Az első rész tartalmát ITT olvashatja el. 

A középkategóriás modellt 800 ezer forintért adták el, majd néhány hét múlva ugyanazt a kocsit 1,199 millió forintért hirdették 163 ezer kilométeres óraállással. Ezt olvasva az új és használt kocsikat is forgalmazó negyedszázados Autó Máté Kft ügyvezetője, ifjabb Máté Márton a Btk 348-as paragrafusa Gépjármű kilométerszámláló-műszer által jelzett érték meghamisítására hivatkozva 2015 márciusában feljelentést tett a rendőrségen, bűncselekmény megvalósulásának gyanúja miatt, ám más hasonló ügyekhez hasonlóan itt sem történt semmi. A szakember szerint a hatóságok nem tudják értelmezni a törvényt és bizonyíthatóság hiányára hivatkoznak tologatják az aktákat.

Rögzített futásteljesítmény

Hosszú távon az is segítheti a piac megtisztítását, hogy 2012 januárjától a járműnyilvántartásban rögzítik a kocsik futásteljesítményét a forgalomba helyezésekor, a műszaki vizsgák és a honosítási eljárások idején. Így visszamenőleg ellenőrizhető, mikor, mennyit futott az adott kocsi. A rendszer működik, de még nem teljesen hatékony: az adatbázisban csak 2012-től szerepelnek az óraállások, ráadásul a külföldről behozott autók­ esetében már csak az esetlegesen visszatekert állapotot rögzítik. Ezzel együtt tény, hogy a rendszer hasznos és jól működik. A tavaly október óta elérhető online adatlekérdező szolgáltatást 84 ezer alkalommal használták az ügyfelek.

Az már más kérdés, hogy történt olyan eset is, amikor épp a csalók miatt létrehozott adatbázis babrált ki a gyanakvó autóvásárlóval. Az érdeklődő – átveréstől tartva – 25 ezer forintért bevizsgáltatta a kiszemelt kocsit egy szakértővel, aki mindent rendben talált. A vevő azért a biztonság kedvéért lekérdezte a járműnyilvántartóból is az autó paramétereit. Meglepetésére kiderült: a kocsi óraállása a 2013-as adatrögzítéskor 80 ezer volt, 2014-ben pedig 60 ezer.

Bár az eladó előbb döbbenten bizonygatta, hogy nem tekerte vissza az órát, és alighanem adminisztrációs hiba történt, a vevő elállt a vételtől. Kár volt. Mire kiderült, hogy tényleg csak elütötték az adatrögzítők az óraállást, már megvette más az ő pénzén vizsgált, ellenőrzött autót. Amit azóta is mindenkinek ajánl, mert valóban megéri, hiszen alapos munkát végeztek szakemeberei.   

Importált bajok

Egy országnak sem lehet érdeke olyan adórendszer, amely a környezetet erősen szennyező autók tömeges behozatalára és üzemeltetésére ösztönöz, márpedig napjainkban épp ez tapasztalható. Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke szerint a magyar szabályozás ellentmondásos, mert annak alapján végeredményben minél régebbi és minél több káros anyagot bocsát ki egy jármű, annál kedvezőbb a teljesítményadó díjtétele. Az elnök szerint az lenne a helyes, ha az új és tisztább üzemmódú autókra kellene kevesebbet, a régiekre többet fizetni. A tényleges kibocsátási értéknek megfelelően kellene megszabni az adót, ami valamennyi zöldrendszámos autó eseté­ben nulla értéket jelentene. A belső égésűek kategorizálása pedig már nemcsak szakmai és környezetvédelmi, hanem politikai kérdés is, ahogy korábban a kétüteműek korlátozásának lehetősége is az volt.

A használtautó-import a 2002-es százezer darabról 2005-re tízezernél kevesebbre esett, mivel akkor még jól fogytak itthon az új kocsik. Aztán beütött a válság, ami miatt az új autót vásárlók száma 2009-ben ötvenezerre zuhant. Márpedig aki nem vett újat, az nem adta el a régit, vagyis megszakadt a cserelánc, és kiapadt a használt-kocsi-forrás – emiatt pedig újra nőtt az igény az importált használtakra.

Tavaly már 125 ezer kocsit hoztak be, az idei előrejelzések pedig 160 ezerről szólnak, ami épp kétszerese lesz az új kocsik számának. A kínálat így is elmarad a kereslettől, ami persze drágulást hozott. Ennek elsődleges oka, hogy az osztrák, német és olasz használtkocsi-piacot megszállták a román, bolgár, szerb, ukrán és lengyel nepperek is, amit nemcsak az autópályák trélerkonvojai, de a statisztikák és beszerzési források szűkülése és az árak emelkedése is jelez. Vagyis egyre öregebb és rosszabb állapotú kocsikat lehet kapni a korábban megszokott árakon. Nyolc éve a használt importautók 75 százaléka hatévesnél fiatalabb volt, ma 75 százalékuk tíz évnél öregebb.

Pörgő órák, helyben járó zsaruk

Börtön jár 2013 óta a kilométeróra manipulálásáért, de ez nem sokat ér a csalók ellen: három év alatt csupán három ügy zárult vádemeléssel. A BTK szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a járművek kilométerórájának manipulálása, visszatekerése, de a csalóknak nem kell különösebben félniük a lebukás utáni felelősségre vonástól. Ezt jelzik legalábbis az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vonatkozó adatai: az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikából származó adatok szerint 2013-ban, a szigorítás évében egyetlen eljárás sem indult kilométeróra-manipulálás miatt. 2014-ben már 19 ilyen bűncselekményt „regisztráltak", de abban az évben nem akadt egy sem, amelyik vádemelésig jutott volna. 2015-ben már 72 hamisításra derült fény, s ebben az évben már volt eredmény, igaz, meglehetősen szerény. Tavaly három ügy vádemelésig jutott. Az idén júliusig 41 bűncselekményt regisztráltak, de újabb vádemelés nem történt.

Továbbra is elsősorban feljelentés, emiatt az esetek többsége titokban marad. Mert ha valaki még a vásárlás előtt – például egy szervizben, alapos átvizsgálás során – deríti ki, hogy „pörgetett" az óra, egyszerűen eláll a vételtől, és aligha tesz feljelentést. A csalásra sok esetben egyáltalán nem vagy csak hónapokkal, netán évekkel a vásárlás után derül fény, akkor pedig már hiábavalónak tűnhet a feljelentés. A tudatos megtévesztés és az elmaradt szervizelés költségei pedig olykor többe fájnak, mint a megvásárolt használt-autó ára.  

Boros Jenő-Boda András

Megjelent a Népszabadságban