Egy autógyártó számára a legnagyobb kockázatok közé tartozik, amikor szakítani próbál a bevált recepttel. A Ford története pedig bővelkedik ilyen döntésekben. A vállalat nemcsak korszakalkotó modelleket készített, hanem olyan autókat is, amelyek megjelenésük pillanatában heves ellenállást váltottak ki.

A brit Autocar negyven modellt bemutató összeállítása szerint a viták mögött egészen különböző okok húzódtak meg: formatervezési baklövések, műszaki problémák, biztonsági aggályok és olykor egyszerűen a vásárlók megszokásai.

A Ford, amelyet zseléformának csúfoltak

Az egyik legismertebb példa az 1982-ben bemutatott Ford Sierra. A modell a rendkívül népszerű Cortinát váltotta, amelynek hagyományos, szögletes karosszériáját a brit vásárlók két évtized alatt alaposan megszokták.

Ehhez képest a Sierra lekerekített, áramvonalas formavilága szinte sokkolta a közönséget. Egyesek zseléformához hasonlították, mások a nevét is nevetségesnek tartották.

A kezdeti ellenállás azonban fokozatosan megszűnt. A Sierra végül sikeres modellé vált, a későbbi RS Cosworth és RS500 sportváltozatok pedig jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az autó mára a nyolcvanas évek egyik ikonikus Fordjaként éljen az emlékezetben.

Hasonlóan megosztó volt az 1994-ben bemutatott második generációs Scorpio. A hatalmas, ovális fényszórók és a különös hűtőrács miatt az autó számtalan gúnyos megjegyzést kapott. A Ford 1997-ben kisebb formai módosításokkal próbált javítani a megjelenésén, ám az alapvető arányokat nem változtatta meg.

Az 1994-ben bemutatott Ford Scorpio második generációja különösen sok kritikát kapott a külseje miatt. Fotó: Norbert Schnitzler / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0

Amikor már nem csak a külső okozott botrányt

A Ford történetének legsúlyosabb vitái azonban nem a formatervezéshez kapcsolódtak.

Az 1971-ben bemutatott amerikai Ford Pinto üzemanyagtartályának sérülékenysége váltott ki jelentős botrányt. Bizonyos hátulról történő ütközéseknél a tartály megsérülhetett, ami tüzet okozhatott. Az ügy súlyosan károsította a gyártó hírnevét, és hosszú időre az autóipari biztonság egyik legismertebb példájává vált.

Az 1984 és 1990 között gyártott Bronco II terepjáró pedig a felborulási balesetek miatt került a figyelem középpontjába. A magas súlypont és a viszonylag keskeny nyomtáv kedvezőtlen kombinációt jelentett, amely számos jogi eljáráshoz vezetett.

A Mustangból is lett botrány

A Ford egyik legféltettebb márkaneve, a Mustang sem kerülte el a vitákat. A nyolcvanas évek végén a gyártó egy elsőkerék-hajtású, Mazdával közösen fejlesztett kupéval tervezte leváltani a legendás sportautót.

A Mustang-rajongók ellenállása miatt azonban a vállalat végül külön modellként, Probe néven dobta piacra az újdonságot.

Évtizedekkel később a történet részben megismétlődött. A 2020-ban bemutatott elektromos Mustang Mach-E sok rajongónál azért verte ki a biztosítékot, mert egy SUV kapta meg a legendás sportkupé nevét.

A Ford története jól mutatja, hogy a merész döntések kimenetele korántsem egyforma. Ami az egyik modellnél később ünnepelt újításnak bizonyul, az a másiknál tartós reputációs veszteséget okozhat. A különbség olykor csak évekkel később derül ki.