Szerző: Bánffi Tibor

A jövő városa

Ki ne ábrándozott már a jövőről. Ma már mindezt megteszi helyettünk a mesterséges intelligencia. Modellezhetjük a jövő közlekedési eszközeit, de a mindennapokba is betekinthetünk. Ehhez felhasználtam kedves barátom, Szűcs Pityu grafikus művész több évtizedes „álomvilágát”, alkotó munkásságát és stílusát.

A mellékelt képek az Szűcs István rajzainak az AI által feldolgozott látványvilágát, stílusát ötvözik. A képek az élet különböző epizódjait ábrázolják épületekkel, járművekkel, emberekkel, tanteremmel, lakótérrel stb.

A föld lakossága a 22. évszázadra eléri a 10-12 milliárd főt és ezen a szinten stabilizálódik, a reprodukciós ráta függvényében. A kontinens, elsősorban Afrika, mint lakatlan, de élhetővé tett sivatagos területe felértékelődik.

Élhetővé tett afriki sivatag

Afrika népessége 5 milliárd fő fölé emelkedik, ami ellensúlyozza Európa és Ázsia népességének csökkenését. Észak-Amerikát és Ausztráliát enyhe növekedés jellemzi. Dél-Amerika és Ázsia lélekszáma várhatóan stagnál. A lakosság több mint 90%-a városokban fog élni. Drasztikusan nő a 100 év feletti idősebbek száma. Felügyeletüket, kiszolgálásukat robotasszisztensek látják el.

A jövő közlekedésében nem lesz szükség saját tulajdonú gépjárműre. Teljesen autonóm mobilitási hálózatok jönnek létre, általánossá válik az önvezető autó, amely rendelésre házhoz megy. Fontos szerepet kapnak a mikrojárművek, mikroautók, melyek kielégítik a szabad mozgás iránti igényt. Különösen hasznosak lesznek a szórványos, kisebb településeken.

Járművek a városban

Megjelennek a dróntaxik, iránytaxik, amelyek az épületek tetején landolnak. Az integrált fel- és leszállópontokat a lakó- és irodaházak tetején alakítják ki, kiküszöbölve az utcai szintű torlódásokat.

Légi taxi állomás

Már a 21. század végére teljesen eltűnnek a belsőégésű motorral üzemelő járművek. A veteránok a múzeumok látványosságai lesznek. A 22. századra az autók nagy kapacitású energiatárolókkal, kvantum-akkumulátorokkal üzemelnek. A családi autók tágas, kényelmes utastérrel rendelkeznek.

A jövő családi autója

Töltési idő másodpercekre csökken, melyet indukciós technológiával ellátott utak is biztosítanak. A másik alternatíva a fúziós vagy hidrogén-alapú rendszer.

Lehetséges, hogy alakváltó karosszéria jelenik meg, amely a jármű aerodinamikája és formája a sebességnek, az időjárásnak vagy az utasok számának megfelelően dinamikusan formálódik. Ennek köszönhetően az autó akár a légtérben is repülhet.

A jövő alakváltó autója

A sebesség megszállottai extrém sportkocsik 500-600 km/órás száguldásával kizárólag vezetés élvezeti eszközei maradnak. A speciális járművek kizárólag erre a célra tervezett zárt versenypályákon élményparkokban közlekedhetnek. Ezen költséges szórakozást csak a jómódúak engedhetik meg maguknak.

Kalandpark a sebesség megszállottjainak

Nem lesznek autóversenyek etikai tényezők és a a fokozott kockázati fator miatt. A rajongók szimulált pályákon mérhetik össze tudásukat. A versenyeket az érdeklődők az otthonukban, és közösségi tereken követhetik valósághű holografikus kivetítőn.

A helyi autóbusz közlekedés kissé háttérbe szorul. Nem lesz menetrend, helyette a valós idejű igényekhez igazodó, önvezető, moduláris hálózat jön létre. Főleg a kisebb városokban, rövidebb – 100-200 kilométeres – úticélok esetén lesz nélkülözhetetlen a társas utazások esetén.

A jövő autóbusza

A tágasabb utastér, kevesebb, forgatható ülőhely fokozza az utazás élményét.

Az autóbuszokat információkkal szolgáló pályaudvarok fogadják, melyek segítenek a tájékozódásban.

A drón buszokat városnézésre és sétarepülésre is alkalmaznak. Az ablakok intelligens kijelzőként működnek, amelyek valós idejű információkat mutatnak a városról, az időjárásról, vagy teljesen átlátszóvá válva panorámaélményt nyújtanak.

A Metró továbbra is vezető szerepet játszik a tömegközlekedésben. Az alagutak falát borító intelligens nanobevonatok az utasok lépteiből és a vonatok rezgéséből nyernek részben energiát. Az állomások nem pusztán átszállópontok lesznek, hanem önellátó, vertikális városrészekké válnak, ahol bevásárlóközponok és szórakozó negyedek kapnak helyet.

Gyorsvasút

A gyorsvasutak sebessége eléri az 1.000 km/órát az alkalmazott a lebegtetett mágneses technika alkalmazásával.

Európát és Észak-Amerikát Atlanti-óceán alatti vákuumcsöves alagút köti össze. A kapszulák 3000 km/óra körüli sebességgel haladnak, így a menetidő 2 órára csökken a két kontinens között.

A vasúti hálózat automatizált, melyet irányítóközpontokban felügyelnek. A vasút részben kiváltja az országokon, kontinenseken belüli légi közlekedést. Előnye a nagy kapacitás és a gyors utascsere.

Gyorsvasút irányító központ

A következő rész a jövő áruszállítását, a vízi járműveket és a légi közlekedését mutatja be.

A vázolt jövőkép fikció, részben saját víziómat tartalmazza. Nem kell vele egyetérteni. Ha a jóslat nem jön be, utólagos reklamációt nem fogadunk el.

A képek forrása: Szűcs István „New World studio”, Gemini, chatGPT.