Gőzgépes gépészkedés, tudás, oktatás                                                  A szerző felvételei

Az iparosodás kezdetén a gőzgépkezelőt a „gépészt” a gőzgép működésének minden részletére megtanították, arra is, hogyan adja tovább tudását. Napjainkra alaposan átalakult az oktatás, mert már csak tankönyvből és olykor csak billentyűzet használatra oktatják a hallgatókat, pedig a tudást a gép, az eszköz hordozza. De természetesen a technika fejlődésével már nem lehet cél a teljes körű és részletes ismeret elsajátítás követelménye.

A műszaki múzeum a következő évtizedben fog még inkább felértékelődni, és ez nem elfogultság Dr. Hentz Károly részéről, hiszen nyolcvanas évektől folyamatosan oktat, miközben mérnöki munkájában is megtapasztalta a technikatörténet ismeretét. A Gödöllő Szent István Egyetem Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumának igazgatója még tudja és tanítja, hogyan működik egy klasszikus erőgép, miközben tervezett is ilyet.

Családi örökség a gépszeretet

Hentz Károly édesapja mezőgépész volt, a gépszeretet meghatározta életét. Olyan műszaki szakember lett, aki felismeri, elfogadja, fontosnak tartja a műszaki kultúra megőrzését. Pályaválasztása ösztönös volt, hogy mezőgazdasági gépészmérnökként kezdett, oktatott gépszerkezettant, konstrukciós ismereteket, valamint számítógépes high-tech technológiákat is tanított. 1980-ban szerzett mérnöki, majd közgazdászi és tanári diplomát. A gödöllői egyetemi anyaintézménye mellett meghívott oktatóként tanított a BME-n és a KÖZGÁZ-on és ma is oktat az ELTE-n

Először a mezőgazdasági műszaki szerkezettant oktatta, majd a következő évtizedben a korszerű tervezési ismereteket, többek között a számítógépes tervezés technológiáit. Manapság az agrár- technikatörténet, a műszaki kultúra és persze a régi gépek, a műszaki múzeumi technológiák az oktató diszciplínái.

Szabadkőműves titkok

Egykor a gödöllői gépészkar-alapító Váradi János professzor is meghívta előadónak és bár elsőre vállveregetősnek hangzott, de dicséretnek szánta, hogy neki múzeumot kell vezetnie: Dr. Hentz Károly azóta meggyőződött arról, hogy ez így van. Az immár közel másfél évtized alatt sikerült társadalmi támogatottságot szereznie, holland, dán gazdák jöttek megnézni a gépeket, sőt vásárlási ajánlatot is tettek, de a múzeum nem piac. Műtárgyak esetén eleve nehéz értékét meghatározni, hiszen bármely múzeumban őrzött cserépedény is kincs, különösen, ha egyke, ám ha később kiásnak egy azonosat, máris leértékelődik.

Napjainkban több mint 400 magyar magángyűjtővel tartja a múzeum a kapcsolatot. Igen vegyes a kép, de a lényeg, hogy ha nem is mindig szakszerűen, de legalább megőrzik a gépeket. Úttörő volt a bokori traktormajális, hasonló rendezvényből már szinte minden hétre jut az ország különböző területein, többnyire falunapok keretében.

Traktorgyűjtők társasága

Rendszeresen, immár kilencedik alkalommal találkoztak idén a múzeumban a magánygyűjtők, akik lelkesek, de kollekciójukban nem minden darab autentikus. Ráadásul hiába próbál az igazgató segíteni a magángyűjtemények felmérésében, a tulajdonosok óvakodnak a nyilvántartástól, mert a regisztrálás esetleg korlátozná értékes darabjaik külföldre történő értékesítését. Pedig tényleg sok az olyan műkincs szintű mezőgazdasági eszköz és különösen traktor, mely védettséget érdemelne, de éppen ez az, ami miatt sokan inkább titokban tartják gépeiket.

A találkozók eredményeként kezdik felismerni a magángyűjtők, hogy a Szakmúzeum nem vetélytárs, hanem támogató partner országos szakmúzeumként állandó gyűjtemény kezelőként, más a feladata. Az idei kétnapos konferencián volt képzés, restaurálás, technikatörténet, megemlékeztek jeles évfordulókról, és itt hirdették meg az éves programokat, egyeztettek az időpontokról, valamint az Év gyűjtője kitüntető cím átadására is sor került.

