A Toyota Motor Europe, a BMW Group, a Bosch és a Repsol júliusban indította el azt a hat hónapos spanyolországi kísérletet, amelyben körülbelül húsz Toyota- és BMW-modell kizárólag 100 százalékban megújuló benzinnel közlekedik.

Húsz autó, hat hónap, hagyományos benzinkutak

A projekt különlegessége éppen az, hogy nem speciálisan erre a célra épített prototípusokat használnak. A Toyota ismertetése szerint meglévő Toyota-, Lexus- és BMW-modellek vesznek részt a tesztben, és a jelenlegi tankolási infrastruktúrát használják. A cél annak vizsgálata, hogyan működik a technológia valós közlekedési körülmények között.

Az autókba a Repsol Nexa 95 nevű, 100 százalékban megújuló eredetű benzinje kerül. A Repsol szerint az üzemanyag megújuló forrásból származó hulladékokból készül, és a hagyományos benzinhez képest életciklus-alapon több mint 70 százalékkal mérsékelheti a nettó szén-dioxid-kibocsátást.

A kipufogóból ettől még jön szén-dioxid

Itt azonban fontos különbséget tenni. A megújuló benzin nem változtatja zéró emissziós járművé a belső égésű motoros autót. Az üzemanyag elégetésekor továbbra is keletkezik szén-dioxid.

A klímaelőny az üzemanyag teljes életciklusából adódik. A fosszilis benzin olyan szenet hoz felszínre, amely geológiai időskálán hosszú ideje nem vett részt a légköri szénkörforgásban. A fenntartható megújuló üzemanyagok ezzel szemben biológiai eredetű hulladék- és maradékanyagokra épülhetnek, így az életciklus során számított nettó kibocsátásuk lényegesen alacsonyabb lehet.

A Repsol már 2025-ben megkezdte a 100 százalékban megújuló benzin ipari léptékű előállítását tarragonai üzemében. A vállalat szerint a Nexa 95 egyik legnagyobb előnye, hogy „drop-in” üzemanyag: a jelenlegi benzines autókban a motor átalakítása nélkül használható, és a meglévő üzemanyag-infrastruktúrával is kompatibilis.

A Bosch azt is ellenőrzi, mi került a tankba

A kísérletnek van egy kevésbé látványos, hosszabb távon mégis kulcsfontosságú eleme. A Bosch Digital Fuel Twin, vagyis digitális üzemanyag-iker technológiája követi és igazolja, hogy az autók valóban az előírt megújuló üzemanyagot használják.

A rendszer a járművekből, a töltőállomásokról és az üzemanyagkártyás tranzakciókból származó adatokat gyűjti és ellenőrzi. A Bosch szerint ezzel digitálisan dokumentálható az üzemanyag eredete és használata.

Ez azért válhat fontossá, mert ha a jövőben a szabályozás különbséget tesz fosszilis és megújuló üzemanyaggal működő belső égésű motorok között, hitelesen bizonyítani kell majd, hogy egy adott autó valójában mit tankolt.

2035 után sem feltétlenül tűnik el a belső égésű motor

A technológia politikai környezete is változik. Az Európai Bizottság 2025 decemberében olyan módosítást javasolt az új személyautók és kisteherautók szén-dioxid-szabályozására, amely szerint 2035-től a gyártóknak 90 százalékos kipufogógáz-kibocsátáscsökkentést kellene teljesíteniük, a fennmaradó részt pedig többek között e-üzemanyagok és bizonyos bioüzemanyagok használatából származó megtakarításokkal lehetne kompenzálni.

A Bizottság összefoglalója szerint a cél továbbra is az elektrifikáció ösztönzése, ugyanakkor nagyobb technológiai rugalmasságot adnának a gyártóknak. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy plug-in és mild hibridek, hatótávnövelős elektromos autók, sőt bizonyos belső égésű motoros járművek is szerepet kapjanak 2035 után.

Több százmillió autót nem lehet egyik napról a másikra lecserélni

A megújuló üzemanyagok legnagyobb érve azonban nem feltétlenül az új autókban rejlik. Európa jelenlegi járműállománya még hosszú ideig velünk marad. Ezeket az autókat az elektromobilitás terjedése önmagában nem teszi tisztábbá: csak akkor tűnnek el a kibocsátásaik, amikor végleg kivonják őket a forgalomból.

A megújuló benzin ezért egészen más problémát próbál megoldani, mint az elektromos autó. Nem új hajtásláncot akar építeni, hanem a már létező több százmilliós járműállomány karbonlábnyomát próbálja csökkenteni.

A valódi kérdés így már nem az, hogy működik-e belső égésű motorban. Működik. Sokkal inkább az, hogy előállítható-e elegendő mennyiségben, fenntartható alapanyagból és olyan áron, amely mellett tömegtermékké válhat.

Ha ezekre sikerül kedvező választ adni, az autóipari átmenet jóval összetettebb lehet annál, mint hogy a benzines autót egyszerűen felváltja a villanyautó. Lehetséges, hogy bizonyos esetekben nem maga a belső égésű motor tűnik el – hanem a fosszilis üzemanyag, amelyet több mint egy évszázadon keresztül elégettünk benne.