A Skoda Octavia sportváltozatából, az RS-ből három generáció alatt 165 ezer példány készült, ebből 58 ezret tesz ki a 2013 óta kapható harmadik nemzedék. Eddig még soha nem lehetett összkerékhajtást rendelni a típushoz, de mostantól ez megváltozik. Kizárólag a dízelmotoros, duplakuplungos automatizált váltóval szerelt változathoz érhető el az új extra, ami a Skoda szerint nem csak a kocsi vezetési élményét teszi élvezetesebbé, de az aktív biztonságot is növeli. A 184 lóerős motor az összkerékhajtás nyújtotta jobb tapadás miatt jobb gyorsítási eredményre képes: 0-100 km/h-ra 8,2 helyett 7,6 másodperc alatt gyorsul fel a kocsi, viszont a 230 km/h-s végsebesség 228 km/h-ra mérséklődött. Nem változott az átlagfogyasztás nem változott, továbbra is 4,9 liter a hivatalos európai mérési ciklus (NEDC) szerint. A kétliteres dízelmotor 380 Nm-es nyomatéka már 1250-es fordulatszámtól rendelkezésre áll egészen 3250-ig. Az ötödik generációs Haldex-kuplungos összkerékhajtás alaphelyzetben csak az első kerekekre juttat a nyomatékból, de szükség esetén, például erős gyorsításkor egyenesben vagy szűk kanyarból kifelé menet a másodperc tört része alatt a hátsó tengelyt is bevonja a hajtásba. A 4x4-es Octavia RS kívülről nem különbözik a fronthajtású verzióktól, és a felszereltsége is egyezik: széria az XDS elektronikus differenciálzár, a progresszív kormányzás, a sportos hangolású futómű és a látványos optikai csomag az egyedi fényezésekkel.  

Az utolsó előtti futam nagy kérdése, hogy Matt Hall, aki bravúros repüléssel Spielbergben megszerezte első győzelmét, képes lesz-e megállítani a címvédő Paul Bonhomme diadalmenetét, illetve hogy az Ausztriában pórul járt Hannes Arch tudja-e tartani bronzérmes pozícióját. A 2015-ös idény utolsó előtti versenyhétvégéjén a pilóták a Forth Worth-i Texas Motor Speedway felett küzdenek meg a századmásodpercekért. A sorsdöntő futam eldöntheti, hogy az idei legsikeresebb versenyző, Paul Bonhomme aranyérmes helyről indul-e a Las Vegas-i idény finálén, vagy a fiatal ausztrál, Matt Hall be tudja hozni a csupán öt pontos lemaradását. – Korábban a dobogós helyekért küzdöttem, de az utolsó két futamon agresszívebb taktikát választottam – mondta Hall, hozzátéve, hogy idén a világbajnoki cím a cél. – Soha nem lehet tudni, hogy mi történik majd, melyik pilótával kerül szembe az ember. Ezért most inkább kockáztatok, mert rossz lenne, ha azért végeznék idén második helyen, mert visszafogtam magam – mondta az ausztrál, aki számos harci bevetésen vett részt Irakban, így magabiztosan érzi magát az olyan forró klímájú pályákon, mint a texasi Fort Worth. A tabella harmadik helyén álló Hannes Arch sokáig az élbolyban volt, és az idei szezon nagy esélyeseként tartották számon, ám budapesti győzelme óta elpártolt mellőle a szerencse: Ascotban cserbenhagyta repülőgépe, így rajthoz sem tudott állni a nyolcas döntőben, míg a spielbergi versenyen a 12. helyen végzett, így az utolsó két futamon nem szerzett pontot. Ennek ellenére továbbra is bronzérmes helyen áll 30 ponttal, ám a cseh Martin Sonka 23 ponttal szorosan a nyomában van. Arch mellett Kirby Chambliss-en is nagy lesz a nyomás a texasi versenyhétvégén, hiszen a helyi hős Ausztriában a harmadik helyet szerezte meg, így a nézők hasonlóan szép eredményre számítanak az amerikaitól. Besenyei Péter jelenleg a 12. helyet foglalja el a tabellán, ám az szezon legszűkebb fordulóit jegyző Fort Worth-i pályán szép esélyekkel indul új Edge 540 V3-as gépével, amely különleges szárnykialakításának köszönhetően a legélesebb kanyarokat is magabiztosan veszi.

