közelekedésbiztonság

Villámhárító - autósok vs. kerékpárvezetők 2. rész

2015.09.02.

Sorozatunk előző részében tulajdonképpen belevágtunk a téma kellős közepébe, ami valahol nem véletlen, hiszen az autós embernek nap, mint nap sávtársa lehet egy kerékpáros. A kérdéskör további vizsgálatát oknyomozás jelleggel folytatjuk.

Míg a nyugati nagyvárosokban már évtizedekkel ezelőtt is természetes volt a kerékpáros közlekedés, addig – kis túlzással - nálunk a vidék sajátja volt ez a helyváltoztató forma. Azonban a honi urbanizáció fejlődésének felgyorsulásával, az autók számának növekedésével, az egyre nagyobb dugók kialakulásával szinte törvényszerű volt, hogy az alternatív megoldások előtérbe kerüljenek.

Mindezek mellett természetesen az állapotok normalizálása is napirendre kerül. Az autók kiszorítása a belső kerületekből, a parkolás és annak borsos díja is hozzájárult ahhoz, hogy a kerékpáros közlekedés hamar teret nyerjen. Dormán Emesével, a Magyar Kerékpárosklub kommunikációs vezetőjével a hazai kerékpáros közlekedés hajnalártól indítottuk a beszélgetésünket.

A kerékpározás hihetetlenül fejlődik, nem csak az eszközök modernizálódtak, hanem a feltételek is jelentősen javultak. A múltban a kerékpár jellemzően csak egy közlekedési eszköz volt vidéken, ma már sport és hobbi jármű és a nagyvárosokban, jellemzően Budapesten is nagyon elterjedt a használata. Kimutatható, hogy mikor történt pálfordulás a használati szokásokban?

 „A Critical Mass felvonulásoknak ebben bizonyára nagy szerepük volt, hiszen végre téma lett a biciklizés, és sokan kipróbálták, milyen a budapesti közutakon biciklizni.
Jellemzően Budapestre és néhány nagyvárosra igaz ez. Azonban vidéken: az Alföldön, a Kisalföldön, Kelet-Magyarországon mindig is magas volt az arány korábban is.

Egyébként rendszeres reprezentatív felméréseket végzünk, és szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy kerékpáros nagyhatalom vagyunk. Az EUROSTAT adatai alapján Európában csak Hollandia, Dánia és Finnország előz meg minket.

A fejlődés leginkább Budapesten látható és érezhető, de ez az országos arányt egyelőre csak kismértékben növelte. Számokban ez úgy néz ki, hogy idén a második negyedévben az országos szintű használati arány 46% volt, Budapest pedig rekordot döntött: a fővárosi lakosság 27%-a használta kerékpárját 2 hét alatt legalább egyszer.

Mi az oka, hogy egyre több a kerékpár az Ön véleménye szerint. Elsősorban költséghatékony közlekedési eszköz, vagy a “zöldtudatos” gondolkodásmód miatt használják egyre többen?

Kutatásaink azt igazolják, hogy a napi mozgásigény, sportolás fontossága döntési tényező (nem kell plusz időt és pénzt rászánni). Továbbá a gyorsaság és kiszámíthatóság nagyon fontos szempont a napi közlekedésben (mindig ugyanannyi idő A-ból B-be eljutni biciklivel, szemben a többi közlekedés eszköz kiszámíthatatlanságával, különösen a budapesti dugókat).
De az is közrejátszott, hogy az ár-érték arányban sokan nem tartották vonzónak a tömegközlekedést (elsősorban Budapesten,) ezért váltottak bringára. A környezetvédelem az utóbbi 3-4 évben lett fontos szempont.

Emellett tapasztalható egy nemzetközi trend, melynek része Budapest (de néhány más magyarországi város is). Ebben fontos a tudatosság, a zöld gondolat, a környezetkímélő megoldások, és az is fontos, hogy bringázni divatos, és divatos ruhákban is lehet, nem kell speciális védőfelszerelés és ruházat.

Látszólag marginális a kérdés, és talán nem is szorosan a témához tartozik, de azért kerékpárral munkába járni azért mégis csak szó szerint izzasztó dolog. Egyik munkaadó sem veszi vagy venné szívesen, ha munkatársa hátán már hétóra tízkor egy nagy izzadságfolt lenne.

„Itt válhat komplexé a dolog, ugyanis a közlekedési kultúra közös ügy. Nem csak a közlekedésben résztvevők defenzív felfogása, az egymás iránti lojalitása vagy a jogszabályok és rendelkezések módosítása mozdíthatják előre, hanem például az is, ha a munkahelyek, intézmények, iskolák is támogatják. Például azzal, hogy kialakítják az ehhez kapcsolódó feltételeket - például van tisztálkodási lehetőség, parkoló – és támogatják a kerékpárral érkezőket. Hiszen statisztikák bizonyítják, érdemes: a kerékpárral járó munkavállalók hatékonyabbak, kevesebb betegszabadságot vesznek ki, és persze környezetüket sem terhelik. Egyébként ez nem példa nélkül dolog, itthon is számos kerékpárbarát cég van, akik nem csak a tárolókat vagy biztonságos kerékparkolókat biztosítanak, hanem aktívan tesznek is azért, hogy többen váltsanak két kerékre.

De, ha már így elkalandoztunk, minden korábban említett kerékpáros nagyhatalom kidolgozott már ösztönző rendszereket a kerékpáros munkába járás népszerűsítésére. De hadd említsek meg egy francia példát, ami első a maga nemében: ott ugyanis van olyan munkaadó, aki konkrétan fizet azoknak, akik bringával járnak a munkahelyükre. A 25 eurocentes kilométerdíj az év végére elég szép summát tehet ki. Ez egy elég jó ösztönző rendszer.”

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.03.29
Egy 165 járműből álló, 7 millió font (3,27 milliárd Ft) értékű bZ4X-flottát rendelt a WeFlex, amely....
2024.03.29
Korlátozott példányszámban gyártott veterán Peugeot 205-ös került kalapács alá az angliai....
2024.03.29
- Több mint öt hónap és a szakszervezetekkel lefolytatott tizenöt tárgyalási forduló után egyoldalú....
2024.03.29
Az M3-as autópályán, a keleti országrész felé rendkívül erős a forgalom. Gödöllőtől Bagig 20 km-en....
2024.03.29
A megszokott programok, és a felhőtlen jókedv mellett, idén néhány különleges látványossággal is....
2024.03.29
A világ legsikeresebb üzleti limuzinjának nyolcadik nemzedéke maradéktalanul meggyőzte a nemzetközi....
2024.03.29
Több szempontból is sokat fejlődött és ezért pozitívan értékeli a Formula 4 Winter Series-ben....
2024.03.29
- A nehéz-tehergépjárművek hétvégi forgalomkorlátozása a húsvéti hétvégén összesen 72 órán át lenne....
2024.03.29
Egyelőre csak koncepció formájában látható az első elektromos Isuzu D-Max pickup, de valószínű nem....
2024.03.29
A magyar rendőrök a francia hatóságok által körözött járművet foglaltak le Csanádpalota autópálya-....