AI

A mesterséges intelligencia térnyerése már nem csupán az irodai dolgozókat fenyegeti. Hamarosan azoknak is alkalmazkodniuk kellhet, akik ma még úgy gondolják, hogy a fizikai munkájukat nem lehet gépekkel helyettesíteni.
Bill Gates a The Verge Decoder podcastjében arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia és a humanoid robotok fejlődése a következő húsz évben rendkívül súlyos gazdasági és társadalmi átalakulást okozhat.
A Microsoft társalapítója szerint a technológia idővel olyan fizikai feladatokat is elvégezhet, mint a házépítés, az élelmiszer-termelés vagy akár a sebészeti beavatkozások.
Gates négy olyan területet említett, amelyet a társadalom tudatos döntéssel megőrizhetne az emberi munkavégzés számára: a gyermekgondozást, az ételkészítést, a művészeteket és a sportot.
Fontos különbség azonban, hogy nem állította: kizárólag ez a négy szakma élheti túl a mesterséges intelligenciát. Éppen ellenkezőleg: úgy véli, bizonyos tevékenységeket akkor is érdemes lehet emberekre bízni, ha a gépek már hatékonyabban végeznék el őket.
Ez a Human Reserved, vagyis az emberek számára fenntartott tevékenységek gondolata.
A gyártás azonban nem szerepel Gates példái között.

Az autógyárak már ma is a leginkább automatizált ipari létesítmények közé tartoznak. A robotok hegesztenek, festenek és alkatrészeket mozgatnak, az AI pedig egyre több lehetőséget kínál a minőségellenőrzésben, a termeléstervezésben és a hibák előrejelzésében.
A következő nagy lépést az intelligens, többféle feladatra alkalmas robotok jelenthetik, amelyek olyan munkákat is átvehetnek, amelyekhez jelenleg emberi kézügyesség és alkalmazkodóképesség szükséges.
Ez nem jelenti azt, hogy az autógyári dolgozók rövid időn belül eltűnnének. Az átállás sebességét a technológia megbízhatósága, ára és a munkabiztonsági követelmények is befolyásolják.
Gates augusztusban ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az automatizáció tartósan csökkentheti a munkaerőigényt, és különösen a pályakezdők kerülhetnek nehéz helyzetbe.
Magyarországon a győri Audi, a kecskeméti Mercedes, a debreceni BMW és beszállítóik számára mindez egyszerre jelenthet versenyképességi lehetőséget és foglalkoztatási kihívást.
A legfontosabb kérdés tehát nem feltétlenül az, hogy a mesterséges intelligencia képes lesz-e autókat gyártani emberi közreműködés nélkül, hanem az, hogy az autóipar dolgozói milyen szerepet kaphatnak a jövő gyáraiban.