A Lutz Pathfinder projekt célja egyelőre az, hogy teszteljék a jövőben bevezetni kívánt önjáró autók használatát mind technológiai, mind szociális oldalról. Összesen egyelőre három darabot helyeznek majd forgalomba, amelyeket az utazni kívánók egy mobil applikáció segítségével foglalhatnak le. Az új járgányokat az elmúlt 18 hónapban rakták össze. Hamarosan automata vezetőrendszerrel látják majd el őket, méghozzá az Oxford Egyetem mobilrobotikai csapata. Először azonban sofőrök irányítják őket azokon az útvonalakon, amelyeken maguktól is mennek majd. Ez tehát a betanítási fázis számukra. „Az önjárást” 24 km/h-s sebességgel kezdhetik majd meg a képzett operátorok szigorú ellenőrizete alatt. Ezek az emberek bármikor belenyúlhatnak az irányításba, ha szükségét érzik, tehát egyelőre talán még nem kell az intelligens autók lázadásától tartanunk.   (forrás: Miferfiak.hu)

Volt idő, amikor a hangvezérlésű technológiák arra kényszerítették felhasználóikat, hogy ugyanolyan kimérten és mesterkélten beszéljenek, mint a ‘My Fair Lady’ hősnője. A Ford és partnere, a Nuance Communications ezért úgy fejlesztette ki a SYNC rendszert, hogy az autósok természetes beszédstílusban kimondott parancsokkal kezdeményezhessenek telefonhívásokat, játszhassanak le zenéket, vagy kezelhessék a navigációt. A rendszer a bajorországi némettől kezdve a liverpooli angolig számos nyelvjárást megért, és néhány szó után felismeri – és megjegyzi – az autós sajátos beszédmódját. “Az emberek teljes joggal vélik úgy, hogy akcentusuk meghatározza az egyéniségüket. Praktikus ötlet tehát biztosítanunk, hogy ugyanolyan egyszerűen kommunikálhassanak autójukkal, mint a környékükön élő emberekkel, hiszen ez is hozzájárul a kellemes utazás élményéhez,” nyilatkozta Christof Kellerwessel, a Ford Európa elektronikus és elektromos rendszereit tervező részlegének globális főmérnöke. A világszerte immár 12 millió Fordban működő és 17 nyelvváltozatban* kezelhető Ford SYNC rendszerekben egy szótár található, amely az egyes szavak különböző kiejtési módjait tárolja; ezt az adatbázist a világ különböző tájain élő autósok segítségével sikerült létrehozni. A különböző nyelvek SYNC-szótárainak fejlesztése során a kutatók számos ország legtávolabbi szegleteibe is elutaztak, és felvételeket készítettek a legjelentősebb nyelvjárásokról, folyamatosan gyarapítva ezzel a hangadatbázist. Az Egyesült Királyságban a kutatók Londonban, Liverpoolban és Newcastle-ben különböző korú autósokat kértek meg arra, hogy olvassanak fel néhány bekezdésnyi szöveget, mondjanak néhány üdvözlő kifejezést, és soroljanak számokat. Ugyanígy jártak el Németországban is, amelynek 16 államában rengeteg nyelvjárás él – a torokhangú, reszelős ‘kh’ hangot használó erőteljes, pörgős északnémettől kezdve a dallamosabb déli bajorig. A sokféle nyelvjárás jól példázza az egyes nyelvek gazdagságát, s az akcentusokat felismerő és támogató hangvezérlés-techológia bevezetésével a Ford hozzájárul e sokszínűség megőrzéséhez. “A nemzeti nyelvek, például az angol, a francia vagy a német meghonosítása láthatóan csökkentette a nyelvjárások számát,” mondta el Dominic Watt, a York Egyetem nyelvtudományi tanszékének adjunktusa. “Pedig sok olyan vidék akad, ahol az emberek kifejezetten büszkék az akcentusukra. Ezért is fontos dolog egy olyan hangvezérlés-technológia, ami arra biztat minket, hogy a magunk módján beszéljünk, ahelyett hogy sablonos kiejtést erőltetne ránk.” Annak érdekében, hogy az egyes nyelvek különböző változatait hangfelvételen rögzíthessék, a kutatók a keleti parttól a nyugati partig bejárták az Amerikai Egyesült Államokat, Kínában pedig több mint 2000 különböző társadalmi osztályú és kiejtésű emberrel készítettek felvételeket – többek között pekingiekkel, akik elnyújtják a szavak végét, illetve déliekkel, akik hajlamosak elnyelni az ‘sh’ és az ‘s’ hangokat. A Ford a Nuance piacvezető hangtechnológiájával tervezte meg a SYNC rendszert, hogy az gyorsan alkalmazkodjon a vezető nyelvjárásához és beszédritmusához. Az autó gyújtásának lekapcsolása után a rendszer elmenti a fájlt a memóriájába. Ha ezután egy másik vezető használja a járművet, a berendezés frissíti a fájlt, hogy az ő beszédét is felismerje. “A különféle akcentusok felismerésével a SYNC lehetővé teszi, hogy a felhasználók magabiztosan kezelhessék eszközeiket és médiatartalmaikat, és a lehető legtöbbet hozhassák ki az autó által kínált lehetőségekből,” nyilatkozta Fatia Vital, a Nuance Communications autóipari és háztartási elektronikai részlegének igazgatója.