Kép és szöveg: Horváth Miklós

A cikk és a motor bemutatásának alaptézise legyen Coco Chanel híres mondása, miszerint a divat múlandó, a stílus örök. Merthogy számomra nem kérdés, hogy lehengerlő stílusa van a márka 90. jubileumára készült café racernek. És nemcsak szerintem, hanem a 2008-as Milánói kiállításon leleplezett Lo Rider koncepciót megismerő közönség szerint is, ugyanis a 6 évvel ezelőtti motorkiállítás után több elmélet is napvilágot látott, hogy mi is a célja a bajor motorgyárnak a puritán stílusú kétkerekűvel. Természetesen mindenki sejtette, hogy a közeledő kerek évfordulót valami különlegességgel ünneplik majd Münchenben (és világszerte), de a legtöbb esetben arra asszociáltak, hogy az eddig alkalmazott konzervatív iskolától kívánnak elszakadni a különc masinával. Az is látható volt, hogy az egyénre szabhatóság terén várható egy nagy áttörés az újdonsággal, de meglátásom szerint az egész világ egy irányított fókusz csoportos vizsgálat alanya volt. A szakma és a vásárlóközönség reakcióján volt a hangsúly, és ha nem is száz százalékban erre volt kihegyezve a momentum, a feedback-nek legalább akkora jelentősége volt a folytatásban, mint az eddig felsoroltaknak.

A két hengeres, 8 szelepes, 1170 ccm-es, levegő-olaj hűtésű erőforrás egy ismert darab - további képek és részletek a galériában

Az ezt követő években megjelent modellek is arra engednek következtetni, hogy semmit nem bíztak a véletlenre a BMW Motorrad mérnökei, gondoljunk csak az S 1000RR-re, aminek teljesítménye és tudása magasra tette a lécet az utcai superbike-ok csatasorában. A legkifejezőbb mondat a Vasember 2. részében hangzik el James Rhodes ezredes szájából, mikor megérkezik egy Ironman hacukával a katonai támaszpontra és jelenti, hogy „fully mission capable” a cucc – hát ilyen az S 1000RR is. Aztán gondoljunk csak a K-sorozat 1300-as vagy 1600-as verzióira, vagy a végletekig tökéletesített GS 1200-re, melyeket egy divatterméknek álcázott, nagyon jól összerakott gép, az R nineT követ a sorban.

Hosszúság: 2220 mm, Szélesség: 980 mm, Ülésmagasság: 785 mm

Mégiscsak igaz, hogy a történelem ismétli önmagát? Az 1923-ban készült R32-es modell egy a mostanihoz hasonló, nehéz időszakban született. Az első világháborúban repülőgépgyártással foglalkozó BMW gyárakat a Versailles-i békeszerződés profilváltásra kényszerítette 1919-ben, ennek következményeként döntöttek úgy, hogy motorkerékpárok gyártására specializálódnak a túlélés érdekében, majd később következtek a négykerekűek. A 2008-as válság is kényszerpályára állította a járműipart világszerte, és ez alól a BMW sem volt kivétel. Az előre menekülés elvén, olcsóbb motorok piacra dobásával nem biztos, hogy profitot termelt volna a cég, azonban stílusos, minőségi termékekkel annál inkább, ugyanis az a réteg, aki az efféle stílust megengedheti magának, nem a sárgacsekkekkel és szolgáltatókkal állandó harcban álló réteg.

A 119 Nm-es csúcsnyomaték hatezres percenkénti fordulatnál jelentkezik, de alacsonyabb tartományokban sincs hiányérzet e téren

Motoros nyelvre lefordítva a fenti okfejtést, ez annyit jelent, hogy a café racert vásárlók nagy valószínűséggel tehetős emberek, akik olyan dolgokkal veszik körül magukat, amit az átlagember jól megnéz és csak irigyel. Számokban kifejezve mindezt, egy alapáron 4,72 milliós motorról beszélünk, amit a hazai importőr nem túlzó extrákkal 20 ezer forinttal 5 misi fölé konfigurált. Egy biztos, aki megteheti, hogy beállít a garázsába egy nineT-t, az stílust, élményt és megannyi - nem anyagi jellegű - hasznot szerez magának, amitől mi férfiak igenis jól érezzük magunkat. Én magam nem voltam a café racerek rajongója addig, amig a nineT nyergébe nem pattantam. Szeretem a különleges motorokat, pláne ha nagy és erős mint például egy Ducati Diavel, vagy egy Yamaha V-max, de a kávézóról-kávézóra motorozás szubkultúrája valahogy sosem vonzott.

Retró, custom, café racer - nevezzük bárminek, ilyen egy múltidéző lámpatest 2014-ben

Most viszont azt gondolom, hogy második motornak bevállalnám szívesen ezt a kék-fehér propellerest, úgyhogy mindenkit arra buzdítok, hogy ha individualista hajlamait két keréken is szeretné kiélni, mindenképp próbálja ki a szóban forgó bringát és utána döntsön, vagy hallgasson egy életre. Egyébként az előbbi kortesbeszédhez hozzátartozik, hogy nálam az aktuális második gyermekáldás vélhetően felerősíti azt az igényt, hogy legyenek dolgok körülöttem, amik csak az enyémek és rólam szólnak. Az R nineT pedig abszolút alkalmas erre, sőt engem egy kicsit zavart is, hogy a gyárilag két személyes kivitelt a 135 ezer forintos üléspúppal egyszemélyessé tették, így senkivel nem oszthattam meg az élményt. Nem maradt más, mint a hanggal és a megjelenéssel hatást vadászni úton-útfélen.

