A szegedi önkormányzat 2000-ben határozott egy 150 férőhelyes parkolóház építéséről a Dózsa György és az Arany János utca sarkán. A 800 millió forintos beruházás specialitásai miatt egy külföldi tulajdonú cég lett a fővállalkozó. A szegedi parkolási cég, a Szepark akkor még többségi magántulajdonú társaságnak számított, ennek ellenére az önkormányzat kezességet vállalt a 2011-ig visszafizetendő félmilliárd forintos hitelhez. Pereskedtek is később a kivitelezővel, de nem ezen múlt, hogy igazából egyetlen jó éve sem volt a 2003 decemberében átadott első szegedi parkolóháznak.

Pedig igény az lett volna rá. Amikor a Duna-bank szűk 30 éve több száz millió állami forintot beleölt a szembe saroktelken álló Régi Hungária szálló felújításába, már akkor felmerült a kérdés, hol parkolnak majd az autók. A lehetőségek között volt, hogy Arany János utcai foghíjtelekre építhetne garázst a szálló. Közben olyan vad ötletek is napvilágot láttak, hogy a mai Stefánia park alá kellene mélygarázst építeni, vagy a Tiszán tartósan lehorgonyzó uszályok biztosíthatnának helyet az autóknak. Időközben megépült az Arany János utcai parkolóház, úgy, hogy semmi köze nem volt, lett a félbemaradt, s azóta is folyamatosan pusztuló Régi Hungáriához.

Átadáskor a szegedi volt a második „félautomata” liftes parkolóház az országban egy fővárosi után, ám Csongrád megye székhelye azóta sem lett annyira világváros, hogy eltartsa a drága üzemelésű, kezelőszemélyzet közreműködését is igénylő beruházást. A kihasználatlansággal elégedetlen önkormányzat már 2005 nyarán akciózni kezdett és meghirdette, hogy az év végéig péntekenként ingyen lehet parkolni az épületben. A Szegedi Szabadtéri Játékokra érkező vendégek az előadásnapokon – belépőjegyük felmutatásával – este 6 és hajnali 2 óra között térítésmentesen használhatták a parkolóházat.

A parkolóház úgynevezett „one in – one out” rendszerben épült meg, ezzel egyszerre egy autót lehet csak betenni, illetve kivenni. Ehhez a robotoknak 6–8 percre volt szükségük, így reggel, a munkaidő kezdetén, illetve a műszak végén akár fél órát is sorba kellett állniuk az autósoknak. Ráadásul mivel az automata rendszer csak bizonyos méretű kocsikat tudott kezelni, az újabb, 2010 után gyártott családi autók és városi terepjárók többsége már nem is fért be.

2015-2016 telén már csak 21 és 25 százalék között mozgott a kihasználtság, havi átlagban 1000 autó áll be, hiába volt alacsony, 280 forintos az óradíj. Egyedül a 2000 forintért árult heti „téli" bérlet volt a népszerű azok között, akik a hóban-fagyban nem akarták az utcán hagyni járművüket.

A nonstop szolgáltatást már tavaly év végén megszüntették, fél éve hétvégenként már nem lehetett használni, és hétköznapokon sem üzemelt 23 óra után a parkolóház. A módosítások indoklásaként 2017 végén Majó-Petri Zoltán, a Szegedi Közlekedési Kft. (SZKT) ügyvezető igazgatója a helyi napilapnak, a Délmagyarországnak elmondta, a forgalom azokban időszakokban olyan alacsony volt, hogy nem volt gazdaságos a nyitvatartás.

A 150 férőhelyes automata garázsban dolgozó robotok is elöregedtek, 2017 őszén már havonta volt olyan meghibásodás, aminél az alkatrész-utánpótlás is napokat vett igénybe. Ez veszélyeztette az üzembiztonságot. – Sajnos volt már néhány jogos ügyfélpanaszunk, hogy akár órákat kellett várni az autó kiadására a robotok vagy a vezérlés üzemzavara miatt – mondta Majó-Petri Zoltán.

A parkolóház bevétele havi szinten 2017-ben már nem haladta meg az egymillió forintot, és tavaly a kihasználtság is mélypontra jutott. A bevételek az itt szolgálatot teljesítő minimum hat munkatárs 2017-es és 2018-as béremelések utáni költségét sem fedezték.

A felújítás sem jöhetett szóba, egy új robot körülbelül 35 millió forintba kerül, amiből hármat kellett volna venni a mai előírásoknak megfelelően. Egy teljes körű automatizálás, személyzet nélküli érzékelő rendszer pedig további 15-20 millió forintos beruházást igényelt volna.

A parkolóház eladását egyelőre nem tervezi sem az SZKT, sem a város, az ingatlan hosszú távú hasznosítására vonatkozó tervek elkészítése még hónapokig is eltarthat. Kellemetlen mellékhatásként a parkolóházzal együtt „bezárt” Szeged első villanyautó-töltője is, annak használatához is szükség volt a kezelőszemélyzetre. Maradt még másik három a városban – egy közülük az SZKT telephelyén –, és ezek egyelőre elegendőek.

Van másik...

2011 első felében Tisza néven egy másik parkolóház is nyílt Szegeden, kevesebb mint öt év múlva azonban már itt is arról panaszkodott a tulajdonos, hogy kihasználtsága mindössze 10-15 százalékos és folyamatos a ráfizetés. Az önkormányzat annak idején azzal a megkötéssel adta el a telket, hogy ott parkolóháznak kell épülnie. Látva a kihasználtságot, a tulajdonosok többször szerették volna módosítani a szerződést, de a város ragaszkodott hozzá. – Ha csak az első szintet használnánk, és a többit lezárnánk, talán még meg is érné üzemeltetni, de így nem – mondta nyilatkozta másfél éve a tulajdonos a helyi napilapnak. Felmerült, hogy bezárják az egész parkolóházat, de építményadót akkor is kellene utána fizetniük, így alapjáraton ma is üzemel.