Tóbiás és Balambér megint valami turpisságon töri a fejét

Tóbiás és Balambér aznap korán ébredt. Miután kipillantottak az ablakon, izgatottan ugrándozni a szobájukban, gyorsan felöltöztek, majd kiszaladtak a konyhába, ahol Édesanya már várta őket.

- Hohohooo, álljon meg a menet! Hová ez a nagy sietség? – kérdezte mosolyogva Édesanya a kutyusokat.

- Édesanya, hát nem láttad? Esik a hó! – kurjantotta Balambér.

- Méghozzá nem is kicsit! Már minden hófehér, és még mindig hatalmas pelyhekben hullik a hó! – tette hozzá Tóbiás.

- Nohát, tényleg! – mondta csodálkozva Édesanya, miközben félrehúzta a függönyt és kinézett az ablakon.

- Ugye kimehetünk reggeli után? Szeretnénk hóembert építeni – kérte Édesanyát Balambér.

- Persze, kicsikéim, csak jól öltözzetek fel – hangzott a válasz.

Kint hófehér volt a táj, amikor Tóbiás és Balambér felébredt

Így is történt. Reggeli után Tóbiás és Balambér gondosan felöltözött, felkapták a sapkát és a vízálló kesztyűket is, majd kiszaladtak az udvarra. Balambér nagyon élvezte, ahogy a talpa alatt ropog a friss, hófehér talaj és percekig nézte, ahogy a hatalmas hópelyhek ráhullanak a kesztyűjére s egy darabig még látszanak a kristályok, majd szépen lassan elolvadnak és eltűnnek.

- Gyere, Balambér, segíts! – szólt neki Tóbiás. – Egyedül nem tudom felépíteni a hóembert.

- Jövök, jövök! – mondta vidáman a kisebbik kutyus.

- Kezdd el gömbölyíteni a hóember fejét, míg én a törzsét készítem el – kérte testvérét Tóbiás.

- Rendben, máris nekikezdek! – válaszolta csillogó szemekkel Balambér, majd egy jókora golyót gyúrt, és elkezdte gurítani a hóban.

Addig-addig gyúrták a hóember testrészeit, míg megfelelő méretűek lettek. Akkor Tóbiás és Balambér együtt emelte a hóember fejét a törzsre, majd kerestek két szép faágat a hóember kezeinek.

- Kész is vagyunk? Ennyire gyorsan elkészültünk? – kérdezte csodálkozva Balambér.

- Dehogyis! Még kalap is kell a hóembernek, meg orr, szemek és gombok is! – válaszolta Tóbiás.

-  És honnan szerezzük be mindezt? – nézett maga elé tanácstalanul Balambér, majd hirtelen felcsillant a szeme – orrot kérek Édesanyától. Biztosan tud adni egy szép orrnak való répát!

- Nagyon jó ötlet! Én pedig kérek vödröt kalapnak és szeneket gomboknak és szemnek Édesapától – javasolta Tóbiás.

A két kiskutya elismerően bólintott egymásra a remek ötletekért, majd mindketten elindultak, hogy beszerezzék a szükséges kellékeket. Boldogan tértek vissza, hogy befejezzék a hóembert. Miután minden a helyére került, még hógolyóztak egy kicsit, majd még egyszer visszatértek a hóemberhez megnézni, hogy minden rendben van-e vele. Tökéletesen állt az udvarban, és mosolygott a két kiskutyára.

A hóember vidáman állt az udvaron

Tóbiás és Balambér elégedetten ült asztalhoz. Kérlelték szüleiket, hogy ebéd után hadd menjenek el Nagymamához, mert van egy szuper ötletük: meglepetés hóembert építenek neki! Szüleik boldogan beleegyeztek, így a két kópé kiskutya megint jól felöltözött és máris útnak indult a Nagymamához.

Nagymama csak pár utcára lakott tőlük, így gyalogosan mentek. Amikor odaértek, még nem kopogtattak az ajtón, és ügyeltek rá, hogy csendben építsék meg a hóembert, nehogy zajt csapjanak és gyanút keltsenek.

Mivel egész délelőtt sűrű pelyhekben hullt a hó, hamar összegyúrták és felépítették Nagymama hóemberét is. Amikor elkészültek, bekopogtak az ajtón, mintha csak most érkeztek volna. Nagymama megörült unokáinak, amikor ajtót nyitott:

- Kedveskéim, micsoda meglepetés! Örülök, hogy látlak titeket, gyertek be!

-  Nagymama, mielőtt bemegyünk, hadd mutassuk meg az ajándékodat! – mondta kicsit szégyellősen Balambér.

-  Ó, és mi lenne az? – kérdezte kíváncsian Nagymama.

-  Itt van. Csak lépj egyet előre, hogy jobban lásd – mutatott a hóemberre Tóbiás.

-  Egy hóember! És milyen szép! Ti építettétek? – kérdezte örömmel Nagymama.

-  Igen-igen! Bizony mi építettük, mielőtt megérkeztünk hozzád. Csak csendben, nehogy észre vegyél minket, és akkor oda a meglepetés – mesélte Balambér.

-  Nagyon ügyesek agytok, köszönöm szépen, szuper ajándékot készítettetek! – dicsérte meg a két kiskutyát Nagymama – de most már biztosan átfáztatok, gyertek, főzök nektek egy finom meleg teát.

Azzal Tóbiás és Balambér helyet foglalt Nagymama kanapéján, és elszürcsölték a finom gyümölcsízű teát. Később Édesapa értük jött, mert már kezdett sötétedni, és együtt hazasétáltak. Otthon Tóbiásékat is meglepetés várta. Az udvaron az ő hóemberük mellett ott volt egy másik is!

Tóbiásékat otthon meglepetés várta

Ez a hóember viszont egyáltalán nem volt szokványos: fejen állt, lábai az égbe meredtek. Tóbiás és Balambér jót kacagott, amikor meglátták. Bizony vicces látványt nyújtott a furcsa hóember. Amikor bementek a házba, elmesélték Édesanyának, hogy sikerült a meglepetés Nagymamánál, majd készülődtek a lefekvéshez, hogy kipihenjék magukat és felkészüljenek a másnapi kalandokra.

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történtünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!