Rossz vasként vette, kapta, mezőn találta

Gyakori vélekedés: „a magángyűjtő azt csinál, amit akar gépével”, ezért sokszor a látvány és show-elem a fontosabb a tulajdonos számára, mint a valódi értékmegőrzés. Dr. Hentz Károly szerint nem mindig kell működőképessé kell tenni valamit, a lényeg az állagmegóvás, a korhűség és az eredeti állapot. Ez is jelzi, hogy jól kiegészítik egymást a közösségi rendezvények, ahol a fontos szerepe van a technikatörténet megismerésének. Már csak azért is, mert a magántulajdonban lévő darabok esetében nehéz ügy az eredetvizsgálat. A származási magyarázatokban sokszor szerepel, hogy „rossz vasként vette, kapta, mezőn találta.”

A „listázástól” való félelem egyébként is alaptalan, mert ma is létezik olyan jogszabály, mely szerint harminc évnél öregebb traktorokat nem lehet külföldre értékesíteni engedély nélkül, mert védett darabok. Azt is kevesen tudják, hogy akár a szomszéd is kérhet műtárgyvédelmet, ami egyébként éppen hogy nem sértené, hanem segítené a műtárgy szakszerű leltározását, a legalizálás és a minősítő tanúsítvány pedig az értékét növelné. Nem véletlen, hogy egyre több az olyan tudatos gyűjtő, aki felismeri a szakszerű nyilvántartás fontosságát és a lehetőséget. Egyre több gyakoribb a segítségkérés a múzeumtól jármű esetében típusbizonyítvány megszerzéséhez, ami például elengedhetetlen a veterán minősítéshez.

Állami múzeumok és magángyűjtemények

Az igazgató tudja, hogy a muzeológia soha nem volt gazdaságilag rentábilis tevékenység – ez kultúrállamokban igényként sem fogalmazódik meg - Nehéz is lenne gazdaságilag önfenntartóvá lelni tenni a műszaki gyűjteményeket, mégis örömteli és fontosnak tartja, hogy Magyarországon már 10-12 agrár-technikatörténeti magánmúzeum is látogatható. Az államilag hivatalosan is agrártechnika-történetinek minősített gödöllői és mezőkövesdi gyűjtemények mellett örömteli, hogy van néhány gazdasági szervezet által működtetett gyűjtemény, például a mosonmagyaróvári Kühne, a győri Rába és Bólyi Bonafarm területén, meg néhány szakközépiskolai oktatási központban: Zircen, Vépen, Csornán.

Tudástranszfer és tudatosság

Dr. Hentz Károly mindig is a mérnöki munka csúcsának tartotta a mérnöki tervezést, stratégia alkotást és az oktatásban a mérnöki gondolkodásra nevelést tartotta fontosnak. A felsőoktatási rendszer az elmúlt évtizedekben átalakult, a régi egyutas főiskolai-egyetemi képzésnek és a mai kreditalapú képzésnek is vannak előnyei és hátrányai. A gond inkább az, hogy a mai oktatási rendszer biztosította nagy szabadságot kevés hallgató tudja kihasználni, pedig előnyös a szakok közötti átjárhatóság. Dr. Hentz Károly szerint nagyobb arányú lehetne a tudatos szakmát választó és tanuló hallgatók száma, sajnos akad még olyan hallgató is, aki nem tudja, hogy mivé szeretne válni. Pedig az oktatási ismeretanyag és az oktatástechnológiák lényegesen bővültek, a tudástranszfernek köszönhetően is szélesebb az ismeretelsajátítás lehetősége, de alaposan átalakult az ismeretigény és csökkentek a tárgyi ismeretek. A klasszikus oktatási szemlélet szerint az adott szakembernek minden általa használt eszköz, gép működését részletesen ismerni kellene, de ma már ez nem reális elvárás, mert a tudástömeg növekedésével nem lehet minden ismeretet elsajátítatni a hallgatókkal.

Napjainkban már nem lehet „gőzgépes metódus” szerint oktatni, túl komplikált lett a műszaki világ. Az ember nem tudja befogadni a bővülő ismereteket: amit húsz éve egy ember képes volt elmagyarázni, arra esetenként ma 12 team sem képes. Igazából még nem alakult ki az az oktatási és ismeretátadási stratégia, amely a mai komplex rendszerek működtetésének ismereteit hordozza.

