villanyautók példája mutatja, hogy a gyártók és a jogalkotók összefogásával még egy kevésbé optimális technológia is versenyhelyzetbe hozható a világpiacokon, így a minden szempontból ígéretesebb hidrogén üzemanyagcellának az egyre szigorodó károsanyag-kibocsátási korlátozások mellett minden eddiginél jobb esélyei vannak a jelentős térnyerésre. A nemzetközi Hidrogén Tanács becslései szerint 2050-re mintegy 400 millió személygépkocsi, 15-20 millió haszonjármű és ötmillió busz járhat hidrogén üzemanyaggal – ez a teljes globális járműállomány 20-25 százalékát teszi ki. 

 

 


 

 

 

Az oldal fő támogatója

 

2019.02.23
Husan Sodiqov Üzbegisztánból küldte rajzát az Autós Nagykoalíció és az autoszektor.hu karikatúra....
2019.02.23
A Ford és a LEGO Csoport közös munkájával megalkotott Ford Mustang a legendás 1967-es Fastback....
2019.02.23
Pénteken ünnepelte hetvenedik születésnapját a Forma-1 egyik legnagyobb alakja, az osztrák Niki....
2019.02.23
A Lexus RC F új változatát március 5-én, a Genfi Autószalonon láthatja majd először az európai....
2019.02.23
A Peugeot a 2019-es genfi autószalonon most bemutatja a feszültségtől vibráló Peugeot 508 Peugeot....
2019.02.23
Miután egy fiatal megvette élete első autóját, egy idő után felmerül benne az érzés, hogy mennyivel....
2019.02.23
Két tapasztalt LEGO modellépítő 400 000 darab LEGO kocka felhasználásával készítette el a világ....
2019.02.23
A világszerte több mint ezer új munkahelyet teremtő, egymilliárd euróba kerülő közös vállalkozás....
2019.02.23
A húsz Nicols Estivale Octo típusú hajóból az első az Utazás kiállításon látható február 21-24.....
2019.02.23
A német technológiai vállalat egy mesterséges intelligencia fejlesztő központot nyitott. ..