Az 1980-as évek közepén az autógyártók szinte versenyeztek egymással, hogy ki tud meghökkentőbb képet festeni a jövő közlekedéséről. A számítógépek egyre nagyobb szerepet kaptak, az aerodinamika pedig az autótervezés egyik legfontosabb szempontjává vált.

A Top Gear öt olyan, 1985-ben bemutatott tanulmányautót idézett fel, amelyek még ma is különlegesnek hatnak. A legérdekesebb azonban nem feltétlenül a formájuk, hanem az, hogy mennyi mai technológia előfutárai voltak.

Egy Buick, amelybe szinte be kellett mászni

A General Motors 1985-ben mutatta be a Buick Wildcat tanulmányautót, amely inkább tűnt űrhajónak, mint közúti járműnek.

A vezető egy előrebillenő üvegkupola alatt foglalt helyet, a hagyományos kormánykereket pedig küllők nélküli szerkezet helyettesítette. Az utastérben már videoképernyő is működött, ami akkoriban kifejezetten futurisztikus megoldásnak számított.

A meghökkentő külső alatt komoly technika rejtőzött: a középre épített, 3,8 literes V6-os motor 360 lóerőt teljesített, és mind a négy kereket hajtotta.

A Wildcat végül nem került sorozatgyártásba, de jól mutatta, hogy a gyártók már akkor is a digitális műszerfalak és a különleges kezelőfelületek lehetőségeit keresték.

Az 1985-ös Nissan MID4, amelyből soha nem lett sorozatgyártású sportautó. Fotó: Morio / Wikimedia Commons.

A Nissan már a Ferrarit vette célba

A japán Nissan ugyanebben az évben a frankfurti autószalonon leplezte le a MID4-et, amely középmotoros felépítésével és összkerékhajtásával az európai szupersportautókat célozta meg.

A háromliteres V6-os motorral felszerelt tanulmány különlegessége a HICAS négykerék-kormányzás volt. Bár a MID4 végül nem jutott el a kereskedésekbe, több műszaki megoldása később a Nissan 300ZX és Skyline GT-R modelljeiben is megjelent.

A brit MG EX-E szintén középmotoros sportautóként próbálta újradefiniálni a márkát. A 250 lóerős, háromliteres V6-os motorral szerelt prototípus formavilága ma is feltűnést keltene, de a szériagyártás végül elmaradt.

A Mazda MX-03 még tovább ment: négyszemélyes utasteret, összkerékhajtást, négykerék-kormányzást és 320 lóerős motort álmodtak bele. A repülőgépek ihlette vezetőfülke pedig egyenesen tudományos-fantasztikus filmbe illett volna.

Napelemekkel kísérletezett a Saab

Az egyik legérdekesebb elképzelés a Saab EV-1 volt. A név ellenére ez nem elektromos autót jelentett, hanem Experimental Vehicle One-t.

Az üvegszálas és kevlár karosszériával épített prototípus különlegessége a tetőbe integrált napelemrendszer volt. Ezek azonban nem az autót hajtották, hanem az utastér szellőztetését segítették.

A svéd gyártó már negyven éve felismerte, hogy az autók energiafelhasználását és hőháztartását új módszerekkel is lehet javítani.

Az 1985-ös tanulmányautók legnagyobb tanulsága, hogy a jövő sokszor jóval korábban megszületik, mint ahogy azt az utakon meglátjuk. A négykerék-kormányzás, a digitális kijelzők és az új könnyűszerkezetes anyagok mára valósággá váltak. Az üvegkupolás, űrhajóra emlékeztető karosszériák azonban továbbra is inkább az autótervezők fantáziáját gazdagítják.