Járművek

Édesapja Danuviáján tanult meg motort szerelni Hentz Károly, aki aztán a honvédségnél vezetett és szerelt Csepelt, GAZ-t, szervó nélküli KRAZ-t, T55-ös harckocsit. Buldogfülkés Csepelen kapott műszaki tartalékos kiképzést. Első saját kocsija Trabant 601-es volt, majd két Lada 1300-as következett, jelenlegi autója az immár negyedik Ford Mondeo, melyet 2 literes dízel hajt. Zenében mindenevő, mindig hallgat valamit.

Dr. HENTZ Károly

Születési helye, ideje: Csorna, 1956.08.21.

1986-98 GATE Mezőgazdasági Géptani Intézet tudományos munkatárs

1998-2003

2002-2011

GATE MGTI egyetemi adjunktus

GATE Kht- Kft ügyvezető igazgató

2003- Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti

Szakmúzeum igazgató

2006- Gyakorlati Képzési és Szaktanácsadási Központ,

igazgató

Munkahely: Szent István Egyetem

Munkaköre:

SZIE Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti

Szakmúzeum igazgató

SZIE Gyakorlati Képzési és Szaktanácsadási Központ

igazgató

Vezetői beosztásai:

Géptani Intézet, Műszaki Informatikai Laborvezető

CAD-CAM laborvezető oktató, CAE laborvezető

GATE Kht ügyvezető igazgató

Műszaki és Szolgáltató Tanüzem vezető

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum

igazgató

Gyakorlati Képzési és Szaktanácsadási Központ, igazgató

Dr. Hentz Károly szakképzettsége, tudományos fokozata:

1974 Érettségi, középfokú mezőgazdasági gépész

1980 Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök

1983 Agrár-gépész gazdasági szakmérnök

1985 Mezőgazdasági műszaki doktor

1986 Agrár szakközgazda

1988 CAD- CAE oktató(AUTODESK LONDON)

1992 Szaktanácsadó vezető oktató

1993 Marketing Logisztikai Menager

1996 Távoktatási tananyag fejlesztő

1997 Multimédia fejlesztő

1999 ProEnginer fejlesztő

2001 SoliEdge vezető oktató

2004....Műszaki muzeológus

2014 Közgyűjteményi menedzser

Főbb kutatási területek:

Mezőgazdasági gépek szerkezete, fejlesztése;

Növénytermesztés gépei;

Műszaki fejlesztés, stratégiai tervezés;

Magyar agrár–technikatörténet.

Összes publikációk száma: 117

Publikációk:

Magyar mérnökök az agrártechnika történetében Kreatív

Magyarország Mérnöki Tudás - Múlt, Jelen, Jövő BME, Budapest 2012

Mérnöki Tudás – Mérföldkövek a magyar agrártechnika

történetében konferencia előadás, kiállítás: Kreatív Magyarország

Mérnöki Tudás - Múlt, Jelen, Jövő, SZIE Gödöllő, 2012

A magyar traktorgyártás története, 100 év - 100 magyar traktor

Mezőgazdasági Eszköz és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum

kiállítás, kiadvány, Mezőkövesd 2016-2017.

A SZIE Gépészmérnöki Kar 65 éve kiállítás, Gödöllő Szent István

Egyetem 2017

Bemutatkozik a Wöhler malomtörténeti gyűjtemény időszaki

kiállítás 2017

Magyar Tudósok és Feltalálók kiállítás, Gödöllő Szent István Egyetem 2017

Főbb szakmai referenciák:

AutoCAD oktató laboratórium kialakítása GATE Matematikai és

Számítástechnikai Intézet, 1989.

CATIA Mérnökinformatikai Laboratórium létesítése,

Gépészmérnöki Kar Géptani Intézet, 2001.

Mérnökinformatikai Központ tervezése, részvétel a

megvalósításban, Gépészmérnöki Kar, 2003.

AGRIEXPO Agrár Műszaki kiállítások megvalósítása. Géptani Intézet

2000-2009.

Magyar traktorgyártás története állandó kiállítás kurátor SZIE

Mezőgazdaági Eszköz és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum 2003.

Intervenciós gyűjtő gabonatárházak technológiai tervezése

kivitelezése (1millió tonna kapacitás, Dunaújváros, Gyomaendrőd,

Foktő, Adony 2003-2009)