Szerző: Scheiber Ernő

Fend Flitzer: a három különböző kivitelből összesen 280 darab készült. A motorokat a Victoria Werke (egyhengeres, kétütemű, 38 cm³ lökettérfogatú, 1 Le teljesítményű, amellyel a jármű 40 km/h sebesség elérésére volt képes), a Fichtel & Sachs (egyhengeres, kétütemű, 98 cm³ lökettérfogatú, 2,5 Le teljesítményű, amellyel a jármű 60 km/h sebesség elérésére volt képes) és a Riedel (egyhengeres, kétütemű, 98 cm³ lökettérfogatú, 4,5 Le teljesítményű, amellyel a jármű 75 km/h sebesség elérésére volt képes) szállították. Az egyszemélyes járművek önsúlya 75 és 120 kg között volt.

Messerschmitt KR 175 (1.3 kép): a jármű egyhengeres, kétütemű, 173 cm³ űrtartalmú, 9 Le teljesítményű motorral készült. A motor  1:25 arányú keverékkel üzemelt. A hátsó kerék hajtása lánccal történt. Csak a sorozat második feléből származó járművek rendelkeznek hátrameneti sebességfokozattal. A jármű üres súlya 190 – 200 kg között, a megengedett össztömege 360 kg volt. Fogyasztása két személlyel 4l/100 km volt. A járműből 1953 márciusa és 1956 decembere között összesen 15.000 db készült. Érdekesség, hogy importált alkatrészekből összeszerelve az olasz Metalmeccanica Italiana Valtrompio spa Mi-Val Mivalino néven a saját motorjával is forgalmazta.

Messerschmitt KR 200 (1.4 kép): a jármű egyhengeres, kétütemű, 173 cm³ űrtartalmú, 10,2 Le teljesítményű Fichtel & Sachs motorral készült. A motor  1:25 arányú keverékkel üzemelt. A hátsó kerék hajtása lánccal történt. A járművek elektromosan kapcsolható hátrameneti sebességfokozattal rendelkeznek. A jármű üres súlya 240 kg, a megengedett össztömege 420 kg volt. Fogyasztása két személlyel 4,5 l/100 km volt. A járműből 1955 februárja és 1964 januárja között összesen 40.000 db készült. KR201 jelzéssel készült belőle Sport Roadster változat is (1.5 kép). Egy erősen átalakított járművel 1955-ben a gyár a Hockenheimring-en megdöntötte a háromkerekű járművek 24 órás sebességrekordját 103 km/h átlagsebességet érve el.

Messerschmitt Tg (Tiger) 500 (1.6 kép: a jármű kéthengeres, kétütemű, 493 cm³ űrtartalmú, 19,5 Le teljesítményű Fichtel & Sachs motorral készült. A motor  1:25 arányú keverékkel üzemelt. A hátsó kerék hajtása kardántengellyel történt. A jármű üres súlya 390 kg, a megengedett össztömege 560 kg volt. Fogyasztása két személlyel 6,5 l/100 km, végsebessége 126 km/h volt. A járműből 1957 és 1961 között összesen 400 db készült.

Fuldamobil: gyártó Elektromaschinenbau Fulda GmbH. 1951 és 1969 között a különböző kivitelekből összesen 2.900 db készült, kezdetben háromkerekű, később négykerekű kivitelben. Licenc alapján a járművet gyártották még Hollandiában Bambino, Svédországban Fram-King (411 db), Angliában, Görögországban Alta és Attica néven, Argentínában és Chilében Bambi, Rhodésiában Fulda és Indiában Vhaar néven.

Egyes kivitelek aluminium lemezborítással készültek, ezek beceneve ezüst bolha volt.

Fuldamobil S2 (1.8 és 1.9 kép): 1954 és 1955 között készült 430 példányban. Zárt kétajtós karosszéria 2+2 üléssel. A  motor kéthengeres, kétütemű, 359 cm³ űrtartalmú, 9,5 Le teljesítményű Fichtel & Sachs, amely lánccal hajtotta a hátsó kereket. A jármű végsebessége 80 km/h volt.

Fuldamobil S7 (1.10 kép): 1957 júliusa és 1965 szeptembere között készült 440 példányban. Zárt kétajtós karosszéria 2+2 üléssel, a későbbiekben csak két üléssel. A  motor kéthengeres, kétütemű, 359 cm³ űrtartalmú, 9,5 Le teljesítményű Fichtel & Sachs, amely lánccal hajtotta a hátsó kereket. A jármű végsebessége 80 km/h volt.

1965 októbere és 1969 májusa között készült 260 példány egyhengeres négyütemű, 198 cm³ űrtartalmú, 10 Le teljesítményű Heinkel motorral is. Ezzel a motorral a jármű végsebessége 85 km/h volt.