A Monterey Car Week rendezvényen bemutatott modell mindössze 70 darabja már a hivatalos nyilvános bemutató előtt elkelt.

Az újdonság műszaki alapjait a Koenigsegg CC850 adja, ugyanakkor a karosszéria szinte teljes egészében új fejlesztés. A tervezők az alapmodellből gyakorlatilag csak az oldalajtókat és a levehető tetőpanelt tartották meg, minden más karosszériaelemet újraterveztek. Az elemek az úgynevezett Ghost Fibre fehér szénszálas kompozitból készültek, amely egyszerre kínál nagyobb szilárdságot és alacsonyabb tömeget.

A CCGT1 fejlesztésének középpontjában az aerodinamika állt. A modell egyik leglátványosabb eleme a hatalmas hátsó légterelő, amely aktív rendszerrel rendelkezik, és 30 fokos tartományban képes változtatni állásszögét. A rendszer légfékként is működik, illetve szükség esetén a légellenállás csökkentésére is alkalmas. Az aerodinamikai csomag 250 km/órás sebességnél akár 800 kilogramm leszorítóerőt generál.

A karosszérián további versenypályás megoldások is megjelentek. Az első sárvédők felett szellőzőnyílások kaptak helyet, a karosszériába NACA légbeömlőket integráltak, míg a tetőn egy nagyméretű légbeömlő vezeti a levegőt az olajhűtő felé.

A hajtásról a Koenigsegg jól ismert, ikerturbós V8-as motorja gondoskodik. Hagyományos benzinnel a motor 1280 lóerős teljesítményt ad le, míg E85 bioetanolos üzemanyag használata esetén a teljesítmény eléri az 1600 lóerőt.

Az erőforrás a kilencfokozatú Light Speed Transmission váltójához kapcsolódik. A vezetőnek csak az elinduláskor kell használnia a kuplungpedált, ezt követően a sebességváltás szekvenciális módban, kuplungpedál használata nélkül történik.

A CCGT1 utastere is különleges megoldásokat kapott. Bár digitális korszakban élünk, a műszeregység analóg, amely a sebesség-, fordulatszám- és nyomásmérők mellett mechanikus G-erőmérőt is tartalmaz. 

A CCGT1 névadója és szellemi elődje a Koenigsegg 2007-ben bemutatott CCGT versenyautója. A modellt személyesen Christian von Koenigsegg utasítására fejlesztették az FIA GT-bajnokság GT1 kategóriájára.

Az eredeti versenyautó mindössze 1000 kilogrammot nyomott, és egy 5,0 literes szívó V8-as motor hajtotta, amely 600 lóerő teljesítményre volt képes. A projekt azonban kérészéletűnek bizonyult. Alig két hónappal a tesztprogram elindítása után az FIA jelentősen módosította a kategória technikai szabályait: betiltották a karbon monocokk használatát, és a homologizációhoz szükséges éves utcai autógyártási darabszámot 350-re emelték.

Ez az elvárás egy olyan kis gyártó számára, mint a Koenigsegg, akkoriban teljesíthetetlen volt, ezért a versenyprogramot leállították. Az egyetlen elkészült CCGT így soha nem állhatott rajthoz, és mára a svéd márka egyik legritkább és legértékesebb prototípusává vált.

A most bemutatott CCGT1 ennek az elveszett versenyautónak állít emléket, miközben a Koenigsegg történetének egyik legextrémebb közúti modelljeként lép színre.