biztosítás

Új európai terméktájékoztató a biztosítóknál

2018.01.13.

Januártól az EU rendeletének életbe lépése a hazai társaságokat is arra kötelezi, hogy minden, befektetési elemet tartalmazó biztosításhoz egy új információs anyagot tegyenek elérhetővé a potenciális ügyfelek részére. Az alig három oldalas, úgynevezett Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentumba (KID) jelentős mennyiségű adatot kellett belesűríteni. Ezeknek a helyes értelmezése a pénzügyekben járatosabbaknak is komoly kihívást jelenthet, és számos félreértésre adhat okot – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Az 1286/2014/EU – ismertebb nevén PRIIPS – rendelet nyomán unió-szerte kötelezővé tett tájékoztató anyag hazánkban nem minden előzmény nélküli. Bizonyos értelemben Magyarország a MABISZ által 8 éve önkéntes alapon bevezetett, majd törvényi erővel kötelezővé tett Teljes Költség Mutató (TKM) kidolgozásával megelőzte a többi tagországot. Ugyanakkor a KID lényegesen többet jelent egy új mutatószámnál. A háromoldalas dokumentum alapvető célja, hogy a befektetési elemeket tartalmazó pénzügyi termékek egyértelműen összehasonlíthatóvá váljanak kockázat, költségvonzat és várható eredmény tekintetében. Egyértelmű előnye, hogy nem szükséges minden egyes termék esetében akár több tíz oldalas feltételrendszereket átbogarászni, segítségével relatíve gyorsan mérhetők fel akár az összetettebb termékek alapvető paraméterei is. „Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a KID lényegében egy szerződéskötés előtti tájékoztató, nem a konkrét biztosítási szerződés adatait tartalmazza, hanem elsősorban a befektetési döntés meghozatalában segít” – figyelmeztet Kozek András, a MABISZ Életbiztosítási tagozatának elnöke.

Ennek megfelelően a KID tartalmazza az adott termék pár mondatos leírását, melyből kiderül annak célja, időtartama, a biztosítási szolgáltatások és költségek, továbbá az is, kinek szánják. Az alapvető információkat a termék kockázati mutatója követi, ez egy egyszerű, egytől-hétig terjedő skálán megállapított szám. Ez a termékben foglalt befektetői kockázatokat sűríti egyetlen számba, s a kisebb szám alacsonyabb kockázatot jelent. Mindenképpen megemlítendő, hogy ez a mutató egységes számítási szabályokon alapul. Ezeknek szubjektív eleme nincs, így a kockázat valóban összehasonlíthatóvá válik.

Komolyabb értelmezési nehézségek az úgynevezett teljesítmény forgatókönyveknél kezdődhetnek. Ezek lényegében azt hivatottak felvázolni, hogy ugyanakkora befektetett összeg esetén mekkora hozamokkal lehet számolni egy évre, az ajánlott tartási időre, illetve annak a felére, eltérően alakuló piaci körülmények között. Fontos megemlíteni, hogy ezeknek a hozamoknak a számítása szigorúan kötött metóduson alapul. Ez a jövőbeli feltételezett hozamkilátásokat a múltbéli teljesítményekre alapozza, így a bemutatott érték nem minden esetben mutat hiteles képet. A hazai piacon is találunk olyan befektetési eszközt, amelynek a magas tényhozamait reálisan nem lehet elvárni a jövőben. Ennek kifejezésére azonban a számítási metodika nem ad lehetőséget, azaz könnyen irreális elvárásokat kelthet az ügyfelekben. A KID-ben leírtaknál részletesebb magyarázatot érdemelnek akár a mérsékelt forgatókönyvekben megjelenő hozamok is, amelyeket már valamennyi felmerülő költség levonásával tüntetnek fel.

A költségek részletezésénél egy új mutató is bevezetésre került. Az úgynevezett RIY (Reduction in Yield) a hozamcsökkenés mértékét mutatja meg a már ismertetett időintervallumokra. Jellegéből adódóan ugyan nagyon hasonlít a már jól ismert TKM-re, ám módszertanuk több ponton is különbözik egymástól. „Habár az értelmezhetőség szempontjából valóban jobb lenne, ha csak egy mutató lenne jelen a piacon, a rövid bevezetési határidők miatt esélytelen volt a megfelelő RIY hatástanulmányok elkészítése” – emeli ki Kozek András.  „Legkevesebb 1-2 évnyi tapasztalatra lesz szükség ahhoz, hogy a TKM és a RIY viszonyáról döntés születhessen” – tette hozzá.

Összességében elmondható, hogy a KID helyes értelmezése egy tanulási folyamat eredménye lesz, aminek még nagyon az elején járunk. Szabályozásbeli finomításokra, korrekciókra is számítani lehet. A befektetési alapkezelő szektor ráadásul 2020-ig még a korábban rendszeresített KIID dokumentumot (Kiemelt Befektetői Információk) alkalmazza, amely több ponton is eltér a KID-től. Így például a költségek nem tartalmazzák a tranzakciós költségeket. „A biztosítási szektorra jutott a zászlóvivő szerepe. Bízunk benne, hogy a sajtóval együttműködve minél gyorsabban ki tudjuk alakítani a megfelelő gyakorlatot és a jó értelmezés felé tudjuk terelni az ügyfeleket” – jelentette ki a MABISZ Életbiztosítási tagozatának elnöke a szövetség hétfői sajtórendezvényén.

 

Az oldal fő támogatója

 

2018.10.22
A Mercedes-Benz az egyik legszínesebb standdal büszkélkedhetett a Párizsi Autószalonon. A csillagos....
2018.10.22
A BelkaCar moszkvai carsharing cég bejelentette, hogy 150 KIA Rio X-Line gépkocsival bővült a....
2018.10.22
Jovcho Savov Bulgáriából küldte rajzát az Autós Nagykoalíció és az autoszektor.hu karikatúra....
2018.10.22
Kínai partnerével, a SAIC-cal közösen olyan autógyárat épít a Volkswagen Kínában, ahol kizárólag....
2018.10.22
Környezetbarát és költséghatékony, ugyanakkor Magyarországon egyelőre kevésbé elterjedt a....
2018.10.22
A franciák a múltban vájkáltak, vajon hogy fogadták annak idején az emberek a szigorú....
2018.10.22
A mangalicakolbász-gyúró versenyre is sokan neveztek, a Csabai Kolbászfesztivál Munkácsy-sátrában....
2018.10.22
Az autós szakmában gyakorlatilag egyetértés van abban, hogy egy jó használtautó stratégia nélkül....
2018.10.22
A 22. Csabai Kolbászfesztivál zárónapja a mangalica jegyében zajlik. Ennek az őshonos magyar....
2018.10.22
Az idei évtől egy speciális diagnosztikai eszközt tett elérhetővé márkakereskedőinél a Toyota hazai....