Járműtechnológia
A Mazda még a 2025-ös Japan Mobility Show-n mutatta be a Mazda Mobile Carbon Capture technológiát. Az elképzelés első hallásra szinte ellentmondásos: miközben a belső égésű motor működés közben szén-dioxidot termel, az autó fedélzetére épített rendszer a kipufogógázból kivonja annak egy részét, majd magával viszi.
A fejlesztés idén júniusban fontos mérföldkőhöz érkezett. A Super Taikyu Series 24 órás versenyén a MAZDA SPIRIT RACING 3 Future concept versenyautóba már nemcsak szén-dioxid-megkötő egységet, hanem a leválasztott szén-dioxid tárolására szolgáló tartályt is beépítettek. A Mazda így először demonstrálta menet közben a teljes folyamatot: a szén-dioxid megkötését, leválasztását, sűrítését és tárolását. A részleteket a Mazda júniusi műszaki beszámolója ismerteti.

A rendszer kulcsa a zeolit, egy mikroszkopikus pórusokkal rendelkező anyag, amely képes megkötni a kipufogógázban lévő szén-dioxidot. A technológia ezután a kipufogógáz hőjét használja fel arra, hogy a zeolit elengedje a korábban megkötött szén-dioxidot. A gázt elektromos kompresszor sűríti össze, majd tartályba kerül.
Az eredmény látványosan javult. A Mazda első, 2025 novemberében végzett kísérletében még 84 gramm szén-dioxidot sikerült megkötnie. A 2026. júniusi 24 órás versenyen már 804 grammot, vagyis körülbelül 9,6-szer ennyit gyűjtött össze.
A szám ugyanakkor kijózanító is. Egy belső égésű motorral szerelt autó kilométerenként száz grammos nagyságrendben bocsáthat ki szén-dioxidot, így 804 gramm messze nem jelenti egy 24 órán át versenyző autó teljes kibocsátásának semlegesítését. A Mazda sem állítja, hogy kész, sorozatgyártásra alkalmas technológiával rendelkezik.
A vállalat újabb fejlesztési terve szerint a cél már az, hogy a rendszer a kipufogógáz szén-dioxid-tartalmának több mint 20 százalékát képes legyen menet közben visszanyerni. A következő fejlesztési szakaszban a megkötési és tárolási ciklust is fel kell gyorsítani. Erről a Mazda 2026-os technlógiai összefoglalója közöl részleteket.
A kísérlet lényegéhez azonban hozzátartozik, hogy az autó nem hagyományos fosszilis dízellel futott. A Mazda HVO100-at, vagyis hidrogénezett növényi olajból előállított megújuló dízelüzemanyagot használ. A vállalat szerint ennek teljes, „well-to-wheel” karbonterhelése körülbelül 90 százalékkal lehet alacsonyabb a fosszilis üzemanyagénál.
Ez alapvető különbség. A fedélzeti szén-dioxid-leválasztás önmagában nem tesz karbonsemlegessé egy benzines vagy dízelautót. A Mazda koncepciója éppen arra épül, hogy először karbonsemleges vagy ahhoz közelítő üzemanyagot használ, majd az égés során keletkező szén-dioxid egy részét még vissza is fogja.
A vállalat szerint a júniusi kísérlet során a HVO alkalmazásából származó kibocsátáscsökkentés és a fedélzeti szén-dioxid-megkötés együttes hatása rövid időre már meghaladta a sorozatgyártású autókra feltételezett visszanyerési célt. A Mazda ezt a karbonnegatív működés lehetőségének bizonyítékaként értékeli – egyelőre azonban csak korlátozott időszakban és kísérleti körülmények között.

A technológia előtt komoly gyakorlati akadályok állnak. A leválasztott szén-dioxidot tárolni kell, a tartály helyet foglal és növeli az autó tömegét, a kompresszor pedig energiát fogyaszt. Ha pedig egyszer sorozatgyártású autóba kerülne a rendszer, azt is meg kellene oldani, hogyan ürítik ki a szén-dioxid-tartályt, és mi történik utána a begyűjtött gázzal.
A Mazda hosszabb távon mégis ambiciózus célt fogalmazott meg: 2035-re olyan mobilitást szeretne létrehozni, amelynél a közlekedés hozzájárulhat a légköri szén-dioxid mennyiségének csökkentéséhez. Ehhez a fedélzeti leválasztást karbonsemleges üzemanyagokkal kapcsolnák össze; a vállalat például mikroalgákból előállított üzemanyagokat is kutat. A Mazda erről már a 2025-ös Japan Mobility Show-n bemutatott jövőképében is részletesen beszélt.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a Mazda megtalálta az elektromos autó alternatíváját. Egy tisztán elektromos járműnek menet közben eleve nincs kipufogógáza, amelyből szén-dioxidot kellene kivonni. A kísérlet jelentősége inkább abban áll, hogy megmutat egy másik lehetséges utat: a belső égésű motor jövője nem feltétlenül csak magának a motornak a hatásfokán múlik. Az üzemanyagtól a kipufogón át egészen a kibocsátott szén-dioxid későbbi sorsáig az egész rendszert újra kell gondolni.