A custom ülés (97.265 Ft), a hátsó idom és a támpárna (135.000 Ft) mind feláras tétel...

Félretéve a tréfát, minden célirányos erőlködés nélkül figyelemfelkeltő volt a moci. Szerettem, ahogy a rövid (1476 mm-es) tengelytáv miatt kiválóan terelgethető a gép városi környezetben, az alacsony súlypont pedig a nagy sebességű manőverek és egy-egy kanyarvadászat esetén vált igazán előnyömre. Az üléspozíció és a boxer blokk behatárolta a kanyarvételek közbeni testmozgást, hasonlóképp a széles kormány is meghatározza a vezető testtartását, de ezek mind erősítették bennem a pozitív összbenyomást, amit egyébként is sugároz magából a motor. Az egyetlen negatív élményt az S 1000 RR áthangolt teleszkópjai és a hátsó egykaros Paralever feszessége szülte bennem. Nem állítom, hogy egy 5 forintos érmére hajtva megmondható, hogy a fej vagy írás oldalon állunk, de határozottan érezhető, hogy a hazainál jobb minőségű utakon hangolták a futóművet. Az indítás után szívmelengető a gyári kipufogó hangorgánuma, és ez az érzés tovább fokozódik majd a gyorsításoknál és a motorfékezésnél. A kályhacsöveken egyébként a készítő más termékeihez képest visszafogottan ugyan, de láthatók az Akropovic feliratok, amit csak egy mély lélegzetvétellel és egy köszönömmel nyugtáztam a gépátvételkor. A hanghoz hozzátartozik a kéthengeres boxer karakteres rezonanciája, hiszen az említett fődarab teherviselő eleme is a váznak.

...valamint a szelepfedél-védő is (62.530 Ft)

Apropó, erőforrás! A BMW szándékosan nem az új vízhűtésest használta a nineT-hoz, mondván, hogy a lég-olaj hűtéses minden szempontból jobban illik a retró mobil karakteréhez. A 110 lóerős erőforrás 119 Nm-es nyomatékot termel, ezzel és a 222 kg-os menetkész tömeggel a kategória élére pozícionálta magát a BMW. A kérdés csupán az, hogy milyen modelleket veszünk egy kalap alá a bajor kétkerekűvel. A legtöbb esetben a Moto Guzzi Griso szerepel az R nineT neve mellett. Az olasz gép teljesítmény adatai valóban közelebb állnak a német café racerhez, mint a britek büszkeségei, hiszen a Griso-nál 110 lóerő és 108 Nm áll rendelkezésre, míg mondjuk egy kisebb hengerűrtartalmú Triumph Thruxton esetében csak 69 lóerő és ugyanennyi newtonméter forgatónyomatékkal gazdálkodhatunk csupán. Szintén a café racerek őshazájából, Nagy-Britanniából származik egy nálunk kevésbé ismert együléses, a Norton Commando. Ennek 961 köbcentis sorkettes blokkja megint csak alatta van tesztalanyunk teljesítményének: 80 lóerős és 90 Nm-es. Azt gondolom, hogy a fenti kitekintés nélkül is meggyőző az információ, hogy a GS-nél és más házon belüli kategóriánál bevált aggregáttal biza’ senki motorosnak nem lenne gondja. A gondozásmentes kardánhajtás pedig csak hab a tortán. A 3,6 másodperces gyorsulási adat aktív motorosokat nem ejt ámulatba, azonban nem árt megemlíteni, hogy a maranellói istálló bármelyik példányát ezzel magunk mögött hagynánk.

A stílus megafonja - Gyárilag szerelt Akropovic ikrek

A fékekről csak annyit, hogy a motorféket ismerő és használni tudó emberek számára akár túlméretezettnek is tekinthető az elöl 2x4 dugattyús Brembo monoblokk és a hátsó szimpla, kétdugattyús úszónyereg. Előbbiek 320, utóbbi 265 mm-es tárcsákba harapnak a márkánál megszokott gyorsasággal és finoman adagolható intenzitással. Az R nineT esetében egy olyan motor és kaszt világába ízleltem bele, ami tagadhatatlan birtoklási vágyat szült bennem. Élmény vele gyorsítani, lassítani, de álló helyben is mindig talál rajta valamit az ember, amin a szemét legeltetheti. A hivatalos kommüniké szerint az R nineT a nagyteljesítményű sportgépek korszerű technikáját ötvözi a klasszikus elvekkel, elemekkel és szakértelemmel. Ezt azonban kiegészíteném még azzal, hogy a müncheniektől megszokott, kifogástalan összeszerelési minőség és kiforrottság is garantált. Végül pedig a sportmotorra jellemző teljesítményadatok ellenére sem éreztem késztetést a nagy tempójú haladásra vagy erőfitogtatásra. Egyszerűen csak élvezetes volt vele minden egyes kilométer!

Minimalista műszerfal és a legfontosabb információk - az 5,2 literes átlagot a fővárosi forgalomban mindvégig